Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 19

Ideggyógyászati Szemle

2015. JÚLIUS 30.

Az LGI1-encephalitis hazánkban elsőként diagnosztizált esete

SZŐTS Mónika, MARTON Annamária, ILLÉS Zsolt, BAJZIK Gábor, NAGY Ferenc

Az utóbbi évek kutatásai alapján a limbicus encephalitisek egyik csoportjában nem a káliumcsatornák (voltage gated potassium channels, VGKC) ellen termelődnek ellenanyagok, hanem az LGI1 (leucine-rich glioma inactivated 1) - a VGKC-komplex részének tekinthető - transzszinaptikus fehérje ellen.

Hypertonia és Nephrologia

2015. JÚNIUS 25.

A hyponatraemia diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati útmutatója

FORDÍTOTTÁK: Cseprekál Orsolya, KÓBOR Krisztina, KIS Éva, BRASNYÓ Pál, HARIS Ágnes, REUSZ György

A hyponatraemia a klinikai gyakorlatban a leggyakrabban előforduló folyadék- és elektrolitzavarral járó kórkép. Definíció szerint hypo - natraemiáról beszélünk, ha a szérumnátrium-koncentráció ≤135 mmol/l, ami a sürgősséggel történő kórházi felvételek 15-20%-ának hátterében kimutatható, és a kritikus állapotú betegek 20%-ában igazolható. A hyponatraemia az igen enyhétől a súlyos, és akár az életet is veszélyeztető klinikai tünetek széles skáláját okozhatja, emellett a mortalitási, morbiditási kockázat és a kórházi tartózkodás időtartamának növekedését eredmé nyezi a betegségek széles spektrumával jelentkező betegek kö rében.

Hypertonia és Nephrologia

2015. JÚNIUS 25.

Kiegészítések és magyarázatok „A hyponatraemia diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati irányelvéhez”

DEÁK György, HARIS Ágnes

A European Renal Best Practice testülete engedélyezte a Nephrology Dialysis and Transplantation-ban 2014. áprilisában publikált Clinical Practice Guideline on Diagnosis and Treatment of Hyponatraemia (1) rövid változatának magyar fordítását és közzétételét „A hyponatraemia diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati irányelve” címmel. Az Irányelv ebben a tömör és lényegretörő formában az egyes klinikai helyzetekben követendő ajánlásokra fokuszál, melyhez rövid gyakorlati tanácsokat fűz, de terjedelmi korlátok miatt, és a könnyű áttekinthetőség érdekében részletes magyarázatokba nem bocsátkozik.

Ideggyógyászati Szemle

2013. JANUÁR 25.

Gyermekkori enyhe encephalitis/encephalopathia reverzíbilis splenium laesióval

LIPTAI Zoltán, IVÁDY Balázs, BARSI Péter, VÁRALLYAY György, RUDAS Gábor, FOGARASI András

Az elmúlt években - főképp japán szerzők tollából - egyre több közlemény jelent meg az „enyhe encephalitis/ encephalopathia reverzíbilis splenium laesióval” elnevezésű kórállapotról. Két új fehér bőrű betegről számolunk be, akiknek klinikai adatait összevetjük a szakirodalomban megjelentekkel.

Hírvilág

2012. FEBRUÁR 23.

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hypertonia és Nephrologia

2011. SZEPTEMBER 20.

Egyoldali arteria renalis stenosis talaján kialakult hyponatraemiás-hipertenzív szindróma két esete

LAKATOS Orsolya, GYÖRKE Zsuzsanna, VAJDA Péter, JUHÁSZ Zsolt, DEGRELL Péter, SULYOK Endre, MOLNÁR Dénes

Gyermekkorban a szekunder hypertonia 80%-ban renalis eredetű, ezen belül a renovascularis ok 10%-ra tehető. Elvétve jelenik meg az arteria renalis egyoldali szűkülete esetén, kritikus renalis ischaemia következtében az úgynevezett hyponatraemiás- hipertenzív szindróma (HHS), amelyet súlyos hipertenzió, elektrolitzavar (hyponatraemia, hypokalaemia), polyuria, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer fokozott aktivitása jellemez. A szerzők egy 27 hónapos és egy hároméves fiúgyermek esetét ismertetik, akik esetében veleszületett, egyoldali, jelentős fokú arteria renalis szűkület talaján HHS fejlődött ki. Mindkét gyermeknél a nem működő vese eltávolításával mind a polyuria, mind az elektrolitzavar megszűnt, a reninszintek normalizálódtak és az antihipertenzív kezelés is fokozatosan elhagyható volt. A szerzők külön felhívják a figyelmet, hogy gyermekek körében a vérnyomásmérés elengedhetetlen, különösen polyuria, polydipsia, proteinuria, a testsúly stagnálása esetén. Fontos a korai felismerés, valamint a 10% alatti működéssel bíró vesét még a hypertonia fixálódása előtt kell eltávolítani. Hypertoniával társult elektrolitzavar esetén, bár jóval ritkábban, mint felnőttekben, gyermekkorban is gondolnunk kell tehát hyponatraemiás-hipertenzív szindróma lehetőségére.

Hypertonia és Nephrologia

2011. ÁPRILIS 20.

Diuretikum által okozott vízmérgezés

RADÓ János, KOVÁCS Andrea

A szervezet vízforgalma normális körülmények között pontosan szabályozott. Néha azonban az antidiuretikus hormon indokolatlanul túlzott mértékben termelődik, és ha nem korlátozott a folyadékfogyasztás, vízmérgezés fejlődhet ki. Különösen paradox ez a vízhajtók szedése mellett. A 87 éves, leromlott állapotú, káliumvesztésben is szenvedő nőbetegben kánikulai időszakban klinikai vízintoxikációval járó hyponatraemia fejlődött ki a magas vérnyomás normalizálása céljából adott tiazid diuretikum (chlorthalidon) krónikus alkalmazása folyamán. A klinikai képen kívül a diagnózist a nagyon súlyos hyponatraemia alapozta meg, és a viszonylag magas vizeletozmolalitás mellett igen alacsony plazmaozmolalitás támasztotta alá. Az állapot a hyponatraemiának az ajánlások szerinti kezelése ellenére „túlkorrigálódva” végzetes hypernatraemiába ment át. Amíg a hipoozmolalitás fennállt, a beteg izotóniássó-infúziókat kapott káliumpótlással, majd amikor hiperozmolalitás alakult ki, hipotóniás infúziókat. A szerzők megvitatják a hyponatraemia szakirodalmát, különös tekintettel az olyan terápiás dilemmákra, mint a „lassú” vagy „gyors” korrekció, valamint a „túlkorrekció” esetén végezhető gyógyeljárások.

Lege Artis Medicinae

2005. FEBRUÁR 20.

Vízmérgezés okozta súlyos hipozmotikus hypervolaemia

BOTOS Péter, MARTON Sándor, KISS Katalin, KOZMA Zsolt, GION Gábor

A só- és folyadékháztartás szabályozásának folyamata kiemelt jelentőségű a szervezet homeosztázisának fenntartása céljából. A víztereket érintő bármilyen irányú jelentős változás súlyos következményekhez vezethet.

Ideggyógyászati Szemle

2000. MÁJUS 01.