Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 145

Immunonkológia

2023. AUGUSZTUS 07.

Bevezető az Immunonkológia 2023;7(2) lapszámhoz

RUZSA Ágnes

Az immunterápia onkológiai alkalmazása fényes sikereket tudhat magáénak. Az alapkutatások elismerése épp csak a közelmúltban történt meg, Allison és Tasuku 2018-ban kapott Nobel-díjat érte. Ismert azonban az is, hogy már 2015-től a standard ellátásban alkalmazták FDA- és EMA-engedéllyel az első hatékony ICI-készítményt, a nivolumabot.

Immunonkológia

2023. AUGUSZTUS 07.

Felnövekvőben az immunterápia, gyerekcipőben a fájdalomcsillapítás

TARCZA Orsolya

Jó lecke volt, nehéz helyzetbe én már nem tudok kerülni – így emlékszik vissza megbízott osztályvezető főorvosi kinevezésére Sipőcz István, aki a Covid-járvány első hullámában, 2020 márciusában vette át a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Oktatókórház Onkoradiológiai Osztályát, végleges kinevezését pedig szeptemberben kapta meg.

Klinikum

2023. AUGUSZTUS 15.

A vér-agy gát megnyitása fókuszált ultrahang használatával

A neurodegeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a Huntington-kór és az ALS világszerte jelentős kihívást jelentenek: a betegségek jelenleg gyógyíthatatlanok és olyan beavatkozások sem ismertek, melyekkel progressziójuk megállítható vagy érdemben lelassítható.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

Beszámoló a 2023-as Pécsi Immunoonkológiai Napokról

MANGEL László

2023. február 23–25-én, immár hetedik alkalommal és ismét személyes jelenléttel immunoonkológiai rendezvényt tartottunk Pécsett (Pécsi Immunoonkológiai Napok – PION), a székesegyházhoz tartozó Magtár Látogatóközpontban. Sajnálatos módon az elmúlt két évben a Covid miatt nem volt lehetőségünk a korábbi években nagy érdeklődést kiváltó tanfolyamunk személyes jelenléttel történő megtartására, így különösen nagy várakozás előzte meg a rendezvényt, 129 regisztrált hallgatóval, 35 felkért előadóval, illetve hét meghívott díszvendéggel.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

A CheckMate-649 vizsgálat hároméves utánkövetési eredményei alátámasztják az első vonalbeli nivolumabbal kombinált kemoterápia eredményességét előrehaladott nyelőcső-, gastrooesophagealis junctio és gyomor-adenocarcinoma esetén

LAKATOS Gábor

A gastrooesophagealis daganatok továbbra is jelentős egészségügyi problémát jelentenek. Az előrehaladott stádiumú rák prognózisa kedvezőtlen, a hagyományos első vonalú kemoterápia alkalmazásával a várható életkilátás HER2-negatív betegség esetén nem éri el az egy évet (1). Az immunterápia megjelenése fontos mérföldkövet jelentett számos rosszindulatú kórkép gyógyszeres kezelésében. A legjelentősebb előrelépést az immunogén tulajdonságú tumortípusok ellátásában sikerült elérni. A gastrooesophagealis daganatok ugyanakkor rendkívül heterogének, nem minden esetben várható az immunterápia hatékonysága. Az immunkezelés szempontjából prediktív értékű biomarkernek tekinthetők a mikroszatellita-instabilitás (MSI) és a programozott sejthalál ligandum 1 (PD-L1) expressziója (2).

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

Bevezető – Kedves Kollégák!

RUZSA Ágnes

Az onkológiai kezelések robbanásszerű változását az immunterápia alkalmazása jelentette az utóbbi tíz évben. A gyors tájékozódás, az ismeretek átadásának hatékony módját követeli meg, így immunonkológiai magazinunk az idei évtől online formában jelenik meg.

Klinikai Onkológia

2023. FEBRUÁR 28.

A bélflóra szerepe a vastagbélrák kialakulásában

SCHWAB Richard, BÁN Orsolya, DARIDA-SÁRKÖZI Anita, VÁRKONDI Edit, DÉRI Júlia, LENGYEL Erzsébet, PAJKOS Gábor, URBÁN László, BAFFY György, PETÁK István

A mikrobiommal asszociált betegségekkel kapcsolatban az elmúlt 10 évben robbanásszerű fejlődésnek lehettünk tanúi. Egyre több, korábban ismeretlen eredetű anyagcsere-, illetve gyulladásos betegségről derült ki, hogy ide tartozik, és tisztázódott a patomechanizmusa – és most ehhez kezdenek a daganatok is felzárkózni.

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Onkonefrológiai kitekintő

VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A daganatos betegek kezelésében elért áttörő eredmények okozta javuló életkilátás és hosszabb túlélés miatt egyre nagyobb jelentőségű az új típusú gyógyszeres onkoterápiák kapcsán kialakuló rövid és hosszú távú szövődmények, mellékhatások pontosabb megismerése. A daganatos betegek kezelése során a kemoterápiát követően kialakuló két leggyakoribb életveszélyes szövődmény az akut veseelégtelenség (AVE) és a tumorlízis-szindróma (TLS), amely miatt minden esetben nefrológus bevonása szükséges. Az onkológiai terápiás paletta szélesedésével egyre szerteágazóbb nephrotoxicus mellékhatásprofillal kell számolnunk. Jelenleg még mindig a konvencionális kemoterápiák a leggyakrabban alkalmazott tumorellenes terápiák, ezért ezen gyógyszerek használatával kapcsolatos veseszövődmények megismerése és megelőzési lehetőségeinek ismerete kiemelkedő jelentőségű, azonban az új típusú immunterápiák és a molekulárisan célzott terápiák eddig ismeretlen mechanizmusú mellékhatásaival és nephrotoxicus hatásával is számolnunk kell a mindennapi klinikai gyakorlatban. Ezáltal a multidiszciplináris megközelítést igénylő onkológiai gondozás során a nefrológusok is egyre nagyobb szerepet kapnak, így egy új szubspecialitás, a klinikai onkonefrológia megjelenése figyelhető meg.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

A szájüregi daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin, PIFFKÓ József

Magyarországon a szájüregi malignus daganatok száma igen magas. A legfontosabb etiológiai tényezők a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint kisebb mértékben a humán papillomavírusok (HPV) által okozott orális fertőzés. Bár a korai detektálás viszonylag egyszerű, előrehaladott betegség gyakran előfordul. A diagnózishoz és a stádium pontos meghatározásához fizikális, eszközös és képalkotó vizsgálatok szükségesek, amelyek eredménye előrevetíti a túlélést, és meghatározza a további terápiás opciókat. A szájüregi daganatok onkológiai kezelésében az elmúlt 30 évben a diagnosztika és multidiszciplináris terápia túlélésnövekedést, a komplex dentoorális gondozás, valamint a műtéti rekonstrukció fejlődése életminőség-javulást könyvelhet el. A legjobb gyógyeredményeket továbbra is a posztoperatív kemoradioterápiával kiegészített sebészi terápia adja. A táplálkozásban, beszédképzésben és a fej-nyaki régió esztétikájában betöltött fontos szerepe miatt a szájüregi daganatok sebészi kezelése és jó funkcionális eredményekkel történő műtéti rehabilitációja speciális felkészülést igényel. Lokoregionális relapsusok és távoli metasztázisok kezelésében meghatározóvá vált az immunterápia (pembrolizumab, nivolumab) akár monoterápiában, vagy kemo/sugár terápiával kombinálva. A jövőben további biomarkerek, endogén és mikrokörnyezeti faktorok feltérképezése segítheti a hatékony, személyre szabott kezeléseket.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Mesterséges intelligenciával támogatott digitális terápiatervezés a precíziós onkológiában

DÓCZI Róbert, TIHANYI Dóra, DIRNER Anna, LAKATOS Dóra, SZALKAI-DÉNES Réka, VODICSKA Barbara, FILOTÁS Péter, DÉRI Júlia, PAJKOS Gábor, SCHWAB Richárd, PETÁK István

A precíziós onkológiai megközelítés mára a rutinellátás részévé vált. Egyre több daganatos betegnél készül több száz génes molekuláris diagnosztikai vizsgálat, és több mint 100 célzott vagy immunterápiás gyógyszer van forgalomban. A megnyíló lehetőségek mellett ez kihívást is jelent, hiszen sok esetben több célzott terápiás kezelési lehetőség is rendelkezésre áll ugyanahhoz a biomarkerhez kapcsolódóan, a daganatban párhuzamosan jelen lévő – átlagosan négy-öt – genetikai eltérések módosíthatják a célzott terápiák hatásosságát, sőt egyre több esetben több célozható alteráció is kimutatható egy daganatban. Ilyen esetekben az optimális terápiás terv kialakítása jelenleg a molekuláris tumor boardok (MTB) felelőssége. Azonban több tanulmány kimutatta, hogy komplex molekuláris profilok esetén az MTB-k terápiás javaslata nagyon alacsony konkordanciát mutat. Automatizált döntéshozási módszerekre van szükség, hogy a döntéshozatal hatékonysága mérhetővé váljon, így a metódusok egymással összehasonlíthatók legyenek, és a betegek validált módon a leghatékonyabb döntési módszer alapján juthassanak kezeléshez. A digital drug assignment (DDA) algoritmus lehetőséget nyújt a terápiás döntések standardizálására, ha több célzott vagy immunterápiás kezelési lehetőség áll rendelkezésre, és más iránymutatás nem tesz különbséget a kezelésektől várható klinikai előny tekintetében. A módszer klinikai hasznosságának és biztonságosságának vizsgálata a SHIVA01 klinikai vizsgálat adatain történt.