Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

Arteria centralis retinae elzáródás thrombolysiskezelése és multidiszciplináris ellátása a hagyományos szemészeti kezelési formákkal összehasonlítva

VAJDA Szilvia, GUNDA Bence, KNÉZY Krisztina, BARSI Péter, VARGA Csaba, MAUROVICH-HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, NAGY Zoltán Zsolt

Az arteria centralis retinae okklúzió eddigi konzervatív terápiái limitált hatékonyságúak, szemészeti osztályokon történtek, ahogyan az egységes protokoll nélküli etiológiai vizsgálatok is. Pedig az ACRO a központi idegrendszeri ischaemiás stroke analógiájának tekinthető, így a szisztémás thrombolysis és a multidiszciplináris ellátás hasonlóan hatékony lehet. Emiatt 2022 májusa óta a Semmelweis Egyetemen klinikai vizsgálat keretében a 4,5 órán belül diagnosztizált ACRO thrombolysiskezelését és etiológiai vizsgálatait végezzük egységes protokoll alapján.

HUN 2024;77(3-4)

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel

BALÁZS Péter

Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből.

HUN 2023;33(10-11)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

Tartalom:

Covid tények – Covid lélek

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

Záró plenáris ülés

Tartalom:

Egy kis „Álmok álmodói” Siófokon

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Klinikum

2022. JÚLIUS 23.

Milyen gyakori a hosszú-Covid?

A vakcináció 15 vagy 50%-os hosszú Covid-csökkentő hatásával kapcsolatos kételyekkel kapcsolatban a kutatók elmondják: nemcsak a hosszú Covid definíciója bizonytalan, de az is igaz, hogy a különböző vizsgálatok különböző adatgyűjtéssel dolgoznak és különböző adatelemző módszereket használnak, és a nagy esetszám nem jelent automatikusan jó minőséget és nagy validitást, reprezentativitást. Az elektronikus egészségügyi adatok felhasználását például az is nehezíti, hogy azok, akik akut Covid betegségükkel kapcsolatban nem keresnek fel orvost, valószínűleg hosszú covidos tüneteikkel sem fognak.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

Chorea minor

DOBNER Sarolta, TRETHON András, SZABÓ Léna, BARABÁS Eszter, RUDAS Gábor, LIPTAI Zoltán

Az 5,5 éves gyermeknél egy hónappal lázas torokgyulladást követően polyarthritis zajlott, majd egy hónap múlva grimaszolás, vokális ticek jelentek meg. Később fokozódó figyelemzavar, bizarr végtagmozgások, fejrángás alakult ki. Törzsén, végtagjain számos hyperaemiás, gyűrű- szerű exanthema jelent meg. Pszichológiai, neurológiai vizsgálatai pszichés eredetet, vokális tic miatt kezdődő Tourette-szindrómát véleményeztek. Organikus ok tisztázása céljából vizsgáltuk, státuszában kifejezett hypotonia, jobb túlsúlyú ballisticus és choreiform mozgások, orofacialis dyskinesis, dysarthria, motoros imperzisztencia, nyelvfibrilláció volt észlelhető. Eszközfogáskészségét elvesztette, játszani, enni, rajzolni sem tudott. Koponya-MR negatív, a bal oldali nucleus caudatus tömegesebb volt. A liquor paraneoplasiás panel vizsgálata kétes volt (a Purkinje-sejtek citoplazmája, részben az elsődleges nyúlványokkal gyengén ábrázolódtak). Intrathecalis IgG-képzés nem igazolódott. A klinikai kép – lázas infekciót követő polyarthritis, erythema marginatum, viselkedés- és figyelemzavar, illetve cho- rea – alapján poststreptococcalis betegség merült fel. Torokváladék- tenyésztés negatív, AST jelzetten emelkedett volt. A szívultrahang eltérést nem talált. A major és minor kritériumok alapján betegségét reumás láz részeként jelentkező Sydenham-choreának tartottuk. Szteroid-, penicillin- és NSAID-terápia indult, mely mellett mind ízületi, mind neurológiai tünetei jelentősen regrediáltak. Másfél éves követése kapcsán két alkalommal észleltünk relapszust, interkurrens infekció, illetve tonsillectomia kapcsán. A tüneti szerek (haloperidol, tiapridal, carbamazepine) érdemi állapotjavulást nem eredményeztek, szteroid adására viszont mindkét alkalommal javultak a panaszai. Édesapjánál gyermekkorában zajlott poststreptococcalis polyarthritis miatt családi hajlam felmerül, HLA-vizsgálata folyamatban van. Konkluzió: Az antibiotikum-érában is felmerül chorea hátterében reumás láz, melynek diagnózisa a klinikai képen, valamint major és minor kritériumok jelenlétén alapul. A tüneti szerek és a tartós penicillinprevenció mellett immunterápiára is szükség lehet.

HUN 2021;6(2)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

Egy igazi autoimmun kihívás – LGI1 autoimmun encephalitis sikeres kezelése Covid mellett

BORS Dávid

Bevezetés: Az LG1-encephalitis ritka, a feszültségfüggő kálium-csatorna elleni ellenanyag által mediált kórkép, ami leginkább epilepsziás rohamokkal, memóriazavarral, viselkedésváltozással társul. MR-képen a temporalis lebeny és a hippocampus intenzitásváltozása látszódhat. Akut szakaszban plazmaferézis, IVIG-, illetve hosszú távú immunszuppresszáns terápia mellett jó a prognózisa, Covid-19-infekció mellett azonban minden kórkép kezelése kihívásokkal teli, és prognózisa megjósolhatatlan. Esetleírás: 75 éves, diabeteses nőbetegünket zavartság, bizarr viselkedés és beszédzavar miatt vettük fel 2021. 03. 31-én. Neurológiai státuszában kifejezett agitáltság mellett szenzoros túlsúlyú kevert aphasiát észleltünk. Az elvégzett koponya-CT/CTA és -MR kórjelző eltérést nem igazolt. A láztalanság ellenére végzett lumbalpunctio során jelentősen emelkedett fehérjeértéket és mérsékelten emelkedett fehérvérsejtszámot találtunk. Az elvégzett vírus- és baktériumszerológiai, illetve PCR-vizsgálatok kórokozót nem igazoltak. A klinikum alapján felmerült autoimmun encephalitis lehetősége, emiatt empirikusan nagy dózisú szteroidterápiát (7 napig napi 500 mg Solu-Medoll) indítottunk. A kezdeti progressziót mutató globális aphasia fokozatosan szűnt, mérsékelt dezorientáció, kismértékű zavartság maradt vissza. Javuló neurológiai státusz mellett azonban tachy-dyspnoe, deszaturáció jelentkezett, és ugyanaznap igazolódott az LG1-ellenanyag jelenléte és a Covid-19-infekció. Ezt követően párhuzamosan kezeltük a beteg encephalitisét és Covidját Neurológiai Osztályunk Covid-részlegén. Többszörös szövődmények ellenére, a rendelkezésre álló terápiás lehetőségek teljes palettáját alkalmazva, a neurológiai osztály és a társszakmák teammunkája mellett a beteg neurológiai és belszervi állapotát is sikerült rendezni, majd a beteget rehabilitációs kezelést követően otthonába tudtuk bocsátani. A részletes esetismertetését előadásunk tartalmazza. Konklúzió: az LG1-encephalitis többnyire jó prognózisú, adekvát terápia mellett jól kezelhető kórkép. Covid- 19-fertőzés mellett kórházi kezelése rendkívül megnehezül, de jelentős terápiás, illetve emberi erőfeszítések mellett a betegek gyógyulása elősegíthető.

HUN 2021;6(2)

Lege Artis Medicinae

2021. SZEPTEMBER 16.

A Covid-19-infekció tüdőgyógyászati vonatkozásai

BÖCSKEI Renáta Marietta

A Covid-19 az elmúlt 100 év legsúlyosabb világjárványát okozza egyre növekvő morbiditási és mortalitási mutatókkal világszerte. A vírus aeroszollal történő terjedése miatt a betegek jelentős részénél, körülbelül 20%-ánál jelentkezik tüdőgyulladás, és az összes eset megközelítőleg 5-8%-ában súlyos pneumonia és akut légzési distressz szindróma (ARDS) alakul ki. A krónikus obstruktív tüdőbetegek esetében nagyon fontos a kontrollált állapot megőrzése, a fenntartó terápiák további alkalmazása Covid-19-infekció esetén is. Kiemelten fontos a megfelelő légzőtorna, a rehabilitáció. A tüdőgyógyászati ambulanciák új feladatokat is kapnak a poszt-Covid-ellátás, -gondozás terén, amely során a kórházból elbocsátott betegek komplex funkcionális nyomon követése és strukturális képalkotó vizsgálatokkal való utánkövetése javasolt.

HUN 2021;31(08-09)

Lege Artis Medicinae

2021. JÚLIUS 13.

A Covid-19 mint immunthromboticus betegség és az új ösztrogénmentes drospirenontartalmú fogamzásgátló előnyei

JAKAB Attila

A Covid-19-infekciók klinikumának megis­me­rése és a patofiziológiai folyamatok ta­nulmányozása számos olyan klinikai össze­függésre hívta fel a figyelmet, amelyet va­ló­szí­nű­leg a pandémia csendesedésével sem hagyhatunk figyelmen kívül. Az egyik ilyen terület a nők széles körét érintő ösztrogénterápia, amely magában foglalja a fogamzásgátlást és a menopauzális hormonpótlást is. Regidor és Colli áttekintő közleménye a Covid-19-infekció patofiziológiai történé­seinek tükrében foglalkozik a kombinált hormonális fogamzásgátlás kockázataival, valamint a csak drospirenon- (DRSP-) tartalmú orális progesztogénkészítmény potenciális előnyeivel.

HUN 2021;31(07)

Lege Artis Medicinae

2021. JÚLIUS 13.

Thromboticus thrombocytopenia a ChAdOx1 nCoV-19 oltás után

KOMÓCSI András

A nagy mortalitású, felső légúti fertőzést okozó RNS-koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott infekció kórképét, a Covid-19-et a WHO 2020. január végén nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi problémaként azonosította. Felfedezése óta a vírus okozta globális epidémia a világ minden országát elérte, és a betegek százezreinek halálát okozta. A SARS-CoV-2-infekcióra specifikus, hatékony gyógyszeres antivirális terápia hiányában, a fertőzést megelőző immunizáló védőoltások elérhetővé válásával kapcsolatos információk táplálják fő reményeinket. Az immunizálás csökkenti a ko­ro­na­vírus-infekció valószínűségét, il­letve im­mu­ni­z­á­lást követően a megfertőződöttek közt kli­nikailag enyhébb lefolyású kórképpel kell számolnunk. Ezeket a reményeket árnyalják azok a beszámolók, amelyek az immunizáltak között észlelt throm­boticus eseményekre hívják fel a figyelmet. A New England Journal of Medicine című folyóiratban két közlemény is beszámolt a védőoltás után észlelt, thrombocytákat érintő hatásmechanizmusú, ritka, de súlyos lefolyású szövődményekről. Az első közlemény norvég, a második németországi és ausztriai eseteket mutat be, amelyekben a vakcinációt követő időszakban szokatlan lokalizációjú thromboticus kórkép jelentkezését észlelték.

HUN 2021;31(07)