Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 69

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Malignus meningeomák szisztémás kezelésének lehetőségei

VIRGA József

A malignus meningeomák az összes meningeoma 10-15%-át alkotják. Rendkívül kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy milyen szisztémás kezeléssel érhetünk el érdemi eredményt rekurrens vagy irreszekábilis esetekben. Amennyiben az ilyen meningeomák esetében a sugárterápia semmilyen formája nem jön szóba, elsősorban célzott terápiák javasolhatók. Érdemes lehet a kezelés előtt mintát venni molekuláris vizsgálatok céljából, melyek alapján a kezelés részben tervezhető, valamint ezek a... tovább »

Immunonkológia

2021. DECEMBER 26.

hirdetés

Kombinációs terápiák a vesecarcinoma első vonalas kezelésében

KÜRONYA Zsófia

A metasztatikus vesedaganat első vonalas kezelése 2018-ban újabb mérföldkőhöz érkezett. Ebben az évben került bevezetésre az immunterápiás kombinációs kezelés az ipilimumab és nivolumab formájában. A következő években az immunterápia és célzott kezelések együttes alkalmazása hozott átütő sikert. Összefoglalónk célja a már Európában is törzskönyvezett kombinációs kezelések klinikai vizsgálatainak bemutatása kronológiai sorrendben, valamint bízva abban, hogy a jövőben finanszírozásra kerülnek... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

Hányáscsillapítás az onkológiai kezelések során

A hányinger és hányás egy többlépcsős folyamat, amely a központi idegrendszer irányítása alatt áll. A hányást kiváltó ingerek pszichés hatásra az agykéreg felől érkezhetnek vagy a nervus vaguson keresztül. A nyúltvelőben speciális magvak találhatók, amelyek a hányást kiváltják. Legfontosabb ingerületátvivő anyagok a szerotonin, a P-anyag és a dopaminok. A kemoterápiás szerek különböző arányban okoznak hányingert és hányást. Az 5-HT3- és NK-1-receptor-antagonisták a legjelentősebb... tovább »

Klinikai Onkológia

2020. FEBRUÁR 28.

Petefészekrákban szenvedő betegek nem sebészi kezelése

PIKÓ Béla, LACZÓ Ibolya,, MARIK László

A petefészekrákban szenvedő betegek kezelésében alapvető a kellően radikális műtét, amely az egyéb módszerek eredményességét is meghatározza. Az ezt követően, egy ülésben végzett hyperthermiás intraperitonealis kemoterápia 40,5–42,5 Celsius-fokos citosztatikus oldat perfúziójával történik. A szisztémás kezelések megválasztásában a hat hónapos progressziómentesség a mérföldkő, ezentúl platinaszenzitív, ezen belül -refrakter vagy -rezisztens betegségről van szó. A citosztatikus kezelés... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2020. FEBRUÁR 20.

Globális gondolkodás, avagy a rizikófaktorok együttes kezelésének fontossága

BENCZÚR Béla

A hypercholesterinaemia és a hypertonia - mint az ischaemiás szívbetegség legfőbb rizikófaktorai - összefüggésben vannak a cardiovascularis mortalitás és morbiditás jelentős növekedésével. Ezek a rizikófaktorok szoros kap - csolatban állnak egymással, a hypertoniások 50%-ának emelkedett a koleszterinszintje. A hypertonia kezelésének legfrissebb, 2018. augusztusi európai irányelvei szerint a sztatinok alkalmazását javasolják dyslipidaemiás, illetve nagy cardiovascularis kockázatú hypertoniás... tovább »

Klinikai Onkológia

2019. DECEMBER 30.

A metasztatikus veserák szekvenciális terápiája

TORDAY László

A vesekarcinóma incidenciája a fejlett országokban emelkedő tendenciát mutat, a tumor a 10 leggyakoribb rosszindulatú daganat között van. Az irreszekábilis vesekarcinómás betegek túlélése azonban az elmúlt években jelentősen javult, alapvetően az onkológiai kezelésben elért jelentős előrelépéseknek köszönhetően. A VEGF és az mTOR jelátviteli útvonalra ható szerek használata elterjedt és alapvető klinikai gyakorlattá vált az első és többedvonalas kezelésben. A friss klinikai vizsgálatok... tovább »

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2019. MÁJUS 10.

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

SIMONYI Gábor, FERENCI Tamás, FINTA Ervin, IGAZ Iván, BALOGH Sándor, GASPARICS Roland, MEDVEGY Mihály

A legfrissebb európai hypertoniaajánlás a magas vérnyomás kezelésére első terápiás lehetőségnek javasolja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer antagonistáknak (RAAS-gátlók) a kalciumcsatorna-blokkolókkal (CCB) vagy diuretikumokkal alkotott fix kombinációit (FDC). Az antihipertenzív terápia során a terápiahűség az egyik jelentős tényező a nemkívánatos cardiovascularis események csökkentésében. Célkitűzés: A szerzők célja a hypertonia indikációjában indított angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók... tovább »

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

SZONDY Klára, BOGOS Krisztina

Az utóbbi években az onkológia területén hatalmas kutatás folyik és ennek eredményeként lényegesen hosszabb túlélést láthatunk az orvoslás ezen területén. A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, kezd a krónikus betegségek családjába tartozni. Mind a sebészeti bravúrok, mind a sztereotaxiás radioterápia és a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban sem ritka az ötéves túlélés, relatíve hosszú progresszióig eltelt idő... tovább »

Lege Artis Medicinae

2018. DECEMBER 10.

Nagy cardiovascularis kockázatú betegek gyógyszeres kezelésének szempontjai

FARSANG Csaba

A nemzetközi és a hazai hypertonia-irányelvek a kombinációk szükségességét hangsúlyozzák a hypertoniás betegek kezelésében. Előnyben részesítendők a fix kombiná­ciók (single pill combination, SPC). A több cardiovascularis kockázatot csökkentő ke­zelés jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy a hypertoniás betegek igen nagy részében a magas vérnyomás mellett egyéb kockázati tényezők, nagyon gyakran a dyslipidaemia is megállapítható. Ezen betegek kezelésében a vérnyomáscsökkentő szer mellett... tovább »