Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 90

Egészségpolitika

2023. SZEPTEMBER 28.

Tegyünk együtt a népegészségügy megújításáért

Az Alapvetések az egészség és jóllét javításához – Népegészségügyi irányelvek a 21. századi Magyarország számára címet viselő koncepció első verziója elkészült, ennek véleményezésére hívjuk most a szakmai képviselőit és az elkötelezett szakembereket.

Egészségpolitika

2023. MÁRCIUS 21.

Főnix, avagy MOK 5.0

KAPÓCS Gábor

Nekünk kell eldöntenünk, hogy akarunk-e egy tudatos, korszerű elveket valló, nemcsak a szakma érdekeit, hanem a betegeink és klienseink szempontjait, az egész társadalom jóllétét is figyelembe venni akaró és képviselni hivatott MOK tagjai maradni. Azért, hogy a jövőbeni generációkra egy jobb, boldogabb, igazságosabb, élhetőbb és egészségesebb világot hagyjunk annál, mint amiben most élünk.

Hírvilág

2023. MÁRCIUS 17.

A WHO igazgató díját kapta Ádány Róza professzor

„A lakosság jó egészségi állapota az ország társadalmi-gazdasági felemelkedésének záloga” – jelentette ki prof. Ádány Róza, aki nemrégiben vehette át a WHO Regionális Igazgatói Díjat a WHO Európai Régiója lakosságának egészségéhez és jóllétéhez való kiemelkedő hozzájárulása elismeréseként.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

SÜTŐ Judit, KLEKNER Álmos, NAGY János, SZEMÁN-NAGY Anita

Interdiszciplináris kuta­tások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játsza­nak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bő­vítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb vál­nak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

„Ebben a krízisben talán már elég nagy a szenvedésnyomás!” Kiáltvány Mácsai Pál tolmácsolásában a pszichiátriai és mentálhigiénés ellátások szükséges reformjáról

KAPÓCS Gábor, BACSÁK Dániel

A lelki egészség ügyéről és generációkon átívelő súlyos társadalmi-gazdasági hatásairól, az egészségügyi és szociális pszichiátriai ellátórendszerek elégtelen együttműködése okozta problémákról, a hozzáférés súlyos egyenlőtlenségeiről, a stigmatizációról és diszkriminációról, a holisztikus megközelítés hiányáról, a COVID-19-pandémia miatt növekvő kihívásokról és az állam átháríthatatlan felelősségéről szóló Kiáltvány a Terápia c. sorozat főszereplőjét megszemélyesítő Mácsai Pál előadásában.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

A WHO Europe fő üzenetei a 2022. évi Lelki Egészség Világnapja alkalmából: „Tegyük a lelki egészséget és jóllétet mindenki számára globális prioritássá!” és „Falak nélkül”: vessünk véget a lelki egészséghez kapcsolódó diszkriminációnak és stigmatizációnak

A WHO Európai Irodája a 2022. évi Lelki Egészség Világnapja (World Mental Health Day) alkalmából egy komplex promóciós anyagot készített, és az Európai Lelki Egészség Koalíció tagjaihoz fordult, arra kérve őket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel ezeket ismertessék meg a legtöbb emberrel. Az alábbiakban adjuk közre a WHO Europe által készített üzeneteket.

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

Covid-19 és krónikus fájdalom: online felmérés a pandémia alatt fájdalommal élő, ellátásban nem részesülő személyek körében

NEMES Annamária, CSABAI Márta, SZOK Délia

A Covid-19-járvánnyal járó problémák a krónikusbeteg-populációkra vannak a legrosszabb hatással. A stressz, a mindennapi rutin felbomlása, családi problémák, a megbetegedés és az ellátás nehezítettsége miatt a krónikus fájdalommal élők az egyik kiemelkedően veszélyeztetett csoport. Ezért elengedhetetlen felmérni ennek a csoportnak a helyzetét, pszichés jóllétét. A jelen kérdőíves felmérés célja a következő volt: a krónikus fájdalommal élő személyek felmérése a Covid-19-pan­dé­mia alatt, kitérve a fájdalommal összefüggésbe hozható pszichés háttértényezőkre, mint a depresszió, az érzelemszabályozás, az alexithymia, a jóllét, az egészségértés és a társas támogatás.

A felmérés 158 főt vizsgált, akiknél legalább 3 hónapja állt fenn valamilyen fájdalom, de orvosi ellátásban nem részesültek. Az adatfelvétel két időpontban zaj­lott: 2021. februárban és decemberben. A pandémiára való tekintettel a felmérés online, kérdőíves módszerrel zajlott. A felmérés során a következő hat pszichológiai tesztet alkalmaztuk: Torontói Alexithymia Skála, Beck Dep­resszió Kérdőív rövidített változata, Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív, Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, az egészségértést mérő Chew-kér­dé­sek és a WHO Jóllét Kérdőív.

A vizsgálati személyek életkora 20–80 év közötti, 140 (88%) nő. Negyvenkét fő (27%) érte el a súlyos alexithymia mértékét. Depresszió 118 főnél (75%) volt kimutatható, melyből 72 fő (46%) enyhe, 26 fő (16%) közepesen súlyos és 20 fő (13%) súlyos depresszióval érintett. A fájdalom mértéke és az alexithymia [r(158) = 0,16, p = 0,004], a depresszió [r(158) = 0,41, p < 0,001], az érzelemszabályozási nehézségek [r(158) = 0,26, p = 0,004], az egészségértési és érzelemszabályozási nehézségek [r(158) = 0,25, p = 0,001] között pozitív, szignifikáns korreláció volt kimutatható.

A fájdalommal élő személyeket jellemző komorbiditások (szorongás, hangulatzavar, alvászavar) mellett a járvány indukálta hosszan tartó szociális izoláció, stressz és a félelem magyarázhatja a depresszió, az ér­ze­lemszabályozási nehézségek és az egészségértési problémák magas arányát a vizsgált mintában, amik tovább súlyosbítják az alexithymia és a fájdalom mértékét. Ezek alapján fontos felhívni a szakemberek figyelmét az érintett személyek megfelelő egészségügyi ellátására és edukációs szükségleteire.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.

Tartalom:

  • Mindennapok nehézségei a fogászati alap- és szakellátásban a pandémia alatt
  • Hova menjek? Betegutak pandémia idején. Kiút a labirintusból!
  • A nem Covid-betegek jogainak sérülése a pandémia idején
  • Várandósok egészségmagatartása és várandósgondozás a pandémia idején
  • Oltunk, tehát vagyunk? Avagy élet a Péterfy oltóponton
  • Radiográfusok kiégési szintjének felmérése Covid-19-pandémia idején
  • „Covidos” elhunytak ellátása a Pathológián

  • Idegtudományok

    2022. AUGUSZTUS 16.

    Hogyan reprezentálódik az én és a többi személy az agyban?

    A társas kapcsolatok alapvető szerepet játszanak az egyén jóllétében, azonban az agyi képalkotó vizsgálatok még csak most kezdik feltárni a társas kapcsolatok agyi reprezentációját. Az amerikai kutatók tanulmányukban azt igyekeztek feltárni, hogyan alakul az agyban más személyek reprezentációja annak függvényében, hogy milyen meghatározónak (közelinek) érezzük őket saját identitásunkban.