Részletes keresés

Klinikum

2022. DECEMBER 28.

Ma még sci-fi, de holnap már valóság? A jövő egészségügye

KUN J. Viktória

Távgyógyítás, otthoni robotsebészet, kevert valóságot alkalmazó szemüveg sebészeti beavatkozások közben, 3D-ben nyomtatott emberi szövetek – ezek ma már mind a gyógyítás részei. Dr. Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani Tanszékének vezetője elsősorban az adatokban látja mindennek a legfontosabb láncszemét. Ezek szabad áramlása, összekapcsolása teszi ugyanis lehetővé, hogy az elképesztő technológiai fejlődés valóban a személyre szabott gyógyítást segítse.

HUN

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A fejfájás megjelenési formái és azok hatása a mindennapi tevékenységekre

CSEH Hermina , KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

Magyarországon mintegy 3,5 millió ember panaszkodik rendszeresen fejfájásról. A kutatásunk célja a hallgatók körében felmérni a fejfájás előfordulását, okait és tüneteit. Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást 2021.03.01.–2021.11.30. között végeztünk. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel célcsoportja az elmúlt három hónapban fejfájásra panaszkodó, 18–45 éves egyetemi hallgatók (n=111). Saját szerkesztésű és validált kérdőíveket alkalmaztunk (Athén insomniaskála és PSS). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát, korrelációt, ANOVA-t és χ2-próbát számoltunk SPSS 22.0 program segítségével (p<0,05). Az elsődleges fejfájások közül 63,06% tenzióst, 8,11% migrént, 4,5% clustert és 24,32% kevert típusút detektáltunk. A fájdalom intenzitása szignifikánsan összefüggésben volt a fejfájás megjelenésének gyakoriságával és időtartamával (p<0,05). A fájdalom intenzitása nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a stressz-szinttel, az alvászavar kialakulásával, a fejfájás típusaival, a koncentrációképesség csökkenésével és a tanulási módszerekkel (p>0,05). Elmondható, hogy a fájdalom intenzitását a fejfájás megjelenésének gyakorisága és a fájdalom időtartama befolyásolja.

HUN 2022;35(5)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A vérnyomás mérése. A fehérköpeny- és az álcázott hypertonia

JÁRAI Zoltán

A hypertonia felismerése fontos, miután az érrendszeri és szívbetegségek okozta halálozáshoz vezető betegségek leggyakoribb, és ezáltal a legjelentősebb tényezője. A diagnosztika alapja a helyes vérnyomásmérés. A rendelői méréseken túlmenően bekerültek az irányelvekbe a rendelőn kívüli vérnyomásmérések. Ezek nemcsak többlet prognosztikai értékkel rendelkeznek de előnyük, hogy speciális kórformákat lehet felismerni.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Újdonságok a gyermekkori hypertoniában

REUSZ György, GÁL Krisztina, KIS Éva, SZABÓ László

A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő.

HUN 2022;32(10)

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlítása különböző hipokinetikus mozgási rendellenességekben]

TURK Bengi Gul , GUNDUZ Aysegul , KIZILTAN Gunes , ERDEMIR-KIZILTAN Meral

[A hosszú latenciájú reflexválaszoknak és a kevert idegek csendes periódusainak elektrofiziológiai módszerekkel való vizsgálata lehetővé teszi a központi ideg­rendszer szenzomotoros funkcióinak tanulmányozását. Jelen vizsgálatunk célja a hosszú latenciájú reflexválaszok és a kevert idegek csendes periódusainak összehasonlí­tása volt különböző hipokinetikus mozgási rendelle­nes­sé­gekben, annak érdekében, hogy olyan elektrofiziológiai jeleket ta­lál­junk, amelyek alkalmasak megkülönböz­te­tésükre.

39 idiopathiás Parkinson-kórban (IPD), 12 mul­tiszisztémás atrófiában (MSA), 10 corticobasalis szind­rómában (CBS), 5 progresszív szupranukleáris paresisben (PSP) szenvedő beteget és 26 egészséges kontrollszemélyt vontunk be a vizsgálatba. Min­den résztvevő esetében rögzítettük a szegmentális reflexet, a hosszú latenciájú reflexeket és a kevert idegek csendes periódusait.

C-reflex-, hosszú latenciájú reflex-I- és hosszú latenciájú reflex-III-válaszokat nem kaptunk PSP-ben szenvedő betegeknél. A hosszú latenciájú reflex­amplitúdó/F-amplitúdó arány szignifikánsan alacsonyabb volt az IPD- és a PSP-bete­geknél, mint az egészséges kont­rollszemélyek­nél (p=0,036, p=0,006). A kevert idegek csendes perió­du­sának végén je­lent­kező latenciák szignifikánsan hosszabbak voltak az IPD-, az MSA- és a CBS-csoportokban, mint az egészséges kont­roll­személyeknél (p=0,026, p=0,050, p=0,008).

Véleményünk szerint a hosszú latenciájú ref­lexválaszok, különösen a C-reflex-válaszok rögzítése ígé­retes eszköz lehet a CBS és az MSA PSP-től való megkülönböztetésében. A klinikai leleteket és az agytörzsi reflex válaszokat egyaránt tartalmazó, prospektív vizsgálatok további információt nyújthatnak.]

ENG 2022;75(09-10)

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése

SIMONYI Gábor, BEDROS J. Róbert, WITTMANN István

Az elhízás komplex, multifaktoriális, fokozott zsírfelhalmozódással jellemezhető betegség, amely számos kedvezőtlen kardiometabolikus hatással és más kísérőbetegségek fokozott kockázatával járhat. Európában jelenleg az elhízás és következményei jelentik az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívást.

HUN 2022;32(06-07)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ébredési stroke, OSAS, jobb-bal sönt

MAY Zsolt

A nagy nemzetközi adatbázisok szerint az összes stroke-esemény 14–28%-a ébredési stroke. Az ischaemiás stroke-ok kb. 30%-ában a kivizsgálás során nem igazolható egyértelmű etiológia. Előadásomban a ritka stroke-etiológiák közül a jobb-bal sönt következtében létrejött paradox embolizáció és az obstruktív alvási apnoe szindróma együttes előfordulásának lehetséges kóroki szerepére, a transcranialis Doppler-vizsgálat diagnosztikában betöltött szerepére szeretném felhívni a figyelmet.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában

SZAKÁCS Zoltán

A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A nyitott foramen ovale és az obstruktív alvási apnoe szindróma kapcsolatának epidemiológiai vizsgálata

BÖJTI Péter Pál, BOTH Levente, DARÓCZI Petronella, PALÁSTI István, FÜLÖP Szilvia, STANG Rita, SZAKÁCS Zoltán, TERRAY-HORVÁTH Attila, BERNÁTH István, SZILÁGYI Géza

A nyitott foramen ovale (PFO) által képzett jobb-bal söntön keresztül paradox embolizáció útján ischae­miás stroke alakulhat ki. Feltételezhető, hogy az obstruktív alvási apnoe szindrómában (OSAS) az alvás alatti intracardialis nyomásviszonyok megváltozása következtében megnyíló PFO szerepet játszhat az OSAS-hoz társuló magas stroke-rizikóban. A kapcsolatot a korábbi eset-kontroll vizsgálatok eredményei támogatni látszanak. Célunk, hogy az elméleti összefüggés epidemiológiai adatokkal történő alátámasztása érdekében, az előző vizsgálatokhoz képest precízebb metódussal, megvizsgáljuk a PFO prevalenciáját OSAS-ban és egy kontrollcsoportban.

HUN 2022;7(1)