Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1435

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. – 2. rész: a menopauzális hormonterápia

LÁSZLÓ Ádám

Cardiovascularis vonatkozásai szempontjából a hormonális fogamzásgátlás mellett a menopauzális hormonterápia bír kiemelkedő klinikai jelentőséggel. Ha a menopauzális hormonterápiát 60 évesnél fiatalabb nők, illetve a menopauza után kevesebb mint tíz évvel kezdik el, csökken a koszorúérbetegségek kockázata és a mortalitás. Hagyományos, tablettás menopauzális hormonterápia mellett a vénás thromboemboliák és a stroke rizikója kisfokban nő.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Májbetegségek a háziorvosi gyakorlatban – mikor gondoljunk rá?

SCHULLER János

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen fejlődött a hepatológia. Egyre több betegség etiológiája, patomechanizmusa vált ismertté és így a májbetegségek többségében már hatásos kezelésre van lehetőség. Ez a fejlődés óriási felelősséget ró a gyógyító orvosra, hiszen többé-kevésbé minden orvosnak tudnia kell, melyek a gyógyítás lehetőségei a nem a saját szakterületébe tartozó kórképekben. Más szóval: a pontos etiológiai diagnózis felállítása fontos.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, HÉVÍZI Zsombor, BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval já­ró szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és leg­újabb cso­portként az SGLT-2-gátlók, me­lyek mind­egyike igazoltan csökkenti a HFrEF-be­tegek mortalitását és morbiditását.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

Klinikum

2024. JANUÁR 15.

Kezelhető az intracerebralis vérzés

A 2023-as év végén a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban a stroke-kal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. A fő üzenet, hogy az intracerebralis vérzés kezelhető állapot, melyet három fontos klinikai vizsgálat igazol.

Klinikum

2024. JANUÁR 05.

Legújabb eredmények az epilepszia kapcsán

A 2023-as év végéhez közeledve a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban az epilepsziával kapcsolatos legújabb eredményeket mutatjuk be.

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Előszó a HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin 2023;1(1) számához

LAKATOS Viktor László

A Hematológiai Tudományos Magazin egy vadonatúj, a hematológiai betegekkel foglalkozó szakemberek számára életre hívott folyóirat. A lap hasábjain friss és a napi gyakorlat számára releváns információkat és kulcsüzeneteket igyekszünk összegyűjteni, amelyek másnap akár a betegágy mellett vagy a rendelőben alkalmazhatók lehetnek.

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Célzott szerek a krónikus lymphoid leukaemia kezelésében

SZÁSZ Róbert

A hematológia mindig élenjárt a molekuláris ismeretek gyakorlati hasznosításában. Az elmúlt évtizedben a krónikus lymphoid leukaemiáról (CLL) szerzett ismeretek bővülése új, a CLL-sejtekben ható, a patofiziológiai eltérések korrekcióját célzó gyógyszerek megjelenését eredményezte. A CLL kezelése még a 2010-es években is jelentősen támaszkodott a klasszikus kemoterápiás protokollokra.

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Sejtterápiás megközelítések a malignus lymphomák gyógyításában

MIKALA Gábor, CEGLÉDI Andrea, SZEMLAKY Zsuzsanna

Az immuno-kemoterápiák és/vagy Bruton-féle tirozinkináz-gátlók, valamint a sporadikusan alkalmazott célzott terápiák alkalmazása után visszaeső vagy refrakteritást mutató B-sejtes malignus lymphomák hatékony kezelése megoldatlan. Ezen a területen jelent új és hatásos terápiás lehetőséget a T-sejtes tumorellenes válasz direkt módon történő aktiválása. Erre alkalmasak lehetnek a genetikailag módosított, kiméra-T-sejt-receptort hordozó CAR-T sejtek.