Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 25

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az ideiglenes pacemaker terápia újabb szempontjai: a pitvari ingerlés

SZÉKELY Ádám, KISS Róbert

A széles körben használt kamrai pacemaker kezelés nem ritkán hemodinamikai zavart, ún. „pacemaker syndromát" okoz. A pitvari ingerlés kedvezőbb hatású, ezt az ideiglenes ingerlés kapcsán is kihasználhatjuk. 11 beteg (>2 nap) ideiglenes pitvari pacemaker kezeléséről számolunk be. Négy betegnél definitív pitvari (AAI) pacemaker implantáció előtt, három betegnél acut infarctushoz társuló bradyarrhythmia miatt, további négy esetben a gyógyszeres kezelésre nem reagáló ritmuszavar megszüntetése... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1971. ÁPRILIS 01.

Az agy teljesítményeinek lokalizációja

DR. KÖRNYEY István

Hőgyes Endre fiatal orvos korára esik az a felismerés, hogy az agyfelszín egyes területeinek sajátos, határozott működési feladatuk van. Fritsch és Hitzig (1870), majd számos követőjük állatkísérleteiből jogosnak vélték azt a következtetést, hogy e körülírt területek élettani teljesítménye azonos az elektromos ingerlés effektusával.

Ideggyógyászati Szemle

1968. JÚLIUS 01.

A labyrinth ingerlésének hatása a kisagykéreg vérátáramlására

POÓR Gyula, KOPA János, MOLNÁR László

Szerzők vizsgálták nyúlon a labyrinth félkörös ívjárataiból származó ingerületek hatását a kisagykéreg vérátáramlására. Az átáramlás vizsgálatára a thermoconductibilitas változásának mérését lehetővé tevő negatív feed-back elven alapuló elektromos rendszer szolgált. Chloralose-Urethán narcosisban egyidejűleg regisztrálták az általános vérnyomás és a lélegzés változásait, valamint a kisagykéregben az elektromos tevékenységet és a vérátáramlást. Az egyik oldali labyrinth hideg vízzel történő... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Az izom actiós potential terjedési sebességének mérése klinikai beteganyagon

HASZNOS Tivadar, FENYŐ Egon

A szerzők az izom actiós potential terjedési sebességét vizsgálták 53 normál egyénen, 18 neurogen laesióban, 15 myopathiás és 2 myastheniás betegnél. Az izom vezetési sebességet a m. deltoideusban, a m. biceps brachii-ban, a m. flexor digiti V.-ben, a m. tibialis anteriorban és a m. quadriceps-ben vizsgálták. Az ingerlés két tűelektródával bipolarisan, a regisztrálás koncentrikus bipolaris elektródával történt. Az izom vezetési sebesség a normál kontroll csoportban 4,48 0,09 m/sec, neurogen... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1963. OKTÓBER 01.

Az extracraniális electrostimulatio I. Az electrostimulatio hatása az eeg-re

HASZNOS Tivadar, FENYŐ Egon, ANTAL János

A szerzők a fejbőrre helyezett elektrodákkal részben lokalisan, részben bitemporalisan ingereltek derékszögű áramimpulsusokkal. A lokalis ingerlés is bipolaris electrod-elrendezéssel történt. Az ingerlés frequentiáját 2/sec és 10 000/sec, tartamát 0,03 msec és 100 msec között változtatták. Az alkalmazott feszültség általában 30 V volt. Az ingerlés 30, illetőleg 60 mp-ig tartott. Az eeg-s registrálás közvetlenül az ingerlés befejezése után történt. A vizsgálatokat 18 betegen végezték. Tumoros... tovább »