Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 36

Lege Artis Medicinae

2004. MÁJUS 20.

A Helicobacter pylori kimutatásának DNS-alapú diagnosztikai módszerei

RUZSOVICS Ágnes, MOLNÁR Béla, TULASSAY Zsolt

A Helicobacter pylori DNS-ét specifikusan azonosító kimutatási módszerek megbízható diagnosztikai eszközök. Ehhez általános H. pyloristruktúrákat és -virulenciafaktorokat használnak, így az ureaseA, a cagA, a vacA vagy az iceA gént. A DNS-alapú polimeráz láncreakció (PCR) módszerhez a DNS-t vagy bakteriális RNS-t a gyomorbiopsziából, a gyomornedvből, a székletből vagy a szájnyálkahártya-kenetből nyerhetjük.

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Számítógépes DNS - méréssel nyert eredmények astrocytomáknál - biológiai sajátosságok és prognózis

SZŰCS István, LEEL-ŐSSY Lóránt, KINDLER Miklós

A szerzők astrocytomákból nyert mintákban a sejtmagok izolálása után, és részben lenyomati keneteken, Feulgen-festést követően számítógépes programmal mérték a daganatsejtek DNS-tartalmát, amelyet hisztogramon ábrázoltak, majd algoritmusok segítségével a daganatok biológiai sajátosságát meghatározó egyes értékeket vizsgáltak (5cER, 2 CDI, DNS-index, sejtfázis-paraméterek). A hisztogramokat, valamint a számszerű értékeket egymáshoz viszonyították, továbbá összehasonlították a Kernohan-féle malignitási fokozatokkal és a túléléssel. Vizsgálataik szerint a magizolált készítményeken végzett számítógépes képanalizátoros (,,image”) DNS-meghatározás alkalmas módszer a daganatok természetének megítélésére. A méréssorozat azt mutatta, hogy a túlélés a DNS-indexekhez, valamint a Kernohan-fokozatokhoz viszonyítva nem mutat kellő szignifikáns összefüggést. Ugyanakkor a DNS analízis és a szövettani fokozatok közötti korreláció igen jó volt. A megfigyelés arra utal, hogy a DNS analízis hasznos információkat ad az agydaganatok prognózisáról akkor, ha az agytumorok prognózisát befolyásoló egyéb tényezők hatását is figyelembe vesszük. DNS-analízissel megfigyeléseket lehetett tenni az astrocytomák malignus transzformációjának patomechanizmusára vonatkozóan is. A módszer eredményesen használható a daganatsejtek azonosítására tűbiopsziás anyagok esetében még akkor is, ha azokat a tumor határzónájából vették.

Ideggyógyászati Szemle

1975. JANUÁR 01.

Nemi chromosoma rendellenességek szűrése férfi elmebetegek körében

DR. TRIXLER Mátyás, DR. KOSZTOLÁNYI György, DR. MÉHES Károly

A szerzők beszámolnak a POTE Ideg-elme Klinika férfi elmeosztályán végzett nemi chromosoma rendellenességekre vonatkozó szűrővizsgálataikról. Összesen 310 beteget vizsgáltak. A női nemi chromatint (Barr-test) buccalis nyálkahártya-keneteken thionin festéssel, az Y-chromatint peripheriás vérkerieteken quinacrin festéssel, fluorescens optikával vizsgálták. Két Klinefelter-syndromás és egy YY-syndromás beteget találtak. Az elobbieknél mentális retardatio illetve psychopathiás személyiségzavar volt kimutatható. A YY-syndromás beteg paranoid schizophren volt. Ismertetik aKlinefelter-syndromás betegeket. Az előfordulási gyakoriság Klinefelter-syndroma esetében 0,64%, YY-syndrománál 0,32%. Részletesen tárgyalják a gonosomalis aberratiók mentalis vonatkozásait.

Ideggyógyászati Szemle

1969. ÁPRILIS 01.

A myeloma multiplex idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, HINDY Iván

1. Szerzők myeloma multiplex és plasmocytoma által okozott idegrendszeri szövődményeket ismertetnek. Ezek az egész beteganyag [53] 15%-ában, az idegrendszeri szövődménnyel járó esetek 33%-ában a megbetegedés első tünetét képezték. 2. 21 idegrendszeri szövődménnyel járó myeloma multiplexes és 3 plasmocytomás betegük klinikai tüneteit, a kórisme felállításának lehetőségét és a betegség lefolyását elemzik. 3. Röntgen vizsgálat, cytologiai vizsgálatok (csontvelő kenet, csont-biopsia) és egyéb laboratóriumi vizsgálatok (vörösvérsejtsüllyedés, peripheriás vérkép, serum és liquor papír és immunelektrophoresis) alapján a betegség korai szakában felismerhető. Bence-Jones fehérje az itt közölt eseteknek csupán 1/3 részében jelent meg a vizeletben. 4. Un. complex (nem specifikus roboráló, irradiatiós, cytostatikus, egyes esetekben műtéti vagy konzervatív orthopaediai) kezeléssel az idegrendszeri szövődményes eseteknél megközelítően 21,2 hó (élő betegeink), ill. 26,4 hó (meghalt betegeink) kezelésbe vételtől számított betegségtartamot észleltek.

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, ECKHARDT Sándor, GALLAI Margit

1. 306 rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedés 6,2%-ban (19 esetben) észleltünk idegrendszeri szövődményt, 11 betegünknél radiculomedullaris tünetcsoport, 3 betegünknél tudatzavar, 5-nél az agyidegek, egynél a sympathicus idegrendszer sérülése jelentkezett. 2. Hét esetben idegrendszeri tünetek képezték a beteg első panaszát. A kórisme korai felállítása céljából a nyirokcsomók szövettani, csontrendszer röntgenológiai, serum- és liquor elektrophoresises, peripheriás vérkép, szükség esetén csontvelőkenet vizsgálatára hívjuk fel a figyelmet. 3. Localis idegrendszeri sérülés esetén sugárkezelés ; generálisait daganatos betegségben, vagy leukémiák előrehaladott stádiumában cytostaticus és sugár kombinált kezelés ; súlyos gerincvelői compressió esetén műtéti megoldás javasolt.

KÉPDIAGNOSZTIKA

Perifériás vérkenet. Milyen diagnózist valószínűsítene ennek alapján?