Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 460

Hírvilág

2021. NOVEMBER 15.

Magyarországon minden nyolcadik nőnél diagnosztizálnak emlődaganatot– a digitális egészségügyi fejlesztések új korszakot nyithatnak a mellrák diagnosztikájában és kezelésében

Magyarországon egy a nyolchoz az esélye, hogy egy nőt az élete során mellrákkal diagnosztizáljanak. Nagyon fontos a megelőzés, a kétévenkénti rákszűrés, hiszen az emlőrák a nőknél a leggyakoribb daganat. Magyarországon évente 7500 új esetet diagnosztizálnak, és 2000 nő hal meg mellrákban. Az emlődaganatok kezelésében is egyre nagyobb teret kapnak a személyre szabott, célzott terápiák. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatója, dr. Peták István és csapata egy olyan mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközt - kalkulátorszoftvert – fejlesztett ki, ami az orvosoknak segít kiválasztani a leghatékonyabb célzott kezelést a beteg számára.

Ideggyógyászati Szemle

2021. SZEPTEMBER 30.

[Wnt-útvonalmarkerek alacsony és magas grádiusú gliomákban]

NAGY Ádám, TOMPA Márton, KRABÓTH Zoltán, GARZULY Ferenc , MARÁCZI Alexandra , KÁLMÁN Bernadette

[A glioma kialakulásában szerepet játszik a Wnt-útvonal aberráns aktiválása az őssejtek dif­fe­ren­ciá­lódásának és fenntartásának szabályozása által. Kutatá­sunk célja volt meghatározni, hogy egyes Wnt-markerek milyen mértékben expresszálódnak a különböző grádiusú, szövettani eredetű és mutációs profilú gliomákban. Kilenc grádius II., 10 grádius III. és 72 grá­dius IV., műtéti úton eltávolított, formalinfixált paraffinba ágyazott gliomát vizsgáltunk. Az IDH1 132 kodon mutációs állapotát immunhisztokémia és piroszekvenálás módszereivel határoztuk meg minden tumorban. A II. és III. grádiusú astroglialis és oligodendroglialis tumorokat tovább vizsgáltuk p53- és ATRX-expresszióra immunhisztokémiával, és 1p19q kodelécióra fluoreszcens in situ hibridizációval. A nem kanonikus Wnt5a és Fzd2, vala­mint a kanonikus Wnt3a és β-katenin Wnt-útvonalmarkerek expressziós szintjét immunhisztokémiai úton határoztuk meg, és az expressziós értékeket összehasonlítottuk a tumorok grádiusa, hisztológiai eredete (asztrocitoid vs. oligodendroglioid) és az IDH1 R132H / C mutációk jelenléte vagy hiánya szerinti alcsoportokban. A normál agyi szövet vs. II–IV. grádiusú gliomák összehasonlítása során egy grádius szerinti fokozatos növekedést figyeltünk meg a Wnt5a, Wnt3a, Fzd2 és a β-katenin expressziójában. A II. és III. grádiusú gliomák astroglialis és oligodendroglialis szövettani ere­detű összehasonlítása során csak a Wnt5a-expresszió volt szignifikánsan magasabb az asztroglia-alcsoportban. Az IDH1 R132H / C mutáns és vad típusú gliomák összehasonlítása során a Wnt3 emelkedését találtuk a vad típusú grade II–IV. gliomák csoportjában. Ezek az adatok kibővítik a korábbi megfigyelések eredményeit, és összefüggést mutatnak a Wnt-útvonal aktivitása, valamint a gliomagrádius között. A Wnt-markerek expressziós szabályozásának további vizsgálata gliomákban már folyamatban van szövettani eredet vagy IDH-génmutációs státusz szerint, nagy felbontású molekuláris vizsgálatok alkalmazásával.]

Ideggyógyászati Szemle

2021. SZEPTEMBER 30.

Segíti-e a cerebralis paresisben szenvedő gyermekek bruttó motoros funkcióinak fejlődését a Vojta-módszer?

SANZ-MENGIBAR Jose Manuel , MENENDEZ-PARDIÑAS Monica , SANTONJA-MEDINA Fernando

Egyedi esetekben klinikailag jelentős javulásról számolnak be Vojta-módszer alkalmazásával a bruttó motoros funkció, az izomerő és a mozgás területén; a módszer a második és harmadik szintű evidenciákkal alátámasztott kezelési formák közé került a cerebralis paresis terápiájában. A vizsgálat célja a Vojta-módszer bruttó motoros funkcióra gyakorolt hatásának megértése volt. Klinikai vizsgálatunk egyetlen csoportos, pre-poszt adatgyűjtésen alapuló elrendezést alkalmazott a bruttó motoros funkció változásának mérésére a GMFM-88 (Gross Motor Function Measure-88) eszköz alkalmazásával két hó­na­pos időtartamú Vojta-terápia kapcsán. Tizenhat beteget vontunk be a vizsgálatba. A kezelés után szignifikáns mértékben gyorsult a GMFM-88-pontszámok növekedése (0,005; p < 0,001) és a lokomotoros fejlettségi stádiumok elérése (1,063; p < 0,0001). Következtetés – Vizsgálatunk eredménye szerint 18 hónaposnál fiatalabb, cerebralis paresisben szenvedő gyerme­kek esetén a Vojta-módszer elősegíti a GMFM-88-pont­számok növekedését és a lokomotoros fejlettségi stádiumok elérését. Mivel funkcionális edzést nem alkalmaztunk, és egyéb kezelést sem használtunk a Vojta-módszeren kívül, a GMFM-88-pontszámok növekedésében megnyilvánuló javuló eredményeket a Vojta-módszer posturalis kontrollt aktiváló hatásának tulajdoníthatjuk. Vizsgálatunk eredménye szerint 18 hónaposnál fiatalabb, cerebralis paresisben szenvedő gyerme­kek esetén a Vojta-módszer elősegíti a GMFM-88-pont­számok növekedését és a lokomotoros fejlettségi stádiumok elérését. Mivel funkcionális edzést nem alkalmaztunk, és egyéb kezelést sem használtunk a Vojta-módszeren kívül, a GMFM-88-pontszámok növekedésében megnyilvánuló javuló eredményeket a Vojta-módszer posturalis kontrollt aktiváló hatásának tulajdoníthatjuk.

Idegtudományok

2021. SZEPTEMBER 18.

A prolaktin a CGRP interakciója migrénben

Régóta ismert tény, hogy a migrén gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Noha a jelenség pontos háttere nem ismert, egyre több adat utal arra, hogy a nem specifikus hormonszintek fontos szereplői lehetnek a történetnek. Például az agyalapi mirigy által kiválasztott prolaktin, melynek szintjét a gonadalis hormonok szabályozzák, a calcitonin gene-related peptide-del (CGRP-vel) interakcióba lépve fokozza annak migrént kiváltó hatását, állítja Avona és munkatársainak az Annals of Neurology-ben megjelent cikke.

Hypertonia és Nephrologia

2021. SZEPTEMBER 13.

A tudományos bizonyítékok transzlációja hypertoniairányelvbe (ESC/ESH Guidelines on Arterial Hypertension): a bizonyosság és bizonytalanság elemzése a döntéshozatal támogatásához

KOLLER Ákos, TAKÁCS Johanna

Célkitűzés – Az orvos-egészségügyi szakmai irányelvek (guidelines) a meglévő szakmai tudás összefoglalói, amelyek segítik az egészségügyi szakemberek orvosi döntéshozatalát. Jelen vizsgálatunk célja az ESC/ESH által kiadott artériás hypertonia (AH) irányelv elemzése, hogy meghatározzuk milyen bizonyossággal (hatékonysággal) rendelkezik összességében a döntések meghozatalához. Módszer – Az AH-irányelv matematikai elemző vizsgálatát végeztük, értékelve a tudományos bizonyítékok szintjeit (Level) és az ajánlások fokozatait (Class). Összesen 135 Level- és Class-adatot elemeztünk. A döntési bizonyosság/bizonytalanság százalékos arányait az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó tudományosbizonyítékok szintjeinek elemzése alapján számítottuk ki. Eredmények – Az AH-irányelv nagy arányban rendelkezett ’A evidencia szintű’ bizonyítékokkal az ajánlások egyes fokozataiban. A döntési bizonyosság az AH irányelvbenviszonylag magas, 75,7% volt. A diagnózisra és kezelésre vonatkozó ajánlások döntési bizonyossága 68,6%, illetve 77,8% volt. Következtetés – Jelen vizsgálatunkban egy olyan új és objektív módszert alkalmaztunk, amellyel az orvos-egészségügyi szakmai irányelveket objektíven lehetértékelni és döntéshozatali hatékonyságukat megállapítani, figyelembe véve az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó bizonyítékokat. A döntési bizonyosság/bizonytalanság arányának objektív és kvantitatív meghatározása egy objektív eszköz arra is, hogy a kutatási bizonyítékokat ’átfordítsuk’ szakmai irányelvekké, és egyben lehetővé teszi az irányelvek összehasonlíthatóságát. Továbbá a bizonytalanság feltárása iránymutatást ad a jövőbeni kísérletes és klinikai kutatások számára, elősegítve ezzel az adott területen lévő tudásunk folyamatos gyarapítását.

Egészségpolitika

2021. AUGUSZTUS 09.

Mankót kapnak szívbetegek és gyógyítóik

A közösségi háló helyett szakmai segítség – koordinátorok segítik a szív- és érrendszeri betegek gyógyítását A felvilágosítás, betegútkövetés a kardiológiában különösen kulcskérdés – koordinátori pályázatot indított a SZÍVSN országos betegegyesület, amelyhez az ország 20 kardiológiai központjában keres szakdolgozókat, akik egyfajta információs központként segítenék a szív- és érrendszeri betegeket, illetve a prevenciós munkát. Évente ugyanis a legtöbben szív- és érrendszeri betegségben halnak meg ma is hazánkban, hatvanezer embert veszítünk el annak ellenére, hogy az ellátás, a cardiovascularis központok felszereltsége világszínvonalú. Ennek több oka is van, de nagyban hozzájárul a betegek együttműködésének, tájékozottságának a hiánya. Ezen akar az egyesület változtatni, egyben tehermentesíteni az orvosokat és szakdolgozókat.

Hírvilág

2021. AUGUSZTUS 09.

Digitális ökoszisztéma támogatja a Szent Ferenc Kórház betegeinek terápiáját

A világ egyik legnagyobb okoseszköz-fejlesztője és gyártója egy igazi digitális ökoszisztémával támogatja a budapesti Szent Ferenc Kórház betegeinek terápiáját. A Xiaomi, amelynek a kereskedelmi AIoT platformja a legnagyobb a világon, összesen mintegy 700 ezer forint értékben adományozott okoseszközöket a kórháznak, köztük elektromos rollereket, biztonsági kamerákat, robotporszívókat, pulzusmérő karkötőket, okosórákat és okostelefonokat. A legtöbb eszköz a betegek gyorsabb felépüléséhez, a koronavíruson átesett páciensek utógondozásához járul hozzá.

Ideggyógyászati Szemle

2021. JÚLIUS 30.

Akut stroke-betegeken validált ágy melletti dysphagiafelmérések az elmúlt húsz évben – szisztematikus irodalmi áttekintés

SZABÓ Pál Tamás, MÛHELYI Viktória, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, KOVÁCS Andrea, BALOGH Zoltán, FOLYOVICH András

A stroke miatt kialakuló dysphagia súlyos következményekkel járhat, amik között az egyik legjelentősebb az aspirációs pneumonia. A hazai szakmai irányelv a stroke-betegek táplálásterápiájához nyelészavar-felmé­réseket ajánl, mivel a korai szűréssel a betegség kime­netele és a kórházi ellátás is optimalizálható. A hitelesnek tekintett (műszeresen validált) ágy melletti nyelés­vizsgálatokról még nincs magyar nyelvű összefoglaló. Célkitűzés – Célunk az volt, hogy a szakirodalom áttekintése alapján összegezzük azokat az ágy melletti nyelés­zavar-felméréseket, amelyeket az elmúlt húsz évben publikáltak, és akut stroke-betegeken, műszeresen validáltak. Kérdésfelvetés – Arra kerestük a választ, hogy az elem­zésbe bevont validációs kutatások milyen jellegzetességet mutatnak a vizsgálati elrendezést, a minta összeállítását, a felmérések összetételét, a felmérőlapok diagnosztikus érzékenységét tekintve. A vizsgálat módszere – Szisztematikus irodalmi áttekintést végeztünk nyolc tudományos adatbázison 2001–2021 között, a célkitűzéseinknek megfelelő keresőkifejezésekkel. A vizsgálat alanyai – Az irodalomkutatás során talált 652 kapcsolódó cikket nyolcra redukáltuk, ezek összehasonlító elemzését hajtottuk végre. A vizsgált tanulmányokban nagy eltérés mutatkozott a minta nagyságára, valamint a beválogatási és kizárási kritériumokra vonatkozóan. A diagnosztikus érzékenység tekintetében kiemelendő a GUSS-teszt. A teljes mintában az akut stroke-betegek között a műszeresen igazolt dysphagia prevalenciája 56,1% volt. Miután az elemzett kutatások fókusza és összetétele eltért, összehasonlításuk a dysphagia fogalmának tisztázatlansága, a kimeneti mutatók különbö­zősége vagy a szűrés időzítése miatt nehézséget jelentett. A hazai irányelvben javasolt GUSS-felmérés mind­emellett alkalmas eszköz klinikai használatra.

Gondolat

2021. MÁJUS 28.

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁJUS 30.

Transcranialis egyenáram-stimuláció a kognitív idegtudományban – buktatók és megoldások

PESTHY Orsolya, JANACSEK Karolina, NÉMETH Dezső

A transcranialis egyenáram-stimuláció (transcranial direct current stimulation, tDCS) ígéretes agystimulációs eszköz, melynek használata egyszerű, nem invazív és viszonylag olcsó. Mivel képes átmenetileg megváltoztatni az agy­működést, hozzájárulhat mind a klinikum, mind az ideg­tudományi kutatások fejlődéséhez. Ugyanakkor a tDCS hatékonyságát némi szkepticizmus övezi. Ennek oka részben a hatásmechanizmusról való hiányos tudásunk, másrészt a látszólag ellentmondó kutatási eredmények. A jelen cikkben összefoglalót kívánunk nyújtani a tDCS-kutatásokban felmerülő problémákról és azok lehetséges megoldásairól. Különös figyelmet szentelünk a tDCS hatásában megjelenő interindividuális különbségek forrá­sára, ami magyarázatot adhat a zajos adatokra, így kiküszöbölésükkel megbízhatóbb eredmények születhetnek. Reményeink szerint ez az összefoglaló hozzájárul, hogy a jövőbeli tDCS-kutatások megismételhetők legyenek, maximalizálva az eszközben rejlő potenciált.