Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 74

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Szemfedő festővászonból – Halott testek a képzőművészetben

CZIGLÉNYI Boglárka

Miközben az akciófilmek és krimik professzionális kéjjel tobzódnak a holttestek látványában, és a médiában napi 24 órában nézhetjük a katonai pusztítás képeit, a halál még mindig társadalmi tabunak számít a nyugati civilizációkban. A betegség, a haldoklás színtere gyakran a kórház, ritkábban egy hospice-intézmény. Többnyire nem kísérjük végig életük végén járó szeretteinket, nem is értünk hozzá, hogyan kellene.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 09.

Szeretet, hála és megnyugvás

A címben szereplő szavakkal lehetne röviden jellemezni az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Hospice-osztályát. Az itt dolgozó csapat is „Az év kiváló szakdolgozói közössége” díj különdíjasa. Nem véletlen, hiszen egy ilyen különleges helyen csakis egy különleges csapat dolgozhat.

Hivatásunk

2020. ÁPRILIS 13.

Új ismeretek – ünnepi hangulatban

A közösségi, foglalkozás-egészségügyi, otthoni és hospice szakápolási szakmai tagozat idén immáron kilencedik alkalommal szervezte meg a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) különleges szakmai továbbképző napját a nők jegyében. Az ingyenes pontszerző eseménynek helyet biztosító Lurdy Ház megtelt, a rendezvényre mintegy 900 résztvevő regisztrált az ország minden pontjáról.

Hivatásunk

2019. FEBRUÁR 20.

Rátermettséget kíván a gyermekápolói hivatás

LÓRÁNTH Ida

A csecsemő- és gyermekápolás, mint gyűjtőfogalom, meglehetősen sok szakmát foglal magába, a koraszülöttápolástól a gyermekhospice-ig. A MESZK Országos Gyermekápolási Szakmai Tagozatának elnökével, Bognár Mártával szakterületük szépségeiről, buktatóiról, kamarai tagozatuk terveiről beszélgettünk.

Lege Artis Medicinae

2018. AUGUSZTUS 30.

„Lehet egyszerre élni és haldokolni”

CZIGLÉNYI Boglárka

Az izraeli Ben-Gurion Egyetem fiatal kutatója, Adam Ratzon hospice-szolgáltatásban részesülő emberekkel szeretett volna kutatást készíteni arról, hogyan élik meg a halál közeledtét. Végül mégis inkább az élettörténetre koncentráltak a beszélgetések, és megismételhetetlen találkozásokká váltak. Ennek a folyamatnak a szakmai és emberi tapasztalatairól kérdeztük Adamot.

Klinikum

2018. MÁRCIUS 29.

Mire is van szüksége a távolodónak?

A végstádiumba érkező páciens, a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő, vagy demens beteg szenvedése nem a szavak szintjén csökkenthető. A velük töltött együttérző kapcsolatban –Miller megfogalmazásában: reflektív támogatóként- rávezeti őket arra, hogy mi jelenti számukra a legmegfelelőbb étket és azt kínálja föl nekik ehető táplálék, vagy illatokból, érintésekből, kedves látványból, hangokból álló szimbolikus falatok, vagy éppen csönd formájában, melyek érzéki-esztétikai örömet okoznak a távozónak.

Nővér

2017. ÁPRILIS 30.

Bemutatkozik a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület

LUKÁCS Miklós

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 1995-ben alakult, s közel száz hazai hospice szervezetet képvisel. Célunk a szakmai együttműködés elősegítése, a gyógyíthatatlan betegek életvégi ellátásának fejlesztése, társadalmi szemléletformálás és az önkéntesség, a társadalmi felelősségvállalás és a betegekkel való szolidaritás előmozdítása.

Lege Artis Medicinae

2016. DECEMBER 18.

Életvégi döntéshelyzetek - Orvos által asszisztált öngyilkosság a hospice kontextusában: Oregon és Washington (USA)

KŐMÜVES Sándor

A méltóságteljes halál lehetőségét biztosító törvény (Death with Dignity Act, DWDA) az amerikai tagállamok közül legkorábban, 1997-ben Oregonban lépett érvénybe (Oregon Death with Dignity Act, ODWDA), Oregont Washington követte 2009-ben (Washington Death with Dignity Act, WDWDA). A gyakorlattal kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatokból tudjuk, hogy a betegek nagy többsége részesült hospice ellátásban.

Hivatásunk

2016. DECEMBER 12.

Lezárult „Az év elhivatott fiatal szakdolgozója 2016” pályázat

KUN J. Viktória

A MESZK és a LifeTime Media Kft. - magazinunk kiadója - azzal a céllal hívták életre az „Az év elhivatott fiatal szakdolgozója” pályázatot, hogy a figyelmet az egészségügyi szakdolgozók tehetséges és elhivatott fiatal generációjára irányítsák. A pályázatra ismét szép számmal érkeztek jelölések, a szakmai zsűri az érvényes ajánlások közül, az elbírálási szempontok alapos mérlegelésével, idén rendhagyó módon két főnek - Sőregi Krisztinának, a pásztói Margit Kórház szakápolójának és Horváth Balázsnak, az Országos Mentőszolgálat Nyugat-Dunántúli Regionális Mentőszervezete Szombathely Mentőállomás mentőtisztjének - ítélte oda az elismerést. A kiválasztott két nyertes mellett a három legtöbb voksot kapó jelölt - Fehér Zsuzsanna (az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet diplomás ápolója), Kiss Nóra Réka (a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház gyógytornásza), Újhelyi Péterné (Erzsébet Hospice Alapítvány otthoni szakápolója és koordinátora) - példamutató szakmai életútjának bemutatására lapunk következő lapszámaiban biztosítunk helyet.

Klinikai Onkológia

2016. SZEPTEMBER 15.

A kommunikáció aktuális helye és szerepe a hazai onkológiában

MUSZBEK Katalin, GAAL Ilona

Az orvos-beteg kapcsolatok patriarchális modelljétől a közös döntéshozatalig vezető út kommunikációs kihívás elé állítja mind az orvosokat, mind a betegeket. Az onkológiai betegségek területén ráadásul a kommunikáció jelentősége kiemelkedő, az orvosok, ápolók megnyilvánulásának szuggesztív ereje kiváltképp nagy. E kiemelkedő felelősség miatt rendkívül fontos, hogy a klinikai dolgozók a gyakorlatban fejlesszék magukat. A Magyar Hospice Alapítvány közel két éve indított Orvos-Beteg Kapcsolat programjának egyik fontos eredménye, hogy két klinikai centrum, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház onkológiai centrumai mondták ki a kommunikáció napi praxisban betöltött fontosságát, és tettek vállalást önfejlesztésre. A sikeres együttműködés nemcsak az orvosokon, ápolókon múlik, hanem a betegeken és hozzátartozóikon is. Számukra is tanulási folyamat a szükséges információk megszerzése, illetve annak megtalálása, hogy milyen mélységben igényelnek információkat és vállalnak döntést saját életüket illetőleg. Az a beteg, aki épp annyira tartja kézben az egészségügyi szakemberekhez fűződő viszonyait, amennyire erre igénye van, kevésbé szorong, mint aki úgy érzi, hogy csak sodródik. Ez pedig az orvosoknak, ápolóknak is sikerélményt jelent.