Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚNIUS 01.

Az ion-háztartás vizsgálata pszichiátriai körfolyamatokban

TURY Ferenc, SZABÓ Erzsébet, MOLNÁR László

A szerzők 216, különböző pszichiátriai kórismével kezelt beteg szérumában és lumbalis liquorában határozták meg a Na+, K+, össz-Ca, Mg++, Pi és Cl- koncentrációját gyógyszermentes állapotban. Az elemzést a BNO—IX. kritériumai és négy jellegzetes tünet alapján végezték. A szérum- és liquor-K+" és a szérum-Mg++ csökkenése több kórképben és tünetben megfigyelhető volt. Felteszik, hogy az ion-háztartás zavarának szerepe lehet (esetleg a neurotransmitter-neuromodulator rendszerek befolyásolása révén) az elmezavarok kialakulásában.

HUN 1986;39(06)

Ideggyógyászati Szemle

1969. JÚNIUS 01.

A genetika és pszichiatriai szemlélet

SZABÓ Gábor

Az öröklődésért felelős anyag a DNS struktúrájának megismerése és megváltoztatása a mai kutatás reális célkitűzése, ugyanígy a reguláció megismerése és befolyásolása is. Es bár a gyógyítás, a tudatos befolyásolás még csak kisszámú esetben hatásos, és bár a genetikai munka fontosságát csak a perspektíva, valamint a megismerés tiszta öröme látszik indokolni, az egyedisegítség és tanácsadás szüksége és lehetősége magában is elegendő impulzus ahhoz, hogy növekedjék a genetika oktatása, művelése az orvosképzés és gyógyító, kutató gyakorlatunkban.

HUN 1969;22(06)

Ideggyógyászati Szemle

1963. NOVEMBER 01.

Idült schizophrenek esetében végzett Frenolon-Melipramin kombinált kezelés tapasztalatai

ADORJÁNI Csaba, GÁLFI Béla, SCHENKER László

Megállapíthatjuk, hogy a Frenolon + Melipramin kombinációval végzett kísérleteink mind a kóros tünetek kedvező befolyásolása, mind pedig a melléktünetek jelentéktelen volta miatt kedvező eredményt adtak. Bár az esetek kis száma miatt messzemenő következtetést nem vonhatunk le, föltétlenül indokoltnak tartjuk a további vizsgálatok végzését megfelelő javallatok alapján.

HUN 1963;16(11)

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁRCIUS 01.

A subacut panencephalitisek periodikus eeg-komplexusának reactivitása, pharmacologiai befolyásolása és a légzéssel való összefüggése

FENYŐ Egon, HASZNOS Tivadar

1. Az általunk alkalmazott ingerekkel sem a periodikus komplexusok alakját, sem azok periodicitását befolyásolni nem tudtuk. Úgy látszik, hogy a periodikus eeg-jelenségek penencephalitisben stabil periodicitás esetén külső ingerekkel már nem provokálhatók. 2. Intravénás Evipan hatására a barbiturat-anaesthesia kezdeti stadiumára jellegzetes gyors aktivitást egyik betegünknél sem láttuk. Az Evipan hatásra bekövetkező gyors aktivitás hiányát a panencephalitises kérgi laesioval hozzuk összefüggésbe. 3. Megimide injectio után a görcspotentiálok kezdetben csak a periodikus komplexusnak megfelelő szakaszon léptek fel. Ennek alapján jogosnak látszik az a következtetés, hogy a periodikus komplexus fokozott ingerlékenységi állapotot jelent, ami a görcspotentiálok megjelenését facilitálja. 4. Statisztikailag igen erősen significans eltérés van az inspiratiós és expiratiós szak alatt fokozott gyakorisággal fellépő eeg-komplexusok száma között. Ha feltételezzük, hogy az inspiratoros és expiratoros bulbopontin neuronok kisülése facilitálja a panencephalitises eeg-komplexus megjelenését, akkor kézenfekvő az a következtetés, hogy a periodikus komplexus kialakulásáért felelős primaer anatomiai laesio a formatio reticularis bulbopontin szakasza, vagy legalábbis egy azzal intenzív kapcsolatban álló rendszer lehet. 5. Intravénás Relaxil G hatására az esetek egy részében a görbe jellegzetes periodicitása megszűnt és a panencephalitis végstádiumára jellemző diffúz, polymorph delta tevékenység alakult ki. A Relaxil-hatás alapján arra gondoltunk, hogy a periodikus komplexus autorhytmiticitását szabályozó struktura a diffuz thalamikus rendszer lehet. Ezek szerint a periodikus komplexus jelenléte a diffúz thalamikus rendszer viszonylagos épségét feltételezi. 6. Tárgyaltunk a panencephalitises periodikus komplexus, a K-komplexus és a Forbes-féle secundaer válasz közötti különbséget és ezek alapján úgy gondoljuk, hogy a periodikus komplexust nem lehet azonosítani sem a Forbes-féle secundaer válasszal, sem a K-komplexussal.

HUN 1963;16(03)

Ideggyógyászati Szemle

1960. FEBRUÁR 01.

A caloriás nystagmus befolyásolása gyógyszeres úton

BODÓ György

A chlorpromazinok közül a Hibernal és a Largactil kisebb adagokban csökkenti, nagyobb adagban meggátolja a calorias ingerrel kiváltott nystagmus létrejöttét. Két centrális jellegű, ismeretlen eredetű spontán nystagmus esetben az iv. adott Largactil mind a spontán, mind a caloriás nystagmust meg szüntette. Ezek közül az egyiknek Evipant is adtunk. Az Evipan a calorias nystagmust nem csökkentette. Ezeknek a kísérleteknek a jelentőségét a következőkben látjuk : Bizonyítottnak véljük a chlorpromazin szédülést gátló hatását a centrális vestibularis készülékre való hatás révén. A centrális vestibularis készülékre ható gyógyszerek vizsgálata révén új pharmacologiai diagnosticai eljáráshoz juthatunk.

HUN 1960;13(02)

Ideggyógyászati Szemle

1950. MÁRCIUS 23.

A vércukorháztartás befolyásolása ergotamintartarattal (Gynergen)

ZÁDOR Imre, KOVÁCS M. Erzsébet

Az utóbbi évek szakirodalmát átnézve az ergotamin (Gynergen) hatásáról a vércukorháztartásra vonatkozó közleményt nem találtunk, 20 évvel ezelőtt Hetényi azonban két betegen végzett vizsgálatok alapján lényegében hasonló eredményekről számolt be. Ő kihangsúlyozta, hogy minden valószínűség szerint az Ergotamin nem a bélből való felszívódást késlelteti.

HUN 1950;3(01)