Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 446

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A romantikus partner dohányhasználattal kapcsolatos normatív attitűdje: mit és hogyan mérünk a kutatásban? – Scoping review

BRYS Zoltán, ALBERT Fruzsina, PÉNZES Melinda

A dohányzás elleni küzdelemben kiemelten fontos teendő a leszokás támogatása. Előző kutatási eredmények arra utalnak, hogy a romantikus partnernek szerepe lehet a dohányzásról történő leszokásban. Tanulmányunk célja olyan módszerek feltárása a szakirodalomban, amelyek felnőttek körében a partner vélt vagy valós, dohányzással kapcsolatos normatív attitűdjét vizsgálják.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A praediabetes és diabetes szűrése

ROSTA László

A 2-es típusú diabetes komplex anyagcsere-betegség, amely a micro- és macrovascularis szövődmények megelőzése és kezelése céljából szinte folyamatos, multidiszciplináris megközelítésű egészségügyi ellátást igényel. A FINDRISC szűrést költséghatékonysága, valamint időbeni kezelési lehetőségének a betegek életminőségére, gyakorolt hatása miatt lenne hasznos az alapellátásban minél szélesebb körben alkalmazni.

Nővér

2023. FEBRUÁR 28.

A Covid-19-vakcinákkal kapcsolatos attitűdök vizsgálata az egészségügyi dolgozók és a laikusok körében

MOLNÁR Dóra, KRISTÓF-VARGA Erika, LOBANOV-BUDAI Éva, NÉMETH Anikó

A kutatás célja felmérni a laikusok és egészségügyi dolgozók attitűdjét a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban, megkeresni a két csoport közötti hasonlóságokat, különbözőségeket.

Az online felmérés egy saját készítésű kérdőívvel történt 2022. október–no­vember hónapokban, nem véletlenszerű mintavételi módszerrel, egyszerűen elérhető alanyokra támaszkodó mintavételi eljárással. Az adatfeldolgozás és adatelemzés IBM SPSS 20.6 statisztikai programmal, leíró statisztikai módszerrel, valamint χ2 és Mann–Whitney-próbákkal, Fisher-féle egzakt teszttel történt (p<0,05). Összesen 1041 értékelhető válasz érkezett.

Három vagy annál több Covid elleni oltással rendelkezik az egészségügyi szakemberek 77,9%-a, a laikusok 45,9%-a. Az egészségügyi dolgozók szerint az oltás a leghatásosabb védekezés a koronavírus ellen, azonban közülük többen tapasztaltak mellékhatásokat az oltások után, és lelkileg jobban megviselte őket az oltakozás, mint a laikusokat. A laikusok bizalmatlanok, veszélyesebbnek tartják az oltásokat és több negatív hatást tulajdonítanak neki, mint az egészségügyi dolgozók. A legtöbb egészségügyi dolgozó a szakemberektől, míg a laikusok inkább az internetes hírportálokról, közösségi médiából szerzik az információkat. Többségében a nyugati vakcinák elfogadása jellemző a válaszadók körében, azonban a WHO védőoltás elfogadására való hajlandóság stációinak vizsgálata alapján megállapítható, hogy mindkét válaszadói csoportot a szakirodalmi arányokhoz képest elutasító attitűd jellemzi a koronavírus elleni oltással kapcsolatban.

A laikusok félelmeit, negatív attitűdjét csak a jól informált egészségügyi dolgozók tudják csökkenteni, ezért fontos az egészségügyi szakember hiteles informálása a védőoltásokról.

Idegtudományok

2023. FEBRUÁR 09.

Mire jó az agy–számítógép metafora?

A Frontiers in Ecology and Evolution című szaklap különszáma 14 tanulmányban tárgyalja az agy-számítógép/mesterséges intelligencia metaforával kapcsolatos aktuális filozófiai és tudományos megfontolásokat. Mint a lap szerkesztői bevezetőjükben írják: minden analógia/metafora rossz, azonban némelyik hasznos, és az új tudományos eredmények fényében itt az ideje újraértékelni, hogy mire használható az agy-számítógép metafora.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban

UDVARDI Veronika, SZABÓ Gábor, FAZEKAS Gábor

A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fo­gyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a moz­gás­szervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak kö­szönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.

Klinikum

2022. DECEMBER 28.

Ma még sci-fi, de holnap már valóság? A jövő egészségügye

KUN J. Viktória

Távgyógyítás, otthoni robotsebészet, kevert valóságot alkalmazó szemüveg sebészeti beavatkozások közben, 3D-ben nyomtatott emberi szövetek – ezek ma már mind a gyógyítás részei. Dr. Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségtámogatási Módszertani Tanszékének vezetője elsősorban az adatokban látja mindennek a legfontosabb láncszemét. Ezek szabad áramlása, összekapcsolása teszi ugyanis lehetővé, hogy az elképesztő technológiai fejlődés valóban a személyre szabott gyógyítást segítse.

Egészségpolitika

2022. DECEMBER 20.

Káosz, krízis, karácsony – Gondolatok humánszféra-válság idején

KAPÓCS Gábor

Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. A karácsonyi békéé. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Káosz, krízis, karácsony. Gondolatok humánszféra-válság idején

KAPÓCS Gábor

Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.