Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 390

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Endovascularis beavatkozások a cardiogen stroke prevenciójában (fülcse- és PFO-zárás)

NÉMETH László, LUPKOVICS Géza

Bevezetés: A cardiogen eredet az ischaemiás stroke egyik leggyakoribb oka. Többnyire pitvarfibrillációval összefüggő emboliáról van szó, de egyebek mellett előfordul és igazolható septumdefektussal, PFO-val összefüggő paradox embolizáció is. Katéteres technikával megoldható az embolia forrását jelentő bal pitvari fülcse és a septumdefektus zárása, az eszközök minőségi fejlődésével a kapcsolatos klinikai vizsgálatok is pozitív eredményt hoztak.

Módszerek: Az előadás ezen módszerek... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Migrénes stroke, migrén és stroke

KERÉNYI Levente

A migrén és a stroke kapcsolata több szintű. Mivel mindkettő gyakori, így ischaemiás stroke más okból migrénben is szenvedő betegnél is kialakul. Az ischaemiás stroke tünetei hasonlíthatnak aurás migrénre, és valódi migrénes infarktus (MI) is kialakulhat. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha a migrénroham teljesíti az alábbiakat: Aurás migrénben szenvedő betegnél jelentkezik, megfelel a korábbi rohamoknak, kivéve, hogy egy vagy több auratünet tovább tart, mint 60 perc, képalkotó vizsgálat... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

Bevezetés: A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában

SZAKÁCS Zoltán

Bevezetés: A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén. Ilyen alvásfüggő légzészavarok esetén fluktuál az O2 és a CO2 koncentrációja, amelyek az autoreguláció kulcselemei. Ilyen esetekben a károsodott... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az akut stroke modern képalkotó diagnosztikája

OLÁH László

A reperfúziós terápiák (intravénás thrombolysis, mechanikus thrombectomia) bevezetése merőben megváltoztatta az akut stroke képalkotó vizsgálatainak a szerepét. Míg intravénás thrombolysis során a képalkotók elsődleges szerepe a kontraindikációt jelentő állapotok kizárása volt, addig a mechanikus thrombectomiához már vascularis képalkotás is szükséges (CT-angiográfia, MR-angiográfia), hogy lássuk, van-e intracranialis nagyér-elzáródás, s hogy az elzáródás alkalmas-e neuroradiológiai... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Biomarkerek – metabolomikai és mikro-RNS-kutatások stroke-ban

TÁRKÁNY Gábor

Az akut stroke a halálozás és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb oka a fejlett országokban. Számos ígéretes kutatás ellenére mind a mai napig nem sikerült megbízható, az akut stroke rutin klinikai ellátásában is használható protein biomarkereket találni. A cerebrovascularis károsodást kiváltó és azt követő komplex folyamatok részletesebb megértése céljából számos új megközelítés született, amelyek jó alapot jelenthetnek biomarkerek kutatásához is. A főleg kis molekulasúlyú... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Modern idegsebészeti technikák a krónikus fájdalom kezelésében

ERŐSS Loránd

Bevezetés: A krónikus fájdalomszindrómák több mint 80 millió embert érintenek Európában. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló deafferentációs fájdalmak csökkentésére már 1954-ben publikálta Heath a mély agyi stimulációs módszert. A célpontok a szenzoros thalamus, a septalis area és a nucleus caudatus voltak. 1967 ben Shealy munkássága nyomán került bevezetésre a gerincvelő-stimulációs eljárás. 1991-ben Tsubokawa a primer motoros kérget stimulálva ért el több mint 50%-os fájdalomcsökkenést... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ébredési stroke, OSAS, jobb-bal sönt

MAY Zsolt

Bevezetés: A nagy nemzetközi adatbázisok szerint az összes stroke-esemény 14–28%-a ébredési stroke. Az ischaemiás stroke-ok kb. 30%-ában a kivizsgálás során nem igazolható egyértelmű etiológia. Előadásomban a ritka stroke-etiológiák közül a jobb-bal sönt következtében létrejött paradox embolizáció és az obstruktív alvási apnoe szindróma együttes előfordulásának lehetséges kóroki szerepére, a transcranialis Doppler-vizsgálat diagnosztikában betöltött szerepére szeretném felhívni a... tovább »