Részletes keresés

Hírvilág

2012. FEBRUÁR 24.

Az alkohol a ludas

Uniós felmérés: az alkohol a legfőbb rizikófaktor a balesetek előidézésében

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. NOVEMBER 20.

A coronariastenttel élő betegek perioperatív ellátása nem szívsebészeti beavatkozások esetén - II. rész - A sürgősségi és a perioperatív ellátás döntési algoritmusa

ZIMA Endre, MEZŐFI Miklós, BECKER Dávid, SZABÓ György, MERKELY Béla, PÉNZES István

A percutan coronariaintervenció (PCI) a coronaria és a cardialis status optimalizálását, azaz a rövid és hosszú távú kimenetelt hivatott javítani. Nagy nyugati regiszterek alapján ismert, hogy a coronariabeavatkozások során 77-85%-ban történik stentbeültetés, ami évente több százezer új stentes beteget jelent.

HUN 2011;21(11)

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Dekriminalizálni az otthonszülést

NAGY Zsuzsanna

Interjú dr. Szebik Imre bioetikussal, a SOTE Magatartástudományi Intézet munkatársával az otthonszülés körüli vitáról

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Korszerű cardiovascularis rizikóbecslés és monitorozás a XXI. század háziorvosi gyakorlatában

ÁDÁM Ágnes

A polimorbid betegek terápiája a különféle gyógyszerek körültekintő kiválasztását igényli (indikációk, gyógyszer-interakciók, mellékhatások, allergia stb.). Mindezért fontos, hogy minél egyszerűbb és automatizált folyamatok segítségével megfelelően karban tudjuk tartani a praxisunkat – akár cardiovascularis szempontból. A terápiának a beteg anyagi helyzetéhez is igazodnia kell...

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2010. SZEPTEMBER 09.

Gyakorlati útmutató az érfalrugalmasság mérésére gyermekeknél. Mit mivel mérjünk?

CSEPREKÁL Orsolya, KIS Éva, SZABÓ J. Attila, REUSZ György

A korai atherosclerosis és csökkent érfali tágulékonyság meghatározása kiemelt jelentőséggel bír a szív- és érrendszeri károsodás korai felismerésében a fokozott kockázatú betegcsoportok esetén. A 90-es évek óta mintegy 630, az érfalrugalmasság- csökkenéssel kapcsolatos közlemény látott napvilágot felnőtt- és gyermekgyógyászati vonatkozásban. A felnőttek esetében a korai kockázatfelismerés eszközeit az ajánlásokban pontosan megfogalmazzák. E közlemény célja a noninvazív módszerek alkalmazásának ismertetése fiatal felnőttek és gyermekek esetében az American Heart Association ajánlása szerint, ami támpontot adhat a jövőben a cardiovascularis kockázatfelmérést célzó vizsgálatok során alkalmazott mérési metodikák megválasztásához. Távolabbi célunk kell legyen olyan többcentrumos vizsgálatok elvégzése, amelyek végső célja a Framingham-pontrendszerhez hasonló kockázatbecslési stratégia létrehozása, amely a primer prevenció hatékonyan alkalmazható eszköze lehet a veszélyeztetett gyermekpopuláció szűrésére a mindennapi gyakorlatban.

HUN 2010;14(04)

Hypertonia és Nephrologia

2010. SZEPTEMBER 09.

A tünetmentes szervkárosodás kimutatásának jelentősége a hypertoniás betegek kockázatbecslésében

GODINA Gabriella, JÁRAI Zoltán

A hypertoniás betegek ellátásának fontos része a globális cardiovascularis kockázat meghatározása, hiszen ez jelentős mértékben befolyásolhatja a választott terápiát, annak intenzitását, az elérendő célvérnyomásértéket, az ellenőrzés gyakoriságát. Az elmúlt években közölt felmérések rávilágítottak, hogy a hagyományos cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értéke korlátozott, ezért a legújabb hazai és nemzetközi hypertoniaajánlásokban azt javasolják, hogy hypertoniás betegek kockázatbecslése érdekében végezzünk szűrést a tünetmentes szervkárosodás irányában. A jelen összefoglaló célja a tünetmentes szervkárosodások jelentőségének rövid ismertetése az elmúlt néhány év ilyen témájú közleményeinek áttekintése révén. Ismertetésre kerülnek a vascularis károsodást jelző különböző markerek, így a carotisultrahang segítségével igazolt carotis atherosclerosis, a boka-kar index mérésével meghatározott alsó végtagi perifériás verőérbetegség, valamint a pulzushullám terjedési sebességével jellemzett érfalmerevség. Ugyancsak részletesen ismertetésre kerül az EKG, illetve echokardiográfia segítségével kimutatható bal kamrai hypertrophia és a renalis károsodást jellemző becsült glomerulusfiltrációs ráta, valamint a proteinuria prognosztikai jelentősége. Összefoglalásként megállapítható, hogy a tünetmentes szervkárosodások kimutatásának szerepe lesz a közeljövőben a cardiovascularis kockázat meghatározásában, azonban még véletlen besorolásos, prospektív vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a lehetséges markerek közül a legalkalmasabbak (a legmegbízhatóbbak és a leginkább költséghatékonyak) kiválasztásra kerüljenek.

HUN 2010;14(04)

Ideggyógyászati Szemle

2009. NOVEMBER 30.

A spinalis izomatrophiát meghatározó survival motoneuron gének kvantitatív analízise

NAGYMIHÁLY Mariann, HERCZEGFALVI Ágnes, TÍMÁR László, KARCAGI Veronika

A spinalis izomatrophia (SMA) az egyik leggyakoribb autoszomális recesszíven öröklődő betegség, előfordulási gyakorisága 1/10 000, míg hordozósági frekvenciája közel 1/35. A betegséget a survival of motoneuron (SMN) ubiquiter fehérje hiánya okozza, amelyet a homológ SMN1 és SMN2 gének kódolnak.

HUN 2009;62(11-12)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚNIUS 21.

Kockázatbecslés stabil anginás szívbetegeken a szívinfarktus, a stroke és a halálozás előrejelzésére Vokó Zoltán és munkatársai közleményének kivonata

VOKÓ Zoltán

Egyre nagyobb számban jelennek meg olyan tanulmányok, amelyek igen nagy betegcsoporton, a Cox regressziós modell, illetve arányos veszély modell néven ismert statisztikai módszer segítségével lehetővé teszik különböző betegségekben az egyszerre jelen lévő nagyobb számú veszélyeztető tényező prognózisra kifejtett hatásának becslését.

HUN 2006;16(06)

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 21.

A kockázatbecslésen alapuló lipidszintcsökkentő terápia

PARAGH György, BALOGH Zoltán

A lipidszintcsökkentés hatásait vizsgáló primer és szekunder prevenciós tanulmányok nyomán megváltozott a terápiás szemlélet. A változás nyomon követhető a National Cholesterol Education Program, Adult Treatment Panel-I, -II és -III főbb jellemzőiben, valamint a magyar konszenzuskonferencia megállapításaiban.

HUN 2004;14(11)