Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Hypoglycaemia-érzet diabetes mellitusban: prospektív klinikai-epidemiológiai vizsgálatok

KERÉNYI Zsuzsa, TAMÁS Gyula, KEMPLER Péter, VARGHA Péter

A hypoglycaemia az insulinkezelés egyik gyakori, és potenciálisan veszélyes mellékhatása. A hypoglycaemia gyakorisága és a hypoglycaemia-érzet felmérése céljából 91 egymást követően felvett, (48 terhes és 43 nem terhes) insulinnal kezelt cukorbeteg nőt vizsgáltunk prospektiv módon, 9-15 pontos, ismételt vércukor- profilok végzésével. Kérdőíves módszerrel regisztráltuk a betegek szubjektiv hypoglycaemiás tüneteit. A betegek kétharmadában (62/91 beteg) találtunk biokémiailag igazolt hypoglycaemiát A betegek egyharmada egyáltalán nem érezte, 23 bizonytalanul, 19 biztosan érezte a hypoglycaemiát. A különböző csoportok között nem találtunk significans eltérést a betegek kora, a diabetes tartama, a testsúly kg-onkénti insulindózisa, a glycohaemoglobin (GHb) szintje és a szövődmények gyakorisága szempontjából. A cardiovascularis autonom functio vizsgálatára 31 betegen végeztünk el 5 standard cardiovascularis reflex-tesztet. Az autonom neuropathiás betegek kora, a diabetes tartama, a diabetes szövődményeinek gyakorisága significansan meghaladta a cardiovascularis reflex-teszt negatív csoportét. Eredményeink újabb klinikai epidemiológiai adatok annak bizonyítására, hogy a hypoglycaemia-érzet hiánya nincs feltétlen összefüggésben a cardiovascularis autonom neuropathiával.

HUN 1991;1(03)

Ideggyógyászati Szemle

1959. ÁPRILIS 01.

Adatok a nagyagyi félteke, illetve lebeny sclerosisához

TARISKA István

Megállapíthatjuk, hogy a félteke atrophiák és lobaris sclerosisok lényegét alkotó kiterjedt kéregkárosodás irodalmi és saját esetek tanulsága szerint anoxiás-vasalis zavar következménye, amely különös előszeretettel, viszonylag nagyobb pialis arterialis törzsek vagy arterialis határzónák átáramlási zavara következtében jön létre. Ez az esetek többségében görcsökkel jár, de görcsökhöz még valami egyéb, a görcsöknél pathogenetikailag talán jelentősebb tényező kell járuljon ; légzészavarok, stagnatios anoxia, láz, hypoglycaemia, immunbiológiai folyamatok.

HUN 1959;12(04)