Részletes keresés

Egészségpolitika

2021. SZEPTEMBER 08.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

Változatlan formában közöljük A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2021. szeptember 15-ei állásfoglalását.

HUN

Hírvilág

2021. AUGUSZTUS 24.

hirdetés

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

Hivatásunk

2024. SZEPTEMBER 02.

Az Ápolás Hivatásért díj, 2024

SÓFALVI Luca

A MESZK „Az Ápolás Hivatásért” díját olyan kollégák kapják, akik szakmai munkájuk mellett aktívan részt vesznek a jövő ápolóinak oktatásában, ezzel is növelve az egészségügyi hivatás népszerűségét, megbecsülését. Idén négy kiválóságot díjazott a kamara országos elnöksége: Bognárné Laposa Ilonát, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház korábbi ápolási igazgatóhelyettesét, Baukó Máriát, korábbi ápolási igazgatót, a MESZK Etikai Bizottságának elnökét, a Nővér című tudományos folyóirat korábbi főszerkesztőjét, Vízvári Lászlót, az ETI egykori főigazgatóját, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Ápolásügyi és Egészségügyi Szakképzési Osztályának vezetőjét, valamint Vinkler Lajosnét, korábbi ápolási igazgatót, a MESZK Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének volt elnökét. Velük készített beszélgetéseinket olvashatják.

HUN 2024;19(3)

Hivatásunk

2024. SZEPTEMBER 02.

Akit megfertőzött a műtő levegője

TARCZA O.

Tanulónővérként kezdte és ápolási igazgatóként fejezte be kórházi pályafutását Üveges Péterné, akinek a betegellátás területén és a szakdolgozói tevékenység fejlesztésében végzett kimagasló munkáját idén a MESZK Országos Szervezete Szakmai Díjával ismerték el. A Hivatásunknak azt mondta, számára prioritás az ápolás fejlesztése és az oktatás, de „a műtő levegője is megfertőzte”.

HUN 2024;19(3)

Hivatásunk

2024. JÚLIUS 15.

„Ide hazajön az ember”

TRESZKONY Virág

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) minden évben díjazza az összetartó, kiváló csapatszellemmel bíró közösségeket. „Az év kiváló szakdolgozói közössége” területi szervezetének díját 2023-ban a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Fül-Orr-Gégészeti Osztálya nyerte el. Az egészségügyben nem ritka az ilyen csapat, hiszen ebben a szakmában az összetartás, csapatmunka és lelkiismeretesség az első helyen kell, hogy álljanak. Mégis minden közösségben van valami plusz, valami varázslat, amelyet a MESZK felismer és örömmel díjaz. Az egri fül-orr-gégészeti osztályra látogattunk, hogy megnézzük ennél a csapatnál mi a varázslat.

HUN 2024;19(2)

Hivatásunk

2024. JÚLIUS 15.

A felsőfokú képzéstől a béremelésig

T. O.

Több, a szakdolgozókat érintő kérdéskör is terítékre került a Magyar Kórházszövetség XXXVI. kongresszusán. A május elején, Mátraházán rendezett eseményen elhangzottakat szedtük csokorba.

HUN 2024;19(2)

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Nyugalom, empátia és sok mosoly

TRESZKONY Virág

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) minden évben díjazza azokat a szakdolgozói csapatokat, osztályokat, akik kiemelkedő munkájukkal példát mutatnak és érdemesek a kitüntetésre. Az év kiváló szakdolgozói közössége díjat 2023-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Bőrgyógyászati Osztálya kapta.

HUN 2024;19(1)

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Velkey György: Már most érzékelhető a béremelés pozitív hatása

T. O.

Az átlagosan 20 százalékos béremelés, a Belügyminisztérium adatai szerint, közel 94 ezer egészségügyi dolgozót érint, és a szakrendelőkben, kórházakban dolgozók mellett vonatkozik a mintegy tízezer szakasszisztensre, akik a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és az alapellátó fogorvosi praxisokban teljesítenek szolgálatot. A Hivatásunk összeállításából azonban az is kiderül, hogy a magánellátók is odafigyelnek az állami szférában történő emelésre.

HUN 2024;19(1)

Lege Artis Medicinae

2024. OKTÓBER 07.

A közkórházak kialakulása, története – Szent László Kórház

LUGOSI Lugo László, ZÖLDI Anna

A korábban elindított sorozatunk a Budapest nagyvárossá válásával párhuzamosan kiépülő közegészségügy intézményei közül a legfontosabbnak, a közkórházak kialakulásának ered a nyomába, elsősorban kultúrtörténeti szempontból. Aktualitását az adja, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő egészségügyi hálózat tervezett kialakítása során ezek a jórészt a 19. század végén, illetve a 20. század első évtizedeiben emelt épületek részben eltűnnek, részben alapvetően átalakulnak. Telepítésük idején az angol eredetű pavilonos rendszer számított korszerűnek, akkor elsősorban gyógyászati megfontolásból. Az, hogy a parkos, barátságos környezet sokat javít a betegek közérzetén, és így alapvetően befolyásolja a gyógyulás folyamatát, a következő évszázad felismerése volt, és bár ma az orvosi gyakorlat a centralizált intézmények működtetését követeli meg, az ezeket tervező építészek tisztában vannak azzal, hogy „gyógyító gyárak” helyett humán emberi környezet kialakítása a feladat. A 20. század a mindent megújítani akaró modernitás jegyében telt, és jogos volt a törekvés a gyorsan átalakuló életformának megfelelő környezet kialakítására. A 21. század egyre erősödő vonzódása a történeti kultúra és építészet hagyatéka felé jelzi, hogy felismertük, nem szabad a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Igyekszünk a múlt értékeit átmenteni, szellemi és anyagi mivoltukban egyaránt. A két évszázaddal ezelőtt alapított kórházaink történetét bemutató sorozat Lugosi Lugo László fotó-művész képei, és Zöldi Anna építész-újságíró szövegei révén ennek a „virtuális értékmentésnek” a darabjai.

HUN 2024;34(9)