Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 12

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Neuropathiás fájdalom és hangulat- zavar perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél]

HALIL Can ALAYDIN, GUL Melisa BOZDOGAN, RUMEYSA PALTACI, ZULFIKAR ARLIER, HALIT FIDANCI, MEHMET YILDIZ

[A természeti katasztrófák, például a földrengések gyakran vezetnek hangulatzavarhoz az érintettek körében. Ismert, hogy a traumás neuropathiákból eredő neuropathiás fájdalom is összefügg a hangulatzavarokkal. Ez a tanulmány a neuropathiás fájdalom hatását vizsgálja a hangulatzavarok kialakulására a perifériás idegsérülést szenvedett földrengéstúlélőknél, a 2023. február 6-i, Kahramanmaraş központú földrengést követően. ]

Ökológia

2023. SZEPTEMBER 13.

Ökológiai gyász: kockázat a mentális egészségre vagy egy funkcionális válasz?

Az éghajlatváltozás egyre több ember számára válik a hétköznapok megkerülhetetlen valóságává. A már megtörtént vagy várható környezeti változások hosszú távú érzelmi következményekkel járnak – például ökológiai gyásszal, szolasztalgiával, ökoszorongással.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről

Kiadványunk mérföldkő a hazai akut stroke ellátásában, hiszen 2017 óta először jelenik meg új ajánlás a témában. Márpedig az elmúlt 6 évben, nagy örömünkre, szűkebb szakmánkban elképesztő fejlődésnek lehettünk tanúi, sőt a Magyar Stroke Társaság tagjai és vezetőségi tagjai közül többen is, aktív előmozdítói. Nem csak a beavatkozások tárháza bővült a mechanikus thrombectomia örvendetes térnyerésével, de ezzel párhuzamosan, sőt éppen ezért, az akut képalkotás, a rekanalizációs terápia előtti kivizsgálás, a betegutak és az ellátás szervezése is átalakult. Ennek eredményeként, a korábbiakban a legsúlyosabb kimenetelt jelentő, agyalapi nagyérocclusiós betegek kaptak hatalmas esélyt a gyógyuláshoz, a sikeres rehabilitációhoz és a társadalomba való visszailleszkedéshez. Másrészt, a stroke-ellátás minden korábbi mértéket és elképzelést felülmúlóan bonyolult, összetett, valamint munka- és erőforrásigényes lett. Még úgy is, hogy ma már az egész világon egyedülállóan, az egész országra kiterjedő, mesterséges intelligencia támogatta radiológiai képalkotás segíti munkánkat. Éppen ezért, elengedhetetlenné vált, hogy mindazon szakemberek, akik hétvégéken, ünnepnapokon, éjjel-nappal akut stroke-betegek minél sikeresebb gyógyításán fáradoznak, kezükbe foghassanak egy olyan kiadványt, amely segít eligazodni az ellátás útvesztőiben.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Májusban a vérnyomásra figyeltünk

BENCZÚR Béla

A „néma gyilkos”! Az első számú közellenség! A hypertoniát szakmai körökben ezekkel a jelzőkkel szoktuk illetni, kifejezve, hogy a legfontosabb szív-ér rendszeri kockázati tényezőről van szó, márpedig a világ fejlett országaiban ezek a betegségek jelentik több mint 100 éve a vezető halálokot. Mégis, mintha a köztudatban nem így élne, a hétköznapi emberek a magas vérnyomást természetesnek veszik.

Gondolat

2023. JANUÁR 04.

„A svéd filmet imádtam”

RÉVAI Sára

Január 21. és 29. között immár kilencedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált, 60 filmmel és 200 vetítéssel, Budapesten és tíz másik városban. Sós Ágnessel, a BIDF alapítójával, főszervezőjével beszélgettem.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Volt űrhajós, aki szívizomzata hatvan százalékát elvesztette

KOVÁCS Sándor

Az űrhajósok kiválasztásánál, felkészítésénél központi szerepet játszik a cardiovascularis működés lehető legrészletesebb vizsgálata, ami az első magyar űrhajós kiválasztásában is kulcsszerepet játszott. A jelölteknek olyan kardiológiai feltételeknek kell megfelelniük, amelyek mérése a hetvenes évek Magyarországán még nem volt megoldott, így e célból új vizsgálati módszereket kellett meghonosítani.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Káosz, krízis, karácsony. Gondolatok humánszféra-válság idején

KAPÓCS Gábor

Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete

KELEMEN Gábor

A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai

A Magyar Oxyologiai Társaság, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület, a MOTESZ, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete, a Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Gyermek­orvosok Társasága, a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Resuscitatiós Társaság, a Magyar Radiológusok Társasága, valamint az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület közös szervezésében került sor 2022. szeptember 9-én Budapesten A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai című interdiszciplináris fórumra.

Gondolat

2022. OKTÓBER 01.

Zsákutcás magyar történelem?

Bibó István 1948-ban írta az „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” című tanulmányt. Bibó szerint az akkori magyar közgondolkodást nagyban foglalkoztatja a magyar alkat megragadása, leírása, szerinte a Rajnától innen minden európai nemzetet intenzíven foglalkoztat a saját nemzetének karaktere. (Érdekes, hogy később Szűcs Jenő Elba–Lajta-határvonalat határoz meg törésvonalként, de 1948-ban a II. világháború után a Rajna vált inkább törésvonallá). Rávilágít arra, hogy sokszor a „magyar alkatot” teszi meg az értelmiségi közbeszéd a sorozatos katasztrófákért.