Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 998

PharmaPraxis

2023. JÚNIUS 26.

Molekuláris sebészettel a jobb gyógyszerek előállításáért

A molekulaváz-szerkesztés új lehetőségeivel a tudósok forradalmasíthatják a gyógyszerkémiát – írja az atomok beillesztését, törlését és kicserélését lehetővé tevő módszereket bemutató cikkében a Nature.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

„Ismerjük a bővülő terápiás lehetőségeket, de a korlátainkat is”

Tágas, világos, modern bútorokkal berendezett folyosók és kezelőhelyiségek, légkondicionált, kétágyas, fürdőszobával, televízióval felszerelt kórtermek fogadják a daganatos betegeket a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Onkológiai Osztályán. Bár 30 ágy is rendelkezésre áll, törekszenek arra, hogy a pácienseket járóbetegként, a kúraambulancián lássák el. Mint kiderül, nemcsak a környezet, hanem az itt alkalmazott gyógyszeres terápiák is megfelelnek a 21. század követelményeinek.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

Bevezető – Kedves Kollégák!

RUZSA Ágnes

Az onkológiai kezelések robbanásszerű változását az immunterápia alkalmazása jelentette az utóbbi tíz évben. A gyors tájékozódás, az ismeretek átadásának hatékony módját követeli meg, így immunonkológiai magazinunk az idei évtől online formában jelenik meg.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Bemutatjuk a LAM új Szerkesztőségét

BENCZÚR Béla, KAPÓCS Gábor

Ha Ön régi, hűséges követőnk, akkor már egy ideje tanúja lehet annak a megújulási folyamatnak, amely a LAM Szerkesztőségét, a lap életét jellemzi. Ha viszont életében először veszi kezébe a LAM-ot, akkor a legjobbkor teszi ezt meg, hiszen a lap megújulásának időszakában járunk. Tavasszal kibővült a LAM Szerkesztősége, és az új tagok révén nemcsak számban, hanem tudásában, szakértelmében is gyarapodott alkotóközösségünk.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A Covid-19 és a szégyen

KELEMEN Gábor

A Covid-19-fertőzésnek az Egészségügyi Világszervezet által 2020. március 11-én történő világjárvánnyá nyilvánítása után a nemzetállamok különféle időben hozott, eltérő mértékű – politikai érzelmek felkorbácsolására alkalmas – intézkedésekkel igyekeztek meg­mutatni találékonyságukat, különlegességüket és egyediségüket. A pandémia során, elsősorban a közösségi média révén új nyelvi fordulatok, kifejezések jöttek létre és terjedtek el.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A teljesség igényével. Johan Béla (1889–1983) a modern magyar közegészségügy megteremtője

SZABÓ Katalin

Szakmai tekintély. Talán ezzel a két szóval lehetne legszemléletesebben jellemezni Johan Béla egészségpolitikust, patológust, mikrobiológust, immunológust, aki ezt a tekintélyt éppen a teljesség igényével végzett munkájának köszönhette. Hosszú élete folyamán nemcsak sikerekben, elismerésben volt része, megélte a 20. század legnagyobb válságait, fordulatait is, de munkájának minősége és ezzel együtt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

„Stroke-ovi”. A lakossági felvilágosítás új célközönsége: az óvodások

FOLYOVICH András, SZABÓ Pál Tamás, MŰHELYI Viktória, PÁPAI György, CSATÓ Gábor, GYŐRFI Pál, FÁBIÁN Dóra, RÓKA Gabriella, KORDA Lívia, JARECSNY Tamás, JAN van der MERWE, PETE Kinga Nedda, BÁTYAI Éva, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna

A thrombolysis és/vagy thrombectomia bizonyítottan hatékony az akut ischaemiás stroke kezelésében. A szűk időablak miatt alacsony az ezekre a kezelésekre alkalmas betegek száma. A fő korlát a prehospitális szakasz, kevesen hívnak mentőt időben. A késlekedést okozhatja a lakosság elégtelen egészségügyi ismerete, de a stroke-ra leginkább hajlamos populáció magányossága, elszigeteltsége is.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Ki is az a lektor, avagy mennyit ér a szellemi munka?

CSÓKA Mária

A szakmai anyagok tudományos megítélése lektori kompetencia, a tevékenység értékelése azonban jelenleg szabályozatlan. A szerző célja annak az általános tévhitnek az eloszlatása volt, miszerint a lektorálás amolyan látszattevékenység, csupán az intézményi akkreditáció szükséges velejárója.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A Nyugat Cornellje – vagy a 21. század Harvardja?

FALVAY Dóra

A Cornell a, legnagyobb múltú amerikai egyetemek közé tartozik, tagja az úgynevezett „Borostyánligának”, amely a nyolc legnagyobb presztízsű egyetemet foglalja magába – nem véletlen, hanem egyszerű történelmi szükségszerűség, hogy ezek az Egyesült Államok északkeleti vidékén csoportosulnak. Többségük 18. századi alapítású, a leghíresebb, a Harvard, 1636 óta áll fönn, európai intézményeket megelőzve.