Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2009. DECEMBER 10.

Inzulinanalógok és terhesség

TAMÁS GYULA, KERÉNYI ZSUZSA

Az inzulinanalógok egyre nagyobb térhódítása óhatatlanul felvetette a terhességben való alkalmazás lehetőségének kérdését. Adhatók-e az inzulinanalógok terhességben? Az előnyök és a kockázatok, a hatásosság és a biztonságosság mérlegelése szükséges a válaszhoz.

HUN 2009;19(12)

Lege Artis Medicinae

2009. JÚNIUS 10.

Krónikus hepatitis C-vírus-fertőzés sikeres kezelése ritka, reverzíbilis mellékhatások kíséretében

ERŐSS Bálint Mihály, NEMESÁNSZKY Elemér

Azokban az esetekben, amikor hiányoznak a betegségre jellemző panaszok és tünetek, általában a kóros májfunkciókra utaló paraméterek irányítják a figyelmet a hepatitis Cvírus okozta krónikus májbetegségre. Ha a vírus szerológiai aktivitása is igazolható, mérlegelni kell a kombinált antivirális kezelést (pegilált interferon plusz ribavirin). Az antivirális kezelés során számos, általában reverzíbilis mellékhatás, illetve szövődmény jelentkezhet.

HUN 2009;19(04-05)

Lege Artis Medicinae

2008. NOVEMBER 10.

Exokrin pancreasbetegségek és diabetes mellitus

CZAKÓ László

Az exokrin és az endokrin pancreas szoros anatómiai- élettani egységet képez, ezért az egyik állomány betegségei a másik rész károsodását vonhatják maguk után. Az akut és krónikus pancreatitis, a pancreascarcinoma, pancreasműtét és a cisztás fibrosis pancreatogen diabetes kialakulásához vezethetnek. A cukorbetegség kialakulása jelentősen befolyásolja a pancreasbetegek prognózisát, életminőségét.

HUN 2008;18(11)

Lege Artis Medicinae

2008. FEBRUÁR 21.

Terhesség és inzulinrezisztencia: elméleti és klinikai kérdések

BARANYI Éva, WINKLER Gábor

Ismert, hogy a terhesség élettani inzulinrezisztenciával jár: fokozódik a contrainsularis hormonok (szérumkortizol, növekedési hormon, humán placentaris laktogén, progeszteron) hatása, növekszik a testsúly, megváltozik - döntően a zsírszövet felszaporodásából eredően - az inzulinhatás szem...

HUN 2008;18(02)

Lege Artis Medicinae

2007. SZEPTEMBER 19.

A detemir inzulin kedvező hatása a cukorbetegek testtömegére

BECHER Péter

A detemir a legújabb bázisinzulin-analóg. Harmadik fázisú tanulmányok és a PREDICTIVE vizsgálat azt igazolták, hogy amikor detemirt alkalmaztak különböző inzulinrezsimekben (bázis- bolus kezelés, orális antidiabetikum mellé adott detemir), mind 1-es, mind 2-es típusú diabetesben elmaradt az inzulinterápiát eddig szükségszerűen kísérő hízás. Hasonló eredmények születtek, ha NPH (neutrális protamin Hagedorn) vagy glargin inzulint cseréltek detemirre, vagy korábban inzulinkezelésben nem részesült betegeknek állították be az új inzulint.

HUN 2007;17(08-09)

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

A bázisinzulin-analóg detemir helye a diabetológiai gyakorlatban Bizonyítékok és lehetőségek

TAMÁS GYULA, KERÉNYI ZSUZSA

A hosszú hatású detemir inzulin semleges vegyhatású, oldékony, beadását követően önasszociációra hajlamos bázisinzulin-analóg. A B29-es pozícióhoz kötött 14 szénatomot tartalmazó zsírsavlánc - acilálás - következtében a keringésbe kerülve reverzíbilisen albuminhoz kötődik.

HUN 2006;16(04)

Lege Artis Medicinae

2002. ÁPRILIS 20.

Ultragyors hatású humán inzulinanalógok

KERÉNYI ZSUZSA, TAMÁS GYULA

Az inzulinmolekula B lánca végén végrehajtott módosítások új, a fiziológiáshoz jobban közelítő prandialis inzulinféleségek, az ultragyors hatású inzulinanalógok kifejlesztéséhez vezettek.

HUN 2002;12(04)

Lege Artis Medicinae

1991. MÁJUS 29.

Konzultációs program az inzulinkezelés tervezéséhez diabetesben

DEUTSCH Tibor, WÁGNER János, TAMÁS Gyula

Közleményünkben egy vércukoradatok alapján működő tanácsadó rendszert mutatunk be, amely cukorbetegek inzulinkezeléséhez nyújt napi rendszerességű konzultációs segítséget. A normoglikémia irányába mutató terápiás beavatkozásokat a logikai következtetést és az inzulin kvantitatív farmakodinámiás modelljét ötvöző kétlépéses eljárás állítja elő. Az első lépés a dózismódosítások irányát, a második azok mértékét határozza meg. A logikai követ keztetőrendszer működését az étkezések között számított glukózmérlegek és a célszintektől számított távolságparaméterek vezérlik. Az inzulin vércukorra gyakorolt időbeli hatását leíró modell számítógépes szimulációjával tetszőleges kezelés mellett előre becsülhető a beteg várható napi vércukorprofilja és ennek segítségével a kezelő orvos kiválaszthatja a legmegfelelőbb terápiát. Közleményünkben röviden ismertetjük a rendszer használata során 11 betegnél nyert tapasztalatokat, össze hasonlítva a gépi tanácsokat a beteget kezelő diabetológus szakember ténylegesen alkalmazott döntéseivel.

HUN 1991;1(09-10)