Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 733

Hírvilág

2022. JANUÁR 24.

Szakértői állásfoglalás a 1–3. oltás szükségszerűségéről, illetve a 4. oltás széles körű bevezetéséről a gyorsan terjedő Omikron-hullám idején

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalást változtatás nélküli formában tesszük közé. A teljes állásfoglalás PDF-ben letölthető. „Megfelelő tudományos bizonyítékok alapján Magyarországon is szükség van a 3. (emlékeztető – booster) oltásra a Delta és az Omikron vírusvariánsok okozta súlyos Covid-19 megbetegedés ellen. Ezzel szemben a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben.”

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra

NOVÁK István

Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a különböző antiepileptikumokkal végzett monoterápiák vascularis kocká­zati tényezőkre és az atherosclerosisra kifejtett ha­tásának összehasonlítására.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*

T. Conroy, P. Pfeiffer, V. Vilgrain, A. Lamarca, T. Seufferlein, E. M. O’Reilly, T. Hackert, T. Golan, G. Prager, K. Haustermans, A. Vogel, M. Ducreux

Kockázati tényezők A hasnyálmirigyrák (PC) potenciálisan gyógyítható stádiumban történő felismerésének lehetősége, a korai diagnózistól és a magas kockázatú populációk azonosításának és szűrésének képességétől függ, mielőtt a tünetek jelentkeznének. A nagy kockázatú populáció azonosítása kihívást jelent, és továbbra sem tisztázottak az optimális szűrőeszközök (1).

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 19.

World Liver Day – A máj világnapja

. eLitMed

A májbetegek növekvő aránya és az ezzel járó egyre nagyobb népegészségügyi problémák indokolják, hogy az idei évben először meghirdessék a „World Liver Day” programot - Magyarországon is.

Különlenyomatok

2024. FEBRUÁR 28.

Ábrahám György: A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők – magas vérnyomás (HT), cukorbetegség (T2DM), vesefunkció-beszűkülés (CKD), dyslipidaemia és nőkben a perimenopausalis státusz – káros hatásait szignifikánsan potenciálja.

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Az Informant Assessment of Geriatric Delirium Scale török verziójának érvényessége és megbízhatósága]

CELIK Buket , BILIK Ozlem, KOÇBILEK Deveci Zeynep , DAMAR Turhan Hale , ÖZ Didem , DENIZMEN Zeynep

[Az idős betegeknél a delírium gyakran kialakuló szövődmény, ezért fontos korai diagnózisa. A gondoskodó családtagok aktív szerepet játszanak a delírium korai diagnózisában, és hidat építenek az egészségügyi szakemberek és betegek között. Kutatásunk célja az volt, hogy elérjük az Informant Assessment of Geriatric Delirium Scale (I-AGeD) török verziójának érvényességét és megbízhatóságát.

Ez egy módszertani tanulmány. A minta 125 gondozóból állt, akik vál­lalták a részvételt a tanulmányban, és 60 éves vagy a feletti csípőtöréses idős be­tegeket gondoztak. Az adatokat műtét előtt és a műtét utáni 0., 1. és 2. napon gyűj­töttük össze. A skála nyelvi és tartalmi ér­vényességét elérve az ismert csoportok összehasonlítását alkalmaztuk a szerkezeti ér­vényesség eléréséhez. A ROC-görbe elemzését végeztük el a skála érzékenységének és specificitásának meghatározásához. Az elem-összeg korrelációk és az elemanalízis az alsó 27% és a felső 27% közötti különbségeken alapultak, a Kuder–Richardson 20 (KR-20) együtthatót, valamint a NEECHAM Konfúzióskálával való párhuzamos formák meg-bízha­tóságát alkalmaztuk az I-AGeD-elemek disz­kriminanciamutatóinak értékelésére.

A skála elem-összeg korrelációs együtthatói 0,54-tól 0,89-ig terjedtek, és a KR-20 együttható 0,09-tól 0,91-ig terjedt a mérési időtől függően. Az ROC-görbe elemzése szerint a skála érzékenysége és specificitása ≥ 91% és ≥ 96% volt. A párhuzamos formák megbízhatósági elemzése minden mérésnél nagyon szignifikáns, erős negatív összefüggést mutatott az I-AGeD és a NEECHAM Konfúzióskála között.

Az I-AGeD érvényes és megbízható eszköz a delírium diagnosztizálására idős török betegeknél a perioperatív folyamatok során.]

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Perineuralis 5%-os dextróz kontra kortikoszteroid-injekció a carpalis alagút szindróma nem sebészi kezelésében]

OZGE OCEK, DERYA GUNER

[Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a klinikai és az elektro-fiziológiai javulás közötti különbségeket perineuralis kortikoszteroid injekciós terápia (PCIT) és perineuralis 5%-os dextróz injekciós terápia (5%PDIT) alkalmazása során carpalis alagút szindróma (CTS) kezelése során.]

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Újra virágozni – női életutak agysérülés után

MASÁT Orsolya, BÁLINT Brigitta, BOLLA Brigitta, GORJANÁCZ Ilona, SIPOS Hédi, BÚZÁS Lili, DÉNES Zoltán

Súlyos agysérülés, trauma után az érintett személyek funkcióképessége mellett az önképe is sérül. Hagyományos rehabilitáció során kevés figyelem irányul a nőbetegek elveszett nőiségére. A jelen munka célja a nőiség pszichés és fizikai megélése segítésének bemutatása agysérülés után. Az OORI Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt női betegek rehabilitációját a szerzők heti egy alkalommal női csoportfoglalkozásokkal egészítették ki.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A COPD-exacerbatio jelentősége, felismerése és megelőzésének lépései

BOGOS Krisztina, KEGLEVICH András

A COPD gyakori, megelőzhető és kezelhető, a légutak beszűkülésével járó krónikus tüdőbetegség. Napjainkban már a harmadik (!) vezető halálok világszerte. A krónikus betegségek körében kiemelkedő jelentőségű: előfordulása tömeges, az általa okozott mortalitás magas, az évtizedeken át folyó kezelés jelentős költségű. A beteg állapotának elhúzódó, legalább két napig tartó akut rosszabbodását exacerbatiónak nevezzük.