Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 735

Hivatásunk

2022. DECEMBER 12.

Volt egyszer egy ápoló... és vajon lesz is?

Az ápolók koronavírus-járványban betöltött szerepérõl, a kollégákat fenyegető kiégésről is szó esett a Magyar Kórházszövetség által Ápolás – társadalmi létkérdés címmel szervezett konferencián. A november 23-i eseményen az is kiderült, hogy már a képzés során elvész a leendő ápolók 30 százaléka. Sokkoló volt a halál, a kollégák elvesztése pedig tragédia.

Klinikum

2022. NOVEMBER 20.

Immungének evolúciója és a fekete halál mint szelekciós nyomás

Jennifer Klunk és munkatársai 206, közvetlenül a középkori pestisjárvány előtt élt, illetve a járványban vagy egy-két generációval később meghalt személy – csontokból és fogakból nyert – DNS-mintáit elemezve azt találták, hogy négy DNS-variáció különösen feldúsult a járvány során. Ezek közreműködhettek a túlélésben, ma azonban a négy közül kettő autoimmun betegségek megnövekedett kockázatával jár együtt.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A koronavírus-járvány hatása a magyar ápolók mentális egészségére

PALÁSTI-KOVÁCS Flóra, MADARÁSZ Ildikó, RAPOSA László Bence, RAPOSA-ROZMANN Nóra, KISNÉ GALAMB Julianna

Kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük, milyen hatással volt a járvány a magyarországi ápolók mentális egészségére a második hullám idején.  A kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti kutatáshoz az adatgyűjtés országos szintű online kérdőívvel történt 2021.01.26. és 2021.02.26. között. Felmértük a leterheltség, szorongás, álmatlanság, ingerlékenység és bizonytalanság szintjét a járvány előtt, alatt, és ha volt átvezénylés, annak időtartama alatt, illetve, hogy ezeket a tüneteket mi befolyásolta a leginkább. Az SPSS 25.0 és Microsoft Excel 2010 program segítségével leíró statisztika mellett χ2-próbát, ANOVA-tesztet, T-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A 700 kitöltő eredményéből láthatjuk, hogy mind a fent említett öt tünet értéke megemelkedett a járvány hatására (p<0,0001). A megfelelő védőfelszerelés a szorongás értékét csökkentette (p=0,043). A válaszadók 11,6%-a jelölte meg azt, hogy nem folyik náluk tesztelés. Az oltási hajlandóság ebben az időben 70% volt, amit a végzettség szignifikánsan befolyásolt (p=0,039). A koronavírus-járvány jelentősen rontotta az ápolók mentális egészségét. Az időszak nehézségét az is jelzi, hogy az ápolók nagy részének nélkülöznie kellett a szociális kapcsolatait, és 60% jelölte azt, hogy eszébe jutott, hogy elhagyja az egészségügyet.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A majomhimlőjárvány hazai tanulságai

KIS Zoltán, SABJANICS András, VADÁSZ Márk András

A majomhimlő egy több évtizede ismert, állatokról emberre terjedő fertőző megbetegedés, amit az Orthopoxvirusok közé tartozó majomhimlővírus okoz. Ugyanennek a vírusnemzetségnek a tagja a variola, a fekete himlő vírusa is. Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A betegség járványosan Nyugat- és Közép-Afrikában terjed, és csak elvétve okozott megbetegedéseket Afrikán kívül. A majomhimlővírus egyik emberről a másikra sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján is terjed. Újdonságnak számít a vírus európai jelenléte és terjedése. A betegség tünetei hasonlítanak a fekete himlőre, amelyről a WHO 1980-ban azt közölte, hogy eltűnt a Föld felszínéről. Az első, Afrikán kívüli majomhimlőjárványt 2003-ban regisztrálták az Amerikai Egyesült Államokban. 2022. május 7-e óta számos európai ország majomhimlő okozta megbetegedéseket jelentett a WHO felé, május 31-én pedig Magyarországon is azonosították a zoonosist. A WHO tájékoztatása alapján a legtöbb beteg saját bevallása szerint ’MSM’ (man who have sex with men) férfi. A majomhimlővírus- (monkeypox virus – MPXV-) járvány megelőzése a fertőzött beteg elkülönítésével, a higiéniai szabályok betartásával, megfelelő kézmosással, alkoholos fertőtlenítőszerekkel, valamint az egészségügyi ellátás során az egyéni védőeszközök megfelelő alkalmazásával történhet. Cikkünkben a napjainkban zajló majomhimlőjárvánnyal foglalkozunk és az alábbi témaköröket érintjük: epidemiológia, diagnosztika, klinikum, az infekciókontroll szabályai és a majomhimlő terjedésének jellemzői.

Ökológia

2022. NOVEMBER 04.

Helyi élelmiszerrendszerek rezilienciája és kapcsolat az élelmiszer-biztonsággal a Covid-19 és más sokkok tükrében

A járványok okozta hatásokon kívül számos más külső sokk, stresszor befolyásolhatja az élelmiszerrendszerek működését: időjárással összefüggő, gazdasági, politikai, társadalmi tényezők egyaránt. A Covid-19 első időszakában a rendelkezésre álló források alapján a személyes veszteségeken, a szerettek elvesztésén túl a legnagyobb hatással a lezárások, mobilitási korlátozások jártak – azaz nem a vírus maga (megfertőződés, betegség vagy halál), hanem a vírusra adott válaszok jártak nagyléptékű következményekkel.

Ökológia

2022. OKTÓBER 25.

Az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás

Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

Köszöntés a Lelki Egészség Világnapján

HARANGOZÓ Judit

A mentális problémával élők gyakran érzik úgy, hogy a szakemberek megbélyegzőek és részesei a velük szembeni diszkriminációnak. Nekünk, szakembereknek tudatosan kell „edzeni” az önkritikus szemléletünket, hogy legyőzzük ezt a hatást. Az antistigmamunka egyik legfontosabb lépése a saját szakmai szemléletünk megújítása és az attitűdünk karbantartása. Hogy tudjunk reményt adni és a felépülés reményét korszerű szakmai tudással is alátámasztani.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Daganatos betegség a Covid és háború idején – Pszichológiai összefoglaló

SZIKSZAY Luca

A daganatos betegséggel érintetteknek eddig is sok kihívással kellett szembenézniük hétköznapjaikban. Azonban a Covid-19-világjárvány, majd az orosz–ukrán háborús helyzet még több megpróbáltatást hozott számukra. A vírus és a háború az alapvető fizikai biztonságukat és szükségleteiket ingatta meg. Ilyen időszakban kiemelkedően fontos pszichés támogatás nyújtása a sérülékeny populációknak, mivel szorongásos és depressziós zavarok is kialakulhatnak a folyamatos bizonytalanság, aggodalom és szociális izoláció talaján. Ez a pszichológiai összefoglaló cikk azt a célt szolgálja, hogy támpontokat nyújtson daganatos betegek részére, illetve bárki számára, aki úgy érzi, hogy eluralkodik rajta a vírustól való félelem, a társadalmi problémák és nem tudja, hova fordulhat segítségért.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A Covid-19 hatása a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra

SZÉPE Orsolya, NÉMETH Adrienn, TÓTH Mónika Ditta, SUSÁNSZKY Éva

A kutatás a Covid-19-járvány első három hullámának hatását vizsgálta a magyar gyógyszerészek lelki egészségére; a betegekkel és az orvosokkal való kommunikációjára. Kérdőíves online vizsgálatunkat, a járvány 3. hulláma után végeztük. Kutatásunk a gyógyszerészi kommunikáció mellett kiterjedt az észlelt stressz mérésére is. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a járványt megelőző időszakhoz képest nőtt a munkaterhelése.