Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

HUN 2019;6(02)

Hivatásunk

2024. SZEPTEMBER 02.

Nemcsak a szívnek, hanem az agynak is: MIND-étrend

Az elmúlt években egyre több kutatás bizonyítja, hogy az, amit megeszünk, nemcsak fizikai, hanem mentális egészségünket is jelentősen befolyásolhatja. A MIND-étrend, amely a mediterrán és a DASH-diéták legértékesebb elemeit ötvözi, egyre népszerűbb választás azok számára, akik szeretnék hosszú távon megőrizni agyuk egészségét és csökkenteni a neurodegeneratív betegségek kockázatát.

HUN 2024;19(3)

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

HR+/HER2– ELŐREHALADOTT EMLŐRÁK KEZELÉSE ELSŐ VONALBAN: SZAKÉRTŐI ÁTTEKINTÉS

KATARZYNA J. Jerzak, NATHANIEL Bouganim, CHRISTINE Brezden-Masley, SCOTT Edwards, KAREN Gelmon, JAN-WILLEM Henning, JOHN F. Hilton, SANDEEP Sehdev

A CDK 4/6 gátlók törzskönyvezése drámai mértékben javította a HR+/HER2-előrehaladott emlőrák kezelését, de a gyorsan bővülő terápiás evidenciákban való eligazodás kihívást jelent. Ebben a narratív áttekintésben a vonatkozó szakirodalom, a klinikai irányelvek és saját klinikai tapasztalataink alapján a legjobb gyakorlatra vonatkozó ajánlásokat adunk a HR+/HER2– előrehaladott emlőrák első vonalbeli kezelésére Kanadában.

HUN 2024;11(2)

Klinikai Onkológia

2024. JÚNIUS 07.

MIKROSZATELLITA-INSTABILITÁS ÉS MISMATCH REPAIR PROTEIN DEFICIENCIÁJA: EGYENRANGÚ IMMUNTERÁPIÁS PREDIKTÍV MARKEREK?

NÁDORVÁRI Maja Lilla, LOTZ Gábor, KULKA Janina, KISS András, TÍMÁR József

A jelenlegi klinikai irányelvek alapján a mismatch repair deficiencia (dMMR) immunhisztokémiai (IHC) vagy a mikroszatellita-instabilitás (MSI) egyenrangú prediktív biomarkerei az immunterápiás kezeléseknek.

HUN 2024;11(2)

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Evolúciós változások a fennmaradásért

LÓRÁNTH Ida

Bolygónk klímaváltozása nemcsak a meteorológiai jelenségekre van jelentős és tartós hatással, hanem a Föld teljes élővilágára. Növényekre, állatokra és az emberekre egyaránt. Számos kutatás foglalkozott azzal, hogy kiderítse: vajon milyen hatással lehetnek a klimatikus változások az élőlényekre és fejlődésükre, illetve a normálkörülmények között akár évezredekig is eltartó evolúciós folyamatokra?

HUN 2024;19(1)

Ideggyógyászati Szemle

2024. SZEPTEMBER 30.

[A tüdőgyulladás előrejelzői dysphagiás stroke-betegekben: Egy török tanulmány]

KAŞIKÇI Ömer Halim, ÜÇGÜL ERÇİN Elif , KARACI Rahşan , ÜLKER Mustafa , DOMAÇ MAYDA Füsun

[A neurológiai deficit miatt fellépő nyelési nehézségekkel jellemezhető dysphagia a stroke-hoz társuló tüdőgyulla­dás (stroke associated pneumonia, SAP) ki­alakulásának egyik legfontosabb oka. ]

ENG 2024;77(9-10)

Klinikum

2024. SZEPTEMBER 25.

A nagy áthuzalozás: tényleg a közösségi média okozza a serdülők járványszerű mentális problémáit?

SZEMLE eLitMed

Krízisben van a tizen- és huszonévesek mentális egészsége, de pánikkeltés helyett a háttérben álló komplex oki hálózatot kell feltárnunk, írja a Nature-ben Candice L. Odgers, a Kaliforniai Egyetem pszichológia és informatika professzora.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2024. SZEPTEMBER 30.

[A videós fejimpulzusteszt szerepe a vestibuloocularis reflex értékelésében Parkinson-kóros egyéneknél]

RIZA SONKAYA, ERCAN KARABABA, HATICE Kübra BOZKURT, BÜLENT SATAR

[A Parkinson-kór (Parkinson’s disease, PD) a leggyakoribb mozgászavar és a második leggyakoribb központi idegrend­szeri neurodegeneratív betegség. A PD-be­te­gek gyakran számolnak be szédülésről, mé­gis kevés kutatás összpontosít a ves­ti­bu­loocularis reflexre (VOR) ebben a populáció­ban nagyfrekvenciás vestibularis tesztelés­sel. ]

ENG 2024;77(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2024. SZEPTEMBER 30.

[A vertebrobasilaris elégtelenség  és a Meniere-kór értékelése: A nyaki vestibularis kiváltott myogen potenciál és a videós fejimpulzustesztből nyert felismerések]

MEHMET SURMELI, REYHAN SURMELI, DESTINA YALCIN, AYSE ASLI SAHIN YILMAZ, AHMET ADNAN CIRIK, GOZDE Gunay, FATMA KULALI

[Ennek a prospektív vizsgálatnak a célja a videós fejimpulzusteszt (vHIT) és a cervicalis vestibularis kiváltott myogen potenciál- (cVEMP-) eredmények különbségeinek vizsgálata volt olyan vertebrobasilaris elégtelenségben (VBI) és Meniere-kórban (MD) szenvedő betegek között, akiknél epizodikus szédüléses rohamok jelentkeznek.

A vizsgálatba összesen 27 VBI- beteget és 37 MD-beteget vontunk be egy tercier szakorvosi központban. A felvételi kritériumokat akkor teljesítették a betegek,
ha legalább két korábbi szédüléses rohamuk volt, és a roham alatt nem volt semmilyen neurológiai tünetük. Minden betegnél a tiszta hang audiometriai vizsgálatokat követően horizontális csatornás (h)-vHIT- és cVEMP-értékelést végeztünk. Először a vHIT- és a cVEMP-eredményeket elemeztük a VBI-bete-gek alacsony és magas áramlási oldalára vonatkozóan. Ezt követően a VBI-betegek alacsony áramlási oldalának és az MD-bete-gek érintett oldalának adatait hasonlítottuk össze.

Az átlagos vHIT-érték a VBI-betegek alacsony és magas áramlási tér-fogatú oldalain 0,68, illetve 0,88 volt. Az MD- betegeknél az érintett és az egészséges oldal átlagos vHIT-értékei 0,77 és 0,87 voltak. A VBI-betegek 66,7%-ánál és az MD-betegek 51,4%-ánál rendellenes eredményeket figyeltünk meg, és az eredmények között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p > 0,05). Az érintett oldal vizsgálatakor a cVEMP-válaszok az MD-betegek 41%-ánál és a VBI-betegek 48%-ánál hiányoztak, a csoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p > 0,05).

A vHIT- és a cVEMP-érté-kelések a radiológiai vizsgálatokat kiegészítő eszközként használhatók a VBI klinikai diagnózisában és utánkövetésében. Mindazonáltal, a vHIT- és a cVEMP-leletek között nem észleltünk szignifikáns különbségeket az MD- és a VBI-betegeknél.]

ENG 2024;77(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

2024. SZEPTEMBER 30.

Rekanalizációs beavatkozással kezelt, akut ischaemiás stroke-os betegek életminősége

KOVÁCS Bettina, SZAPÁRY László, KAJOS Luca Fanni, JOZIFEK Eszter Johanna, ERDŐSI Petra, SZÁNTÓRI Patrícia, BONCZ Imre

A stroke súlyos egészségügyi probléma, ami jelentős hatással van az egészséggel összefüggő életminőségre. Annak ellenére, hogy egyre népszerűbb az életminőség mérése a betegek körében, nem mérik rendszeresen a klinikai gyakorlatban, ebből kifolyólag kevéssé ismert, hogy a klinikai mérések mennyire tükrözik a stroke utáni életminőséget. Kutatásunk célja az akut ischaemiás stroke-on átesett betegek életminőségének vizsgálata volt.

A prospektív vizsgálatba a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika akut ischaemiás stroke diagnózissal felvett betegeit kényelmi mintavétellel választottuk ki 2022 júniusa és 2023 májusa között. A betegeket a kapott kezelések alapján intravénás thrombolysis- (IVT-), mechanikus thrombectomia- (MT-) és standard ellátás- (SC-) csoportokba soroltuk. A kutatásban módosított Rankin-skálát (Pre-mRS, follow-up mRS), NIH Stroke Scale-t (NIHSS) és European Quality of Life 5 Dimensions Scale-t (EQ-5D-5L) használtunk. Az elemzéshez leíró statisztikát, párosított T-próbát, Wilcoxon-próbát, McNemar-tesz-tet és Pearson-korrelációt alkalmaztunk (SPSS 25.0; p < 0,05).

A kutatásban 198 fő (115 férfi, 83 nő) vett részt (MT: 50 fő, IVT: 69 fő, SC: 79 fő). A Pre-mRS, illetve a follow-up mRS-értékeknél látható, hogy mindhárom csoport esetében a 0–2 közötti, enyhe kategóriába került a legtöbb beteg (Pre-mRS: 176 fő; 88%, follow-up mRS: 158 fő; 80%). A NIHSS-értékek alakulása kapcsán mindhárom csoportban szignifikáns javulást tapasztaltunk (IVT: 4,36 vs. 1,57, p<0,001; MT: 8,98 vs. 4,50, p<0,001; SC: 4,38 vs. 2,84, p < 0,001). Az EQ-5D-5L-érték szintén minden csoport esetében szignifikánsan nőtt (IVT: 0,82 vs. 0,88, p<0,001; MT: 0,63 vs. 0,73, p<0,001, SC: 0,76 vs. 0,80, p=0,014). Az alacsonyabb NIHSS-értékkel felvett betegek jobb életminőségről számoltak be vizsgálatunk végére (r: –0,43451).

A 30. napnál az EQ-5D-5L életminőség tekintetében az MT-, IVT- és SC-csoportokban szignifikáns javulást tapasztaltunk, ám a javulás mértéke az MT-csoportban volt a legmagasabb.

HUN 2024;77(9-10)