Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 7

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A felső végtagok mélyvénás thrombosisának diagnosztikája és akut ellátása

KEREKES György, KOVÁCS Beáta

A felső végtagot érintő mélyvénás thrombosisok a vénás thromboemboliás betegségek szerény hányadát teszik ki, így az orvosi köztudatnak nem képezi szerves részét ezek patofiziológiai alapokon nyugvó speciális kezelése. Az összefoglaló közleményben ismertetésre kerülnek a betegség patofiziológiájának részletei, melyek alapján a kezelés szempontjából fontos szubcsoportok kialakítására van lehetőség.

Immunonkológia

2023. DECEMBER 20.

Az immunterápiák pulmonológiai mellékhatásai

BITTNER Nóra

Az immuncheckpoint-gátlók megjelenése átírta az onkológiai kezeléseket a szolid tumorok és a hematológiai malignitások esetében is. Ez az áttörés megérkezett a tüdőtumorok kezelésében is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Krónikus vesebetegség és obesitas

FREISINGER Lilla, NÉMETHY Orsolya, LELOVICS Zsuzsanna, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Napjainkban az obesitas járványszerű terjedése elsősorban a megváltozott környezeti tényezőkkel hozható összefüggésbe és komoly népegészségügyi problémát jelent. Az obesitas megnövekedett mortalitással járhat, de az elhízás több krónikus és nagy társadalmi terhet jelentő népbetegség, mint a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség és krónikus vesebetegség független rizikófaktora is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

A krónikus vesebetegség mint cardiovascularis kockázati tényező

SIMONYI Gábor

A krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek közötti kapcsolatot több mechanizmus magyarázza, többek között az érfalmerevség, a gyulladás, az oxidatív stressz, az anaemia, a kalcium-foszfát anyagcsere zavara és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivációja. A jelen összefoglaló célja, hogy áttekintse a krónikus vesebetegség és a cardiovascularis betegségek közötti összefüggéseket.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.

Ideggyógyászati Szemle

1979. DECEMBER 01.

Az artériafal szöveti komponenseinek szerepe az intracranialis zsákszerű aneurysmák képződésében

MÉREI F. Tibor, GALLYAS Ferenc

A szerzők az artériafal szerkezeti elemeinek (a media simaizom- és kollagén hálózata, az elastica interna, a media és az adventitia rugalmasrost hálózata, az adventitia kollagén hálózata, valamint az intima komponensei) az intracranialis zsákszerű aneurysmák kialakulásában, növekedésében és felszakadásában játszott szerepét vizsgálják. Mindezeket a mechanikai tulajdonságaikra vonatkozó biofizikai adatokat vetik egybe, hasznosítva az általuk kifejlesztett néhány új szövetvizsgálati módszer nyújtotta előnyöket. Az aneurysmák eddig nem leírt szövettani jellegzetességeire hívják fel a figyelmet, különösen a mediahiányos területek, az elastikus elemek és a kollagén tulajdonságával kapcsolatban. Új lehetőségeket vetnek fel az aneurysma-kialakulás néhány részkérdésére vonatkozóan.

Ideggyógyászati Szemle

1979. JÚNIUS 01.

Örökletes peripheriás neuropathia elektronmikroszkópos vizsgálata

DR. GALLAI Margit

Két nőtestvér és az egyik fia dominánsan öröklődő peripheriás idegrendszeri degeneratióban szenved, túlsúllyal a mozgató, enyhébben az érző működés károsodott. Egy esetben idegvezetési sebesség mérés és suralis biopsia is történt. A motoros idegek vezetési sebessége a normális érték felét sem érte el, a distalis latentia pedig megnyúlt. A nervus suralis fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatával hagymalevél struktúrákat, a velőshüvelyű és a velőtlen axonok megkevesbedését, némely axonban a tubulusok számának csökkenését és az endoplasmás reticulum tágulatait, demyelinisatiót és remyelinisatiót, endoneuralis kollagén szaporulatot találtunk. Ezek az ultrastructura-változások az elsődleges axondegeneratio elméletét támasztják alá másodlagos, vagy az axon folyamattól független demyelinisatióval.