Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 65

Lege Artis Medicinae

2007. FEBRUÁR 22.

A szulfonilureák cardiovascularis hatásai

NIESZNER Éva, BARANYI Éva, PRÉDA István

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelésében bázisgyógyszerként használatos szulfonilurea-készítmények specifikusan blokkolják az adenozin- trifoszfát-dependens káliumion-csatornákat.

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia genetikája

KELEMEN Anna, SZŰCS Anna, RÁSONYI György, JANSZKY József, HOLLÓ András, HALÁSZ Péter

Összefoglaló közleményünkben olyan epilepsziaszindrómákat ismertetünk, amelyeknek oka egy-egy gén mutációja. Ezeknek a betegségeknek a zöme a feszültség- és ligandfüggő ioncsatornák működési zavarára vezethetők vissza. A herediter epilepsziák közül leginkább az autoszomális domináns öröklődésmenetű parciális epilepsziákat ismerjük; az autoszomális domináns öröklődésű frontálislebeny-epilepsziát az acetil-kolin-receptor α-4 és β-2 alegységeit kódoló gének mutációja, az újszülöttkori görcsöket a káliumcsatorna-alegységeket (KCNQ2 és KCNQ3) megváltoztató génmutációk, a familiáris temporolateralis epilepsziát egy tumorszuppresszor gén mutációja okozza.

Lege Artis Medicinae

2004. MÁRCIUS 20.

DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension)

MATOS Lajos

Kezelés: DASH étrend (sok gyümölcs és zöldség, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, teljes õrlésű gabonafélék, baromfi és hal, csonthéjas gyümölcsök, illetve kevesebb vörös hús, szénhidrát). Ez az étrend kevesebb zsírt, telített zsírt és koleszterint, illetve több káliumot, kalciumot, magnéziumot, rostot és fehérjét tartalmaz, mint a szokványos amerikai diéta. A másik csoport a szokásos amerikai étrendet fogyasztotta. Mindkét étrendbõl háromféle sótartalmú diéta létezett: nagy sótartalmú (150 mmol/nap, 2100 kcal energiabevitellel - ez megfelel a szokásos amerikai étrendnek), közepesen sós (100 mmol/nap, ez a jelenlegi ajánlás felsõ határával egyezik), és kis nátriumtartalmú (50 mmol/nap), ami a feltételezett vérnyomáscsökkentõ hatású szint volt.

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

Talliummérgezés okozta polyneuropathia - klinikai és elektrofiziológiai adatok

LUKÁCS Miklós

A szerző munkájában a talliummérgezés következtében kialakult polyneuropathia elektrofiziológiai feltérképezését tűzte ki célul, a kórkép ritkaságán túl vizsgálatainak a neurotoxikus folyamat követésének lehetősége is alapot adott. A tallium kifejezetten toxikus nehézfém; használatának terjedése krónikus vagy véletlenszerű akut mérgezésekre ad alkalmat. Az enterohepaticus körforgás lehetővé teszi a szervezetbe bejutott tallium felhalmozódását, többek között a neuronokban, a tápcsatorna hámsejtjeiben, a bőr és a here csírázó sejtjeiben.

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

A diuretikus kezelés

RADÓ János

A diuretikumokat az orvosi gyakorlat úgyszólván minden ágában használják a különböző, oedemával járó és oedemamentes állapotok kezelésében. Hatásukat a szervezet folyadék- és ionháztartásának, valamint ozmoregulációjának mélyreható változtatásaival fejtik ki. Elsősorban a vesére hatnak, de másodlagosan számos más szerv, főként a szív és az erek, a tüdő, a máj és az agy működését is befolyásolják.

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

[A lumbalis porckorong percutan lézeres dekompressziója]

MARTIN T. N. Knight, SAMUEL T. Pantoja

[A deréktáji fájdalmat okozó porckorong percutan lézeres (kálium-titánium-foszfát lézer, KTP/PLDD) dekompressziójának eredményeit ismertetik a szerzők 109 beteg adatai alapján. A vezető panasz minden beteg esetében lumbalis derék-, valamint a lábfájdalom volt, gyöki tünetek kíséretében. A betegek átlagosan 11,4(1-28) hónapon át részesültek konzervatív kezelésben, a tünetek remissziója nélkül. A diagnózist CT- vagy MR-vizsgálattal, majd kiegészítésként intraoperatív discographiával igazolták. Egyértelmű javulást a (MacNab-Kritériumok, valamint a betegek elmondása alapján) a betegek 72,5%-ánál (82/109) észleltek. A nem javuló estek hátterében a recessus lateralis súlyos stenosisa állt. Azon betegek 84%-ánál (42/50), akiknél rizikótényezővel nem kellett számolni, kiváló vagy jó eredmény született. Mindezek alapján a szerzők biztonságos és hatásos kezelési eljárásnak tekintik módszerüket a derékfájás ambuláns kezelési megoldásaitól egészen a súlyos lumbalis porckorong-prolapsussal járó esetekig.]

Lege Artis Medicinae

1992. MÁRCIUS 31.

ATP-szenzitív kálium csatornák és modulátoraik

FINTA P. Ervin, PETER Illes

Az utóbbi időben az intracelluláris adenozin trifoszfát hatására záródó (ATP-szenzitív) K+ csatornák egyre inkább a figyelem előterébe kerültek. A sejtek metabolikus állapota és elektromos aktivitása közötti kapocs szerepét töltik be. A pancreas B-sejtjeiben e csatornák záródása váltja ki a glukóz hatására létrejövő inzulin szekréciót és rajtuk keresztül hat számos, a vércukorszintet befolyásoló hormon. Idegsejtekben is előfordulnak, ahol mind a sejttestben, mind az idegvégződésekben (pl. a perifériás idegekben) szabályozzák az ingerlékenységet. A központi idegrendszerben befolyásolják a jóllakottsági központ neuronjainak, valamint a spontán aktív katekolaminerg idegsejteknek a működését. Vaszkuláris sima izomban az endogén vazodilatátorok hatását közvetítik. Patofiziológiai szerepük is van: hypoxiás károsodások ellen védik az izom- és idegsejteket. Rajtuk keresztül hatnak a szulfanilurea anti diabetikumok, valamint egy új gyógyszercsoport, a k+ csatorna agonisták. Utóbbiakat sikerrel vizsgálják, ill. használják hypertónia, angina pectoris, szívelégtelenség, asthma bronchiale, irritábilis hólyag szindróma, chronikus okkluzív érbetegségek, valamint impotencia esetén. Viszonylag jól tolerálható gyógyszerek. Mellékhatásaik főleg vazodilatátor hatásukkal függnek össze, leginkább fejfájást, szédülést, palpitációérzést, ödémát okozhatnak.

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális atriális nátriuretikus faktor (ANF)” jelentősége

DÓCZI T., JOÓ F., SZERDAHELYI P., BODOSI M.

Szintetikus patkány atriális nátriuretikus faktor (a prekurzor 101—126 fragmentumának) adása megakadályozta a hipoozmoláris folyadékterheléssel kiváltható agyoedema létrejöttét, és az idegszövet össznátrium tartalmának szignifikáns csökkenéséhez vezetett. Az agyszövet összkálium tartalma változatlan maradt. A szintetikus patkány ANF intraventrikuláris adása élettani feltételek között nem hozott létre változást az agy víz-, kálium- és nátriumtartalmában. Az intraventrikulárisan adott ANF esetleges elsődleges perifériás (szisztémás) hatása — az ebből következő másodlagos agyi ion- és víztartalom-változásokkal — kizárható volt, mivel a centrálisán bejuttatott hormon a szérum ozmolalitást, nátrium és kálium koncentrációt nem befolyásolta. Ezek alapján azt feltételezhetjük, hogy a centrálisán termelődő ANF az agyi víz- és elektrolithomeostasis szabályozásában résztvesz. Az idegszövet nátriumtartalmának szignifikáns csökkenése az agyi volumen reguláció elsődlegességét bizonyítja, hiszen hipoozmoláris feltételek között az idegszövet azonnal „ozmotikusán aktív elemeket” (főként extraeelluláris nátrium ionokat) veszít. Ezek az eredmények további adatokat szolgáltatnak ahhoz a feltételezéshez, hogy az agyi ion- és térfogat-homeostasist centrális neuroendokrin rendszer szabályozza. A későbbiekben az ANF szerepet játszhat az agyoedema kezelésében.

Ideggyógyászati Szemle

1987. JANUÁR 01.

Lithium transzport utak idegsejt membránban II. Nátrium-kálium pumpa mediált lithium felvétel

DR. JANKA Zoltán, DR. SZENTISTVÁNYI István

A közlemény az affektív zavarok kezelésében és profilaxisában hatékonyan használt lithium ion agyi idegsejtek membránján keresztül történ6 transzportját tanulmányozza. Idegsejt tenyészetekben az extracelluláris kálium koncentráció csökkentése emeli a sejtek lithium felvételét, amely növekedést a nátrium-kálium pumpa specifikus gátlószere, az ouabain, kivédi. Az ouabain alacsony extracelluláris nátrium koncentráció mellett csökkenti a sejtekbe történő lithium beáramlást, míg az idegsejtek lithium leadását értékelhető módon nem befolyásolja. Az adatok szerint a nátrium-kálium pumpa fiziológiás körülmények között nem játszik számottevő szerepet az idegsejtek lithium transzportjában; kísérletes vagy megváltozott ion-miliő mellett viszont igen, amely az élőben fenntartó lithium kezelés alatt esetlegesen egyéb okból előforduló hipokalémiás állapotokban a lithium szint fokozottabb ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.