Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 197
Egészségpolitika
2021. ÁPRILIS 15.
Magánegészségügyi ellátás a Covid-19-járvány idején
A Covid-19-járvány nem tudta megtörni a magánegészségügyi ellátást, sőt, talán eddig még nem látott iramban indult fejlődésnek. A nagyobb magánegészségügyi ellátók közel 50 százalékkal növelték árbevételüket az elmúlt években. Az emberek – úgy tűnik – mind inkább hajlandók költeni az egészségükre, miután fogy a bizalom az állami ellátás felé, a bizalom az unióban nálunk a legrosszabb.
Hírvilág
2021. MÁRCIUS 02.
Az emlőrák felismerése és kezelése a koronavírus-járvány idején is létfontosságú
Magyarországon megközelítően 8000 új emlőrákos esetet regisztrálnak évente. Az új páciensek egy részénél már a betegség előrehaladott állapotát diagnosztizálják, amikor a mellben kialakult daganat már átterjedt a test más részeire is.
Egészségpolitika
2021. MÁRCIUS 01.
Európa összefogott a ritka betegségekkel élőkért
A kontinens döntéshozói, egészségpolitikusai, betegszervezetei, szakemberei, a digitális egészség úttörői közös platformra léptek a Biogen vállalat, a Reuters Events és az EU40 együttműködésével megrendezett virtuális konferencián, hogy kollektív tudásukkal még hatékonyabban lépjenek a ritka betegek érdekében, hogy mind a diagnózishoz, mind az ellátáshoz való hozzáférés Európa-szerte egységes legyen. Költséghatékonyságot célzó stratégiát, az ismeretek összegyűjtését és az információhoz való hozzáférés javítását, erősítését hirdették meg. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója értékelte az összefogás jelentőségét és mutatta be a hazai helyzetet.
Klinikai Onkológia
2021. FEBRUÁR 28.
A daganatos betegségekhez társuló vénás thromboembolia a szájon át szedhető direkt antikoagulánsok korában
A daganatokhoz társuló vénás thromboembolia (VTE) kérdése kihívást jelent, mivel a K-vitamin-antagonisták és a kis molekulasúlyú heparinok (LMWH-k) adagolásának kényelmetlenségei miatt komplikációk jelenhetnek meg, mint például a vérzés vagy a kemoterápiás szerekkel való összeférhetetlenség. A szájon át szedhető direkt antikoagulánsok (direct oral anticoagulants – DOAC-ok) részben kiküszöbölik ezeket a problémákat, de daganatos betegek adatait tartalmazó nagy klinikai vizsgálatokban mostanáig nem mérték ezen szerek hatásosságát és biztonságosságát. A szerzők az alábbi közleményben összefoglalják a kezelési ajánlásokat, az antikoagulánsok kiválasztásának vizsgálati és gyakorlati bizonyítékait, a daganatos betegek VTE-jében a DOAC szerepét vizsgáló legújabb klinikai kutatások eredményeit (Hokusai-VTE-Cancer, SELECT-D, CARAVAGGIO és ADAM VTE), és a DOAC-ok használatával kapcsolatos egyéb, speciális megfontolásokat. A klinikai guideline-ok a rendelkezésre álló adatokra alapulva azt javasolják, hogy a daganatos betegségek mellett fellépő VTE-k esetén a betegnek legalább három-hat hónapig LMWH-kezelést kell adni, ugyanakkor ezek a betegek az LMWH-kat az alkalmazás nehézségei miatt az orális antikoagulánsokhoz képest mégsem kellő mértékben használják. Másrészt a DOAC-ok használatát egyre több klinikai adat is alátámasztja. A Hokusai-VTE-Cancer vizsgálatban az edoxaban nem teljesített gyengébben a dalteparinnál („not inferior”) az ismétlődő VTE-k és a nagy vérzések összesített mértékében (12,8% versus 13,5%), számszerűleg viszont kevesebb volt az ismétlődő VTE-k száma (7,9% versus 11,3%). Csak azokban a gastrointestinalis daganatos esetekben volt szignifikánsan több edoxaban mellett a jelentős vérzés (6,9% versus 4,0%), ahol magasabb volt a vérzés kockázata is. A SELECT-D vizsgálatban a rivaroxaban mellett számszerűleg kevesebb volt a VTE-k kiújulásainak a száma (4% versus 11%), a nagy vérzések száma hasonló volt (6% versus 4%) és számszerűen több volt a klinikailag releváns kisebb vérzések száma (13% versus 4%) a dalteparinhoz képest. A legtöbb vérzés gastrointestinalis és urológiai jellegű volt, viszont a nyelőcső- és gastrooesophagealis daganatos betegeknél több jelentős vérzés fordult elő a rivaroxaban mellett (36% versus 11%). Az apixaban és a dalteparin összehasonlítása még jelenleg is folyik a CARAVAGGIO vizsgálatban, az ADAM VTE vizsgálat előzetes eredményei is biztatóak. A közlemény végső következtetései szerint a DOAC-ok a daganatos betegségekhez társuló VTE-kben az LMWH-k észszerű, elfogadható alternatíváit képviselik. Gastrointestinalis daganatos betegekben ugyanakkor a DOAC-ok használatát esetről esetre át kell gondolni, figyelembe véve az előnyöket és a relatív kockázatokat.
PharmaPraxis
2021. FEBRUÁR 05.
Gyógyszerész által vezetett diabetes-menedzsment protokoll implementációja
A gyógyszerész által vezetett kollaboratív diabétesz-menedzsment protokoll egy olyan írott megállapodás a gyógyszerész és az orvos között, ami engedélyezi, hogy a gyógyszerész optimalizálja az egyes betegek gyógyszeres terápiáját. A gyógyszerész a protokoll szerint gyógyszert írhat fel, gyógyszeres kezelést indíthat, módosíthat, folytathat, monitorozhat vagy függeszthet fel önállóan.
Klinikai Onkológia
2020. DECEMBER 30.
Hányáscsillapítás az onkológiai kezelések során
A hányinger és hányás egy többlépcsős folyamat, amely a központi idegrendszer irányítása alatt áll. A hányást kiváltó ingerek pszichés hatásra az agykéreg felől érkezhetnek vagy a nervus vaguson keresztül. A nyúltvelőben speciális magvak találhatók, amelyek a hányást kiváltják. Legfontosabb ingerületátvivő anyagok a szerotonin, a P-anyag és a dopaminok. A kemoterápiás szerek különböző arányban okoznak hányingert és hányást. Az 5-HT3- és NK-1-receptor-antagonisták a legjelentősebb hányinger-csillapítók. Szakmai ajánlások javasolják a gyógyszer-kombinációkat a különböző kemoterápiák okozta hányás csillapítására. A fix, szájon keresztül alkalmazható kombináció: netupitant és palonosetron (NEPA) növeli a betegek terápiahűségét. Az összefoglaló kitér a speciális hányingerek és hányások ismertetésére: áttöréses, többnapos kemoterápia okozta, sugárterápia során kialakult és a megelőlegezett hányásokra, valamint a gyermekkori hányáscsillapítás problematikájára is.
Lege Artis Medicinae
2020. NOVEMBER 30.
Tüdőrák harminc év távlatából. Gondolatok a küzdelmes múltról, a jelen eredményeiről és az ígéretes jövőről
Az elmúlt 30 évben a tüdőrák komplex kezelésében óriási fejlődés történt. Ez a fejlődés főként az utóbbi évtizedhez köthető. A tüdőrák kezelésével kapcsolatos nihilizmus már a múlté, realitássá vált az is, hogy az előrehaladott stádiumú betegek is megfelelő kezeléssel gyógyíthatóvá válhatnak, illetve betegségük folyamatos aktív daganatellenes terápia mellett krónikussá szelídíthető. Az előrehaladott stádiumban lévők harminc évvel ezelőtt elérhető 6-8 hónapos várható túlélési mutatói manapság már jelentősen növekedtek, bizonyos esetekben akár az 5 évet is meghaladhatják. Ehhez szükséges a megfelelő diagnosztikus háttér, amely lehetővé teszi a biomarkeralapú kezeléseket. Korai stádiumban alapvető a reszekciós tüdőműtét, beillesztve a komplex terápiás lehetőségeket neoadjuváns és adjuváns formában, illetőleg az új műtéti technikák is hozzájárulnak a terápiás eredmények javulásához. Elmondható ugyanez a sugárterápia vonatkozásában is. A gyógyszeres terápiás lehetőségek tekintetében is a komplex terápiás stratégia érvényesül, melyben alapvető szerepet játszanak a citotoxikus kemoterápiás, célzott kezelési és immunterápiás modalitások. A tüdőrák kezelési stratégiájának felállításában döntő szerepe van a tüdőrák-specifikus onkoteamek működésének. A jövő útját az újabb és újabb célzott terápiás lehetőségek megjelenése, az immunterápiás indikációk bővülése jelezheti a precíziós medicina alkalmazásával. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a primer és szekunder prevencióról sem, mely a dohányzás elleni hatékony küzdelmet, illetőleg most már az evidenciává vált rizikócsoportos alacsony dózisú mellkasi CT-szűrés alkalmazását jelenti.
Lege Artis Medicinae
2020. OKTÓBER 21.
Háziorvosi távkonzultáció koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben
A Covid-19-járvány megelőző intézkedéseinek része az egészségügyi ellátás eljárásrendjének módosítása, amelynek kiemelt időszaka a 2020. március 21. – május 3. közötti periódus volt. A távkonzultáció hangsúlyos és deklarált szerepet kapott a háziorvosi praxisokban, és a telemedicina keretében nyújtható egészségügyi szolgáltatások sora rendeletben is megjelent. Jelen vizsgálatban az ezen időszakban érvényes háziorvosi eljárásrend tapasztalatait értékeltük a háziorvosok által elektronikusan kitöltött kérdőív segítségével. A válaszadók 83%-a úgy ítélte meg, hogy a távkonzultáció keretében ellátottak száma jelentősen nőtt a járvány előtti időszakhoz képest. A távkonzultáció során használt eszközök közül minden válaszadó említette a telefont, 85,5%-a az e-mailt, ugyanakkor 40%-ban a közösségi média alkalmazásait is. Az ismert krónikus betegek számára a gyógyszerfelírás és az adminisztrációs feladatok ellátása volt a leginkább kivitelezhető a személyes találkozás mellőzése mellett. 96,5%-ban az a válasz született, hogy a háziorvosok a járványügyi vészhelyzetet követően is alkalmaznák a távkonzultációt. Összességében megállapítható, hogy a járványügyi vészhelyzetben a háziorvosi rendszer kiállta a próbát és gyorsan reagált a telemedicina bevezetésére, eredményesen szorította vissza a személyes kontaktust az ellátásban és a visszajelzések alapján megoldották a „táveseteket”. A telemedicinának helye van a háziorvosi ellátásban a betegellátás és a szakorvosi konzíliumok tekintetében is. A telemedicina bevezetésétől a racionálisabb betegellátás és betegirányítás lehetősége várható. A betegbiztonság és az orvosi felelősségvállalás támogatása érdekében telemedicina-protokollok kidolgozása szükséges és időszerű.
Lege Artis Medicinae
2020. SZEPTEMBER 30.
Esettanulmány a koronavírus-járvány kezelési lehetőségeiről 2020 tavaszán a budapesti Olajág Idősek Otthonában
A SARS-CoV-2 okozta Covid-19-világjárványban az idősotthonokban élők különösen veszélyeztetettek voltak. Jelen tanulmányban a szerzők Budapesten, az Olajág Otthonok Vezér utcai telephelyén kialakult lokális járvány okait és a fertőzés megfékezésének lehetőségeit elemzik. Összefoglalják azokat az intézkedéseket, amelyek a betegek elkülönítése és kezelése során hatékonynak bizonyultak. A fertőzésben megbetegedettek számát, valamint a betegség lefolyását statisztikai adatokkal demonstrálják. A szerzők kiemelten fontosnak tartják a tünetmentes, de fertőzött lakók felkutatását, a szűrővizsgálatok gyors bevezetését, a protokollok szigorú betartását, a betegutak szabályozását és a fokozott, segítő kommunikáció alkalmazását.
Immunonkológia
2020. AUGUSZTUS 30.
Hírek
A tüdődaganatok közül a legagresszívebb típus a kissejtes tüdőrák, az ötéves várható túlélés bőven 10% alatt van. A kemoterápiás beavatkozások hosszú távon legtöbbször sikertelenek. Mivel a daganat immunogén, a nivolumabtól, illetve ipilimumabbal való kombinációjától várhatunk biztató eredményeket a CheckMate 331 és 451 vizsgálatok alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.