Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1056

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 21.

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Egészségpolitika

2022. OKTÓBER 10.

Tapasztalati szakértők Magyarországon

KÉRI Péter

Ez év januárjában végezte el Tapasztalati Szakértői Képzését a hatvanötödik mentális egészségügyi problémával diagnosztizált sorstárs az Ébredések Alapítvány által szervezett akkreditált képzés során. A végzett szakértők közül mindazok, akik a segítő munkával szeretnének foglalkozni a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet pályázati forrásából lehetőséget kapnak arra, hogy ismereteiket megosszák egymással és a képzés után heti rendszerességgel találkozzanak. Nincs könnyű dolguk, hisz igen sok helyen nem áll rendelkezésre megfelelő ismeret befogadásukkal, segítő tevékenységükkel kapcsolatban.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Patológia határok nélkül: Digitális patológia – telepatológia

FÓNYAD László, CSIZMADIA Annamária, KRENÁCS Tibor, SZÉKELY Tamás, MICSIK Tamás, FINTHA Attila, MOLNÁR Béla, RÁCZ Gergely

Az egészségügyi digitalizáció, azon belül is a patológiai tevékenységek digitalizációja korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és előnyöket rejt magában. A következőkben áttekintést adunk a digitális patológia területeiről, rutindiagnosztikai alkalmazásáról, a munkafolyamatokat támogató információtechnológiai fejlesztésekről és döntéstámogató rendszerekről. A digitális patológia általános ismertetése után, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben történt fejlesztések kapcsán, konkrét példákon keresztül mutatjuk be digitális rendszereink működését. Nincs még egy olyan terület a medicinában, mint az onkológia, ahol a patológia szerepe az elmúlt években jobban felértékelődött volna. A digitális patológiai fejlesztések döntő része, ennek megfelelően az onkológiai ellátás minőségjavulását is eredményezi. Ezek közé tartozik a patológiai strukturált leletezés, intraoperatív távdiagnosztika lehetősége, automatizált biomarker-vizsgálatok célzott támadáspontú gyógyszerek indikálásához vagy népegészségügyi szűrőprogramok esetében, a vizsgálati minták standard feldolgozását követően a minták értékelése a digitális térben összekapcsolt patológusi munkacsoportok által. Az említett példák mind olyan fejlesztések, ami az általában elvárható minőségjavulás mellett hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek felszámolásához, legalábbis a diagnosztika területén. Jól felépített digitális patológiai adatbázisokból automatikusan nyerhetők historikus és naprakész adatok, például az onkológiai jellegű morbiditásról, mortalitásról vagy friss információt kaphatunk arról, hogy adott időintervallumban milyen kapacitásterhelésre számíthat az onkológiai ellátórendszer a primer patológiai diagnózisok függvényében.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A Covid-19 hatása a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra

SZÉPE Orsolya, NÉMETH Adrienn, TÓTH Mónika Ditta, SUSÁNSZKY Éva

A kutatás a Covid-19-járvány első három hullámának hatását vizsgálta a magyar gyógyszerészek lelki egészségére; a betegekkel és az orvosokkal való kommunikációjára. Kérdőíves online vizsgálatunkat, a járvány 3. hulláma után végeztük. Kutatásunk a gyógyszerészi kommunikáció mellett kiterjedt az észlelt stressz mérésére is. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a járványt megelőző időszakhoz képest nőtt a munkaterhelése.

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 06.

A Magyar Hypertonia Társaság XXIX. Továbbképző Kongresszusa, ESH-MHT közös szimpóziuma

VÁRBÍRÓ Szabolcs, JÁRAI Zoltán, MASSZI Gabriella, NEMCSIK János

„Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni. A tudományban nincsenek elraktározott ismeretek, hanem élő, folyton változó, alakuló, fejlődő ismeretek vannak." – Bay Zoltán (1900–1992) Megtiszteltetés számunkra, hogy a XXIX. Magyar Hypertonia Kongresszus köszöntő levelét írhatjuk. Az éves kongresszus a Magyar Hypertonia Társaság legkiemelkedőbb szakmai eseménye. Az utolsó két évben a világjárvány által okozott helyzet átírta a hétköznapjainkat és ünnepnapjainkat is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy embert és orvost próbáló időket éltünk, a járvány árnyékában kellett biztosítanunk az ellátás színvonalát, az egyedi esetek kivizsgálását, a felmerülő egyéb egészségügyi problémák időben történő megoldását. Nem volt könnyű feladat a betegeinknek megfelelő utakat kijárni a pandémia nehézségei és kihívásai közepette. Az elmúlt időszak mindannyiunk társadalmi és családi életében is okozott megpróbáltatásokat, és csak remélem, hogy a kudarcok felett érzett bánatot a sikerek által okozott öröm feledtetheti.

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 02.

Intracranialis dolichoectasia ischaemiás stroke-ban

Az intracranialis dolichoectasia (IDE) egy jól ismert arteriopathia, melyet az intracranialis erek tágulata (ectasia) és megnövekedett hossza vagy kanyargóssága (dolichosis) jellemez. Az IDE klinikailag mind infarktus, mind intracerebralis vérzés, mind pedig a környezetében található struktúrák kompressziójának képében jelentkezhet. Az IDE főleg a hátsó keringés zavarainak kapcsán ismert, itt ugyanis a vertebrobasilaris dolichoectasia prevalenciája 7,6% és 18,8% között mozog a stroke-os betegek, míg 1,3% és 4,4% között az átlagpopuláció körében. Az egyik elmélet szerint az IDE a tunica media sérülésének következménye, mely a lamina elastica interna károsodásához és következményes érszerkezeti elváltozásokhoz vezet.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.

Tartalom:

  • A szakdolgozók bevonása a kutatómunkába
  • Az aktivizáló ápolás ismertsége a szakdolgozók körében
  • A cirkadián ritmus felborulásának zavara a Fejér Megyei Szent György Kórházban dolgozó ápolók körében
  • K-vitamin-antagonistát szedő betegek ismereteinek felmérése, edukáció hatása az INR-értékekre
  • Kézhigiénés gyakorlat fejlesztése a Semmelweis Scanner segítségével
  • Oltási kampány kihívásai a Bethesdában és a Pfizer vakcina farmakovigilanciás vizsgálata a munkatársakon az I. és II. oltási kört követően
  • Perifériás érkatéterre vonatkozó ellátási csomag implementációja a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati Osztályán

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.

    Tartalom:

  • Nemzetközi szakmai ajánlások és jó gyakorlatok a biofilm és a sebváladék management témáiban
  • Mentálhigiéné szerepe a sürgősségi ellátók lelki egészsége védelmében
  • A védőnői gondozásban rejlő lehetőségek a gestatiós diabeteses édesanyák utógondozásának támogatásában
  • Helyes lábápolással az amputáció ellen
  • Helyi szakmai protokoll megújítása és egy új check-lista bevezetése a szeptikus osztályon
  • Az ápolás nehézségei pánikbetegségben szenvedő, Covid-19-fertőzött, intenzív terápiát igénylő nő esetében, különös tekintettel a betegség kimenetelére
  • Az acute pain service teamek előfordulási gyakorisága a magyar egészségügyi ellátórendszerben

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    III. szekció - A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései

    Tartalom:

  • A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései
  • Iskolapadból a műtőasztal mellé?
  • Gyakorlóhelyek felelőssége az egészségügyi szakképzésben
  • Aneszteziológiai asszisztensek kompetenciáinak vizsgálata végzettségek szerint
  • „Ki mint vet, úgy arat” – A segédápolók képzésének szerepe a munkaerőhiány pótlásában
  • „Az egészségügyi szakdolgozók jogai a fekvőbeteg szakellátás területén”
  • A skill labor, az egészségügyi oktatás új platformja és az abban rejlő lehetőségek

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

    Tartalom:

  • Ápolásvezetői kihívások a XXI. században
  • Betegbiztonság a kórházi ellátásban
  • Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának szakdolgozókat érintő nehézségei
  • Változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházaiban egy konkrét példán keresztül
  • Ki fog minket ápolni, avagy meddig maradunk ápolók?
  • Jövőkép más megvilágításban
  • Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén