Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 390

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 31.

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

A szemlézett közlemény olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutatnak be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigium-kimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. NOVEMBER 01.

Ingercsoporttal kiváltott potentiálok vizsgálata idegsebészeti betegeken

DR. NAGY Aladár, DR. TOMKA Imre

1. 40 idegsebészeti megbetegedésben szenvedő egyénen vizsgáltuk KP átlagolási módszerrel ingercsoport sorozatos alkalmazása után észlelhető elektromos változásokat. 2. Megállapítottuk, hogy az ingercsoport második tagjának elhagyása után a csoport első ingere: a) jellegzetes hullámcsoportot (inducált rhythmus), b) és felszíni lassú potential-változást eredményez. 3. Valószínűnek tartjuk az inducált rhythmus subcorticalis eredetét, de ezt nem tekintjük egyértelműen időleges kapcsolatnak.

Nővér

2021. DECEMBER 15.

Stressz vizsgálata a BSc ápoló hallgatók körében

MESTER Adrienn, STALLER Judit

Felmérni a BSc ápoló hallgatók stressz szintjét, szubjektív egészségét, fizikai aktivitását, az egészségkárosító szerek használatának a gyakoriságát és az őket érő stresszorokat az oktatói és a klinikai környezetben egyaránt. Kvantitatív kutatással 133, az ápolás és betegellátás alapszakon (BSc) tanuló, első-, másod-, harmad- és negyedéves, nappali és levelező szakos ápoló hallgatót vizsgáltuk meg, egy anonim online önkitöltős kérdőív segítségével. Az ápoló hallgatók 49%-a gondolt már a... tovább »

Nővér

2021. DECEMBER 15.

A kiterjesztett hatáskörű ápolók lehetséges szerepe az alapellátásban – a retinopathia szűrésének lehetősége diabeteses betegeknél

TOKODI Attila Csaba, GALLOVICH Éva, RAJKI Veronika

A WHO adatai azt mutatják, hogy a cukorbetegség prevalenciája folyamatosan emelkedik. A diabetes szemészeti szövődménye (Diabeteses Retinopathia (DR)) világszerte a vakság egyik vezető oka. Amíg a szemfenék szűrővizsgálatát Magyarországon szemész szakorvosok és az optometristák végzik, addig a nemzetközi viszonylatban több helyen az alapellátás keretein belül APN ápoló szaktudására támaszkodnak. Magyarországon modern módszerekkel, a szűrővizsgálat alapellátásba történő integrálásával és ezzel... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Digitális radiográfia és 3D képalkotás az idegsebészetben

BOGNÁR László, JUHÁSZ Dorottya

Bevezetés: A radiológia és a képalkotó folyamatok fejlődésével az idegsebészeti diagnosztika és terápia is párhuzamosan fejlődött. A 21. század technikai világában a 3D-s vizualizáció, a térbeli megjelenítés mindennapivá vált, és nemcsak a játékok világában és az informatikai ágakban terjedt el, hanem az iparban is széles körben teret hódít. Módszerek: Jelenleg a műtéti felkészüléshez a betegek 2D-s preoperatív CT- vagy MR-felvételei állnak rendelkezésünkre. A páciensek képanyaga mesterséges... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A diffúziós tenzor képalkotás és traktográfia alkalmazása az idegsebészeti kórképek kezelésében

HALÁSZ László, NAGY Gábor, MARKIA Balázs, BAGÓ Attila, SIPOS László, FABÓ Dániel, GERTRÚD Tamás, BOKOR Magdolna, ERŐSS Loránd

Bevezetés: A diffúziós tenzor képalkotás és a rostkövetési vizsgálatok elterjedésével az elokvens területi tumorok, akár a bazális ganglionok vagy az agytörzsi térfoglalások, az epilepsziák és a mozgászavarok sebészete is új irányt vett. Az eltávolítandó daganatok, epileptogén fókuszok, vagy a mély agyi célpontok strukturális hálózati viszonyainak, kapcsolatrendszerinek ismeretével jelentősen javítható a műtétek klinikai kimenetele.

Módszerek: Intézetünkben a diffúziós tenzor... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A spinalis meningeomák műtéti ellátása

SZABÓ Sándor, GUTEMA Emánuel, NOVÁK László

A gerinccsatorna daganatainak 25%-a meningeoma, ez a második leggyakoribb intraduralis, extramedullaris tumor. Bármely szakaszon előfordulhat, leggyakrabban a középső-felső thoracalis régióban alakul ki. Nőkben 4-szer gyakoribb, az átlagos életkor a 40 és 70 életév közé esik. Tünetileg a fájdalom és a részleges gerincvelői károsodásra utaló panaszok lassú, progresszív megjelenése a jellemző, a tünetek kezdete és a diagnózis között eltelt idő 4–8 hónap. Kontrasztos MR-vizsgálat az elsődlegesen... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Modern idegsebészeti technikák a krónikus fájdalom kezelésében

ERŐSS Loránd

Bevezetés: A krónikus fájdalomszindrómák több mint 80 millió embert érintenek Európában. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló deafferentációs fájdalmak csökkentésére már 1954-ben publikálta Heath a mély agyi stimulációs módszert. A célpontok a szenzoros thalamus, a septalis area és a nucleus caudatus voltak. 1967 ben Shealy munkássága nyomán került bevezetésre a gerincvelő-stimulációs eljárás. 1991-ben Tsubokawa a primer motoros kérget stimulálva ért el több mint 50%-os fájdalomcsökkenést... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Transnasalis endoszkópos műtétek az elülső koponyaalap kórfolyamataiban

BÜKI András, LUJBER László, DÓCZI Tamás, NEPP Nelli, PISKI Zalán, TÓTH Péter

Az elülső koponyaalap sebészeti megközelítésében az elmúlt évtizedben egyre nagyobb szerepet kap a multidiszciplináris, orr-fül-gégészeti – idegsebészeti együttműködésben végzett teljes endoszkópos sebészeti kezelés.

A különböző kórfolyamatok esetében a transnasalis út egyértelmű előnye, hogy az elváltozás tapadása, vérellátása felől támadható, illetve a koponya megnyitásával, az agy eltartásával járó potenciális komplikációk elkerülhetők. A transplanaris, transclivalis, transpterigoid... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Robotasszisztált idegsebészeti módszerek epilepszia, mozgászavarok és intraventricularis műtétek kapcsán

ERŐSS Loránd, BENKŐ Zsolt, NAGY Gábor, HALÁSZ László

A robotsebészet első prototípusait idegsebészeti műtétek céljából 1982 óta fejlesztik. Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban az első idegsebészeti robotasszisztált műtétet 2018-ban végeztük Parkinson-kór mély agyi stimulációs kezelése kapcsán. Azóta 71 robotműtétet végeztünk, valamint 3 műtéttechnikai irányt fejlesztettünk és alkalmazunk a napi rutinban:

1. A sztereo-EEG-elektródákat robottechnológiával epilepsziasebészeti kivizsgálás céljából 11 betegnél... tovább »