Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 19

Ideggyógyászati Szemle

2008. DECEMBER 20.

Gyermekkori intraventricularis agydaganatok

MARKIA Balázs, GYORSOK Zsuzsanna, KORDÁS Mariann, BOGNÁR László

A gyermekkori intraventricularis daganatok sebészi szempontból jól körülírt betegségcsoportot alkotnak. A kamrarendszerben növekvő tumorok a liquorkeringés akadályozásával hydrocephalust okoznak, a figyelemfelkeltő tünetek ezért az esetek túlnyomó többségében a koponyaűri nyomásfokozódás jelei.

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

A krónikus szívelégtelenség nem gyógyszeres kezelése

MERKELY Béla, RÓKA Attila

A szívelégtelenség a gyógyszeres terápiában tapasztalható fejlődés ellenére is rossz prognózisú betegség. A nem gyógyszeres terápia alkalmazása megfelelő indikáció mellett számottevően javítja a betegek életminőségét és várható élettartamát.

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

Új módszerek a stroke intenzív terápiájában: hemicraniectomia ischaemiás stroke-ban, valamint az intracerebralis és az intraventricularis vérzés kezelése urokinázzal

KAKUK Ilona, MAJOR Ottó, GUBUCZ István, NYÁRY István, NAGY Zoltán

Az életet veszélyeztető „malignus mediaocclusio” - az arteria cerebri media súlyos occlusiója - az arteria cerebri media területének több mint 50%-át érintő ischaemiás laesio. Az ischaemiás stroke-ok 10%-át teszi ki. Ebben a betegcsoportban a konzervatív terápia mellett 80%-os a mortalitás. A malignus mediaocclusióban a dekompressziós craniectomia életmentő beavatkozás lehet, fiatal stroke-betegeknél kifejezetten jó funkcionális neurológiai statust eredményez.

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

Agykamrai vérzések lefolyása és prognózisa

AMREIN Ilona, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agykamrai vérzések prognózisa különböző: kamrába tört állományvérzés jelentős halálozással jár, míg a primer intraventricularis vérzésben szenvedő betegek többsége meggyógyul. A szerzők agykamrai vérzés miatt kezelt 7 beteg klinikai adatait és kórtörténetét elemzik az irodalmi adatokkal összevetve. A bemutatott betegek közül 3-nál primer intraventricularis vérzést találtak, 1 beteget hét évig követtek. A 7 beteg közül 4 tünetmentessé vált, 2 betegnek enyhe maradványtünetei lettek, míg egy beteg extracranialis szövődmény miatt meghalt. Ha a kamraközeli területek vérzése a kamra üregébe drenálódik, ez hozzájárulhat a kedvező kimenetelhez. A kamravérzések gyakori szövődménye a hydrocephalus, amelyre átmeneti javulást követően fokozódó fejfájás, tudatzavar esetén gondolni kell. A szövődményeket (intracranialis nyomásemelkedés, liquorresorptiós zavar) átmeneti kamradrén beültetése kivédi, 7 betegünk közül 3-nál volt erre szükség. A kamrai liquor ellenőrzésével időben felismerhető a drén miatt kialakuló ventriculitis.

Ideggyógyászati Szemle

1988. JANUÁR 01.

Intraventricularis izo-ozmolaris glicerin hatása az agyszövet víz- és iontartalmára

DR DÓCZI Tamás, DR SZERDAHELYI Péter, DR JOÓ Ferenc, DR KUNCZ Ádám, DR BODOSI Mihály

Izo-ozmoláris (0,35 mol dm-3) glicerin 120 percig tartó kamrai infúziója 11 mosm dm~3-rel növelte meg a szérum ozmolaritást és hipernatrémáit hozott létre. A hemispheriumok víztartalma 0,9%-kal csökkent, s ez szignifikánsan eltért a kontroll értékektől (P<0,05). Az ugyanolyan feltételek mellet végzett d-glukoz (0,3 mól dm-3) vagy nátrium klorid (0,15 mól dm-3) adás nem hozott létre szignifikáns változást a szérum és agyszövet ion- és víz- tartalmában. A szerzők azt feltételezik, hogy a glicerin olyan kisebb adagokban is előnyösen befolyásolja a koponyaűri nyomás- és térfogat emelkedéseket, amelyek egyébként nem hoznak létre jelentős (20—25 mosm dm~3) ozmotikus különbséget a vér- és idegszövet között. Közvetett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a glicerin, amellett, hogy elsődleges ozmotikus dehidráló szerként is hathat, az agyi ion- és térfogat szabályozásért felelős centrális neurohumorális rendszert is valószínűleg befolyásolja. Feltehetően a centrális és perifériás vasopressin elválasztás gátlása révén (amelyet a glicerin a liquor nátrium tartalmának redukálása útján hoz létre) is csökkenti az agyszövet víztartalmát.

Ideggyógyászati Szemle

1975. ÁPRILIS 04.

Alvásfázisok és koponyaűri nyomásváltozások összefüggése teljes éjszakai regisztrátumokban intracranialis hypertensióval járó folyamatokban csecsemő- és kisdedkorban

DR. TOMKA Imre, DR. PARAICZ Ervin, DR. BODÓ Mihály, DR. VAJDA János

Szerzők 14 hypertensív állapotban szenvedő csecsemőn, illetve kisdeden végeztek tartós subduralis és intraventricularis nyomásmérést, valamint egyidejű teljes éjszakai polygraphias regisztrálást. SWS-ben a koponyaűri nyomás alacsonyabb volt, mint REM-ben és a lassú alvás 2. stádiumában rendszerint 1—2 perc alatt lejátszódó lassú ingadozást mutatott, melyek kapcsolatban állottak az EEG görbén látható magas amplitúdójú lassú hullámcsoportokkal. A REM kialakulásakor az EEG változással párhuzamosan a kamrabeli nyomás emelkedik, az alvás alatt észlelhető legmagasabb értéket éri el, ami kisebb ingadozásoktól eltekintve a paradox fázis egész ideje alatt magas marad (A-hullám). A RÉM fázisos jelenségei a nyomásértékeket nem befolyásolják. Megállapítható, hogy az alvás alatti elektromos változások és a kamrabeli nyomásváltozások sok tekintetben összetartozást mutatnak, ezért feltételezhető hogy mindkét biológiai változás sorozatért közös szabályozó tényezők lehetnek felelősek.

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

Absorptiós vizsgálatok intraventricularisan adott radioizotópokkal

DR. PARAICZ Ervin, DR. SIMKOVICS Miklós

Szerzők intraventricularisan adott radioaktív anyagok absorptióját vizsgálták normális és hydrocephalusos csecsemőkön. A RIHSA eltűnését az agykamrákból hydrocephalusban meglassultnak találták, az occlusiv formánál a legkifejezettebben. Bevezették 85Kr és 133Xe izotóniás oldatának intraventricularis alkalmazását az absorptio tanulmányozására. Ezen anyagok effectiv felezési idejét normális csecsemőn 4,5 percnek találták, hydrocephalusos csecsemőkön 27-95 percnek. Az absorptio ütemét nem befolyásolta számottevően az intracranialis nyomás változása vagy a ventriculoatrialis shunt-műtét. Kettős jelzéssel kimutatták, hogy különböző anyagok absorptiója egy betegen lehet különböző mértékben akadályozott.

Ideggyógyászati Szemle

1952. DECEMBER 22.

A postoperativ cerebroventricularis collapsus

NÉMETH Cs. Márta, ZOLTÁN László

1. Klinikailag és pathologiailag verificalt 8 PCC-t észleltünk 7 infra-, 1 supra-tentorialis tumor esetében. 3 a PCC, 1 a tumor miatt később exitált. 4 betegünk él és a tumor biologiai értékéhez viszonyítva gyógyult. 2. A PCC súlyos kórképe miatt ajánljuk - különösen a hátsó scala műtéteiben - a praeventiv kamradrainaget és ha a műtét typusa, a tumor biologiai alakja megengedi, a pontos duravarratot. 3. Postoperativ hyperthermia, sensorium zavarok, convulsiók, hirtelen fellépő, különben indokolatlan paresisek megjelenése esetében gondolnunk kell PCC-ra, melyet a kamradrainage segélyével könnyen diagnosztizálhatunk, ill. gyógykezelhetünk. 4. A kamradrainage általában is kitűnő és veszélytele eszköz az intraventricularis nyomásviszonyok postoperativ ellenőrzésében, különösen differentialdiagnosticai szempontból. 5. PCC esetében gyors és maradandó eredményt csak a kamrarendszer feltöltésétől várhatunk, melyet ajánlatos parenteralis folyadék bevitellel, Trendelenburg-helyzettel adjuválni.