Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 23

Klinikum

2021. JÚNIUS 21.

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology... tovább »

Idegtudományok

2021. FEBRUÁR 05.

miRNS-alapú terápiák idegrendszeri betegségekben: lehetőségek és kihívások

22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.

Hírvilág

2020. AUGUSZTUS 26.

hirdetés

A Johnson & Johnson egyadagos COVID-19 vakcinajelöltje hatásosnak bizonyulhat a vírus ellen a preklinikai vizsgálati adatok alapján

A Nature szaklapban közzétett adatok azt mutatják, hogy a J&J vizsgálati SARS-CoV-2 vakcinája a fertőzéssel szemben védelmet nyújtó immunválaszt biztosít. Az első humán, 1/2a. fázisú klinikai vizsgálatok jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban és Belgiumban zajlanak. A 3. fázisú vizsgálatok várhatóan szeptemberben indulhatnak.

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

A biohasonlók térhódítása - A Figyelő 2017;1

HODINKA László

A biológiai terápia első célzott hatásmódú készítményeinek szabadalmi védettsége lejárt. Így számos kisebb méretű proteinkészítmény után a bonyolult szerkezetű makromolekulák másolatainak kifejlesztése, gyártása és forgalmazása is lehetővé vált. Kifejlesztésük alapja a visszafejtés (reverse engineering).

Klinikum

2017. FEBRUÁR 09.

Tisztelt Kollégák! - A Figyelő 2017;1

NAGY György

A biológiai terápiák mellett a célzott szintetikus DMARD-ok (tsDMARD) új terápiás lehetőséget jelentenek RA-ban. Polgár Anna osztályvezető főorvos asszony közleményében a tsDMARD-csoportba tartozó JAK-gátlók hatásmechanizmusát ismerteti.

Klinikum

2016. JÚLIUS 05.

A biológiai terápiás szerek immunogenitásának szerepe a gyakorlatban - A Figyelő 2015;1

SÜTŐ Gábor

A rheumatoid arthitis kezelésében a TNF-α-gátló biológiai terápia az egyik legjelentősebb gyógyszercsoport a hagyományos betegségmódosító szerekre nem megfelelően reagáló betegeknél. A biológiai szerek fehérjetermészetüknél fogva immunogének.

Klinikum

2016. JÚLIUS 05.

Tisztelt Kollégák! - A Figyelő 2015;1

NAGY György

A biológiai terápiás készítmények alapjaiban változtatták meg a gyulladásos reumatológiai betegségek kezelési stratégiáját, és a betegek többségénél igen hatékonyan alkalmazhatóak. A látványos fejlődés mellett számos fontos kérdésre ma még nem tudunk válaszolni, így például hogy melyik betegnek milyen gyógyszer(ek) lesznek a leghatékonyabbak; meddig alkalmazzuk a kezelést, vagy mi lehet az elsődleges/másodlagos hatástalanság magyarázata.

Hírvilág

2016. MÁJUS 31.

Változékonyságban is hasonló a bioszimiler

Hiába jelennek meg a helyettesítő szerek a piacon, továbbra is drága marad a biológiai terápia

Lege Artis Medicinae

2015. MÁRCIUS 20.

Biohasonló inzulinok a láthatáron

JERMENDY György, KERPEL-FRONIUS Sándor

A diabetológiai gyakorlatban ma csak humán inzulint vagy inzulinanalógot tartalmazó készítményt használunk inzulinterápia szükségessége esetén. A humán inzulinok védettsége lejárt, az inzulinanalógok közül a glargin védettsége napjainkban fog megszűnni. A biohasonló inzulinkészítmények megbízható előállítása a gyógyszer­ipari kutatás egyik kihívását jelenti. Bár a világ néhány országában már forgalmaznak hasonló típusú inzulinkészítményeket, de regisztrációjuk elsősorban az eltérő minőségi... tovább »

LAM Extra Háziorvosoknak

2014. SZEPTEMBER 20.

Regionális szakértői állásfoglalás a felnőttek optimális pneumococcus vakcinációjára vonatkozóan A felnőttkori pneumococcus betegségre vonatkozó 2011-es konszenzus frissítése

LUDWIG Endre, SERHAT Ünal, MIRON Bogdan, ROMAN Chlíbek, YAVOR Ivanov, ROMAN Kozlov, HARTMUT Lode, MÉSZNER Zsófia, ROMAN Prymula, GALIA Rahav, SKOCZYNSKA Anna, SOLOVIC Ivan, ABDULLAH Sayiner

HÁTTÉR - A Közép- és Kelet-Európa, valamint Izrael Szakértői Testülete által 2012 szeptemberében publikált utolsó konszenzusos állásfoglalást követően fontos előrelépést jelentett a felnőttkori pneumococcus vakcináció területén a 13-valens konjugált pneumococcus vakcina (PCV13) engedélyezése az 50 évesnél idősebb felnőttek számára (majd a 18 év felettiek számára). MEGBESZÉLÉS - A Szakértői Testület jelen állásfoglalását a korábbi konszenzus frissítéseként dolgozta ki, hogy választ adjon azokra... tovább »