Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2002. DECEMBER 20.

A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a klinikai diagnosztikában: a nervus facialis neurographia

ARÁNYI Zsuzsanna, SIMÓ Magdolna

A mágneses ingerléssel egybekötött nervus facialis neurographiával, szemben a hagyományos, csak extracranialis elektromos ingerléssel járó neurográfiával, az ideg intracranialis szakaszát, illetve a facialis motoros pálya teljes hosszát vizsgálják. A szerzők saját tapasztalataik szerint és az irodalmi adatok alapján a módszer jelentős lokalizációs és diagnosztikai értékkel bír, noninvazív és könnyű elvégezni.

HUN 2002;55(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2002. OKTÓBER 20.

A transcranialis mágneses ingerlés szerepe a klinikai diagnosztikában: motoros kiváltott válasz (MEP)

ARÁNYI Zsuzsanna, SIMÓ Magdolna

A transcranialis mágneses ingerlés lehetőséget nyújt csonttal borított vagy mélyen fekvő idegrendszeri struktúrák fájdalmatlan, noninvazív ingerlésére, elektrofiziológiai vizsgálatára. A klinikai diagnosztikában a módszert elsősorban a corticospinalis pálya vizsgálatára alkalmazzák (motoros kiváltott válasz: MEP).

HUN 2002;55(09-10)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az ideiglenes pacemaker terápia újabb szempontjai: a pitvari ingerlés

SZÉKELY Ádám, KISS Róbert

A széles körben használt kamrai pacemaker kezelés nem ritkán hemodinamikai zavart, ún. „pacemaker syndromát" okoz. A pitvari ingerlés kedvezőbb hatású, ezt az ideiglenes ingerlés kapcsán is kihasználhatjuk. 11 beteg (>2 nap) ideiglenes pitvari pacemaker kezeléséről számolunk be. Négy betegnél definitív pitvari (AAI) pacemaker implantáció előtt, három betegnél acut infarctushoz társuló bradyarrhythmia miatt, további négy esetben a gyógyszeres kezelésre nem reagáló ritmuszavar megszüntetése végett végeztük a pitvari ingerlést. A hemodinamikailag károsodott, bradyarrhythmiás infarctusos betegeknél a keringési paraméterek javultak a kamrai ingerléshez viszonyítva. A tartós szapora pitvari ingerlés hatásosan supprimálta a refracter supraventricularis és a „torsade de pointes" kamrai arrhythmiákat. A pitvari elektródákat általában röntgen-ellenőrzés nélkül sikerült elhelyezni. A speciális „J" formájú elektródák a fülcséből kevésbé mozdulnak ki, biztonságosak voltak. A definitív fiziológiás pacemaker implantációk analógiájára - válogatott esetekben – az ideiglenes ingerlésben is előnyös a pitvart (is) ingerlő módszerek bevezetése.

HUN 1991;1(18)

Ideggyógyászati Szemle

1990. OKTÓBER 01.

A transzkraniális és perifériás mágneses ingerlés klinikai jelentősége

DR CSÉCSEI György, DR SZÉKELY György, DR BERECZ György, KISS Tamás, HORVÁTH andrea

A szerzők a központi és környéki idegrendszer mágneses impulzussal történő ingerlésének a lehetőségeit írják le. Röviden ismertetik az eljárás fizikai-fiziológiai lényegét, majd összefoglalóan értékelik saját ingerléseik tapasztalatait. A módszer legnagyobb előnye az elektromos ingerléssel szemben a fájdalommentesség. Jól alkalmazható mélyen fekvő idegrendszeri struktúrák ingerlésére, de gipszen, kötésen keresztül, műtét közben, és minden olyan esetben, amikor az idegi képletekkel közvetlen elektromos kontaktus kialakítására nincs lehetőség.

HUN 1990;43(10)

Ideggyógyászati Szemle

1987. DECEMBER 01.

Somatosensoros kiváltott potenciálok neuromuscularis megbetegedésekben

DIÓSZEGHY Péter, ÉGERHÁZI Anikó, MECHLER Ferenc

A somatosensoros kiváltott potenciálokat (SEP) számos neurológiai megbetegedésben tanulmányozták. Ezek a vizsgálatok hasznos információt nyújtottak a központi idegrendszer károsodásairól, ezek lokalizációjáról. A felső végtag ingerlésével kiváltott válaszok az ingerlés helyétől a gerincvelő felső cervicalis szakaszán át az érző kéregig terjedő ingerülettovábbítás tanulmányozását teszik lehetővé.

HUN 1987;11(12)

Ideggyógyászati Szemle

1983. DECEMBER 01.

Látókérgi kiváltott válaszok diagnosztikus értéke sclerosis multiplexben

JANÁKY Márta, BENEDEK György, HEINER Lajos

Szerzők összesen 71 sclerosis multiplex-re gyanús betegen végeztek kiváltott válasz vizsgálatot mintamegjelenéses ingerlés és mintaváltásos ingerlés segítségével. A 43, később sclerosis multiplexesnek bizonyult beteg közül 42 esetben találtak kórosnak minősülő kiváltott válaszokat. Az esetek túlnyomó többségében több kóros jelet is találtak. Négy esetben más ideggyógyászati betegségben szenvedőn is kóros kiváltott válaszokat találtak. Eredményei a mintaváltásos kiváltott válaszok alkalmazásának hasznosságát mutatják a sclerosis multiplex diagnosztikájában.

HUN 1983;36(12)

Ideggyógyászati Szemle

1983. JÚLIUS 01.

Mintázott fényingerléssel kiváltott látókérgi válaszok jellegzetességei

JANÁKY Márta, BENEDEK György, ALFÖLDI Péter, RUBICSEK György

A szerzők a mintaváltással és mintamegjelenítési eljárással előidézett látókérgi kiváltott válaszokat vizsgáltak egészséges ép látású felnőtteken. A kiváltott válaszok ATV P1 és N2 csúcsainak látenciaértékeit, valamint az N1—P1 és P1—N2 amplitudóértékeket értékelték. A mintaváltásos ingerlés esetében lényegesen kisebbnek találták a látenciaértékek szórását. Ezek a válaszok ugyanakkor kétszemes ingerlés esetén binokuláris facilitációt mutattak. Az eredmények alapján szerzők a mintaváltásos ingerlés klinikai diagnosztikába való bevezetését javasolják.

HUN 1983;36(07)

Ideggyógyászati Szemle

1977. MÁRCIUS 01.

Az elektromos ingerlés jelentősége az agyműködés megismerésében

DR GOMBI Róza, DR HULLAY József, DR VELOK Gyula, DR MOLNÁR Klára, DR BOCZÁN Gábor

Az emberi agy ép és kóros működését részleteiben és összetettségében csak az emberi agy komplex vizsgálatával s ezen belül az emberre jellemző cerebralis teljesítmények tanulmányozásával lehet valójában megismerni. Ez a felismerés nem csökkenti az állatokon tett megfigyelések értékét, de meghatározza azok helyét a megismerési folyamatban. 

HUN 1977;30(03)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JÚLIUS 01.

A labyrinth ingerlésének hatása a kisagykéreg vérátáramlására

POÓR Gyula, KOPA János, MOLNÁR László

Szerzők vizsgálták nyúlon a labyrinth félkörös ívjárataiból származó ingerületek hatását a kisagykéreg vérátáramlására. Az átáramlás vizsgálatára a thermoconductibilitas változásának mérését lehetővé tevő negatív feed-back elven alapuló elektromos rendszer szolgált. Chloralose-Urethán narcosisban egyidejűleg regisztrálták az általános vérnyomás és a lélegzés változásait, valamint a kisagykéregben az elektromos tevékenységet és a vérátáramlást. Az egyik oldali labyrinth hideg vízzel történő ingerlésekor az ellenoldali kisagy kéregben a vérátáramlás fokozódását, az azonos oldaliban csökkenését találtak; melegingerre a változás fordított jellegű volt. A galvános ingerlés kétphasisú változást eredményezett. A forgatás az átáramlást mindkét kisagyféltekében fokozta, s ez a vago-sympathicus kétoldali átmetszése után változatlan maradt, KCl-nak az agykéregre cseppentése után pedig kifejezettebb és elhúzódóbb lett.

HUN 1968;21(07)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Az izom actiós potential terjedési sebességének mérése klinikai beteganyagon

HASZNOS Tivadar, FENYŐ Egon

A szerzők az izom actiós potential terjedési sebességét vizsgálták 53 normál egyénen, 18 neurogen laesióban, 15 myopathiás és 2 myastheniás betegnél. Az izom vezetési sebességet a m. deltoideusban, a m. biceps brachii-ban, a m. flexor digiti V.-ben, a m. tibialis anteriorban és a m. quadriceps-ben vizsgálták. Az ingerlés két tűelektródával bipolarisan, a regisztrálás koncentrikus bipolaris elektródával történt. Az izom vezetési sebesség a normál kontroll csoportban 4,48 0,09 m/sec, neurogen laesio esetén 3,28 + 0,21 m/sec, myopathiás betegekben 3,07 + 0,18 m/sec. A különbség mindkét csoportban igen erősen significans (P <0,001). Az izomvezetési sebesség a neurogen csoporton belül peripheriás ideg-laesióban (3,29 = 0,33 m/sec) és mellső szarvi laesióban (3,25 + 0,26 m/sec) azonosnak tekinthető. A neurogen esetekben a klinikailag érintett izmok 68%-ában találtunk 3,5 m/sec alatti vezetési sebesség értéket. 3,5 m/sec alatti vezetési sebesség értéket észleltünk a myopathiás betegek 66,6%-ában. Duchenne-typusú dystrophia musculorum progressivában, dystrophya myotonicban, thyreotoxicus myopathiában, myopathia tardaban és polymyositisben talált vezetési sebesség értékek a normál kontrolltól significansan eltértek. A dystrophia musculorum progressiva facioscapulo humeralis és végtagövi formájában a normál kontrolltól való eltérés nem significans. Myastheniás eseteinkben az izomvezetési sebesség normális volt (4,57 I 0,21 m/sec). A szerzők megvitatják azokat a tényezőket, amelyek neurogen és myogen laesio esetén az izom vezetési sebesség csökkenéséhez vezethetnek.

HUN 1966;12(02)