Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 12

Hírvilág

2024. JANUÁR 05.

Ahol a szívbetegség kezdődik

A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak világszerte. Általában életviteli tudatossággal megelőzhető kialakulásuk. Ebben a rizikófaktorok csökkentése az elsődleges kulcs: a dohányzás elhagyása, a túlsúly leadása, az egészséges étrendre való átállás, a rendszeres testmozgás bevezetése, az alkoholfogyasztás mellőzése.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A Nyugat Cornellje – vagy a 21. század Harvardja?

FALVAY Dóra

A Cornell a, legnagyobb múltú amerikai egyetemek közé tartozik, tagja az úgynevezett „Borostyánligának”, amely a nyolc legnagyobb presztízsű egyetemet foglalja magába – nem véletlen, hanem egyszerű történelmi szükségszerűség, hogy ezek az Egyesült Államok északkeleti vidékén csoportosulnak. Többségük 18. századi alapítású, a leghíresebb, a Harvard, 1636 óta áll fönn, európai intézményeket megelőzve.

Ideggyógyászati Szemle

2019. NOVEMBER 30.

[Az akut vascularis képalkotás és a neuro­intervenció igénybevétele akut ischaemiás stroke betegeknél Magyarországon]

POZSEGOVITS Krisztián, SZABÓ Géza, SZUPERA Zoltán, NAGY Péter, NÉMETH László, KONDÁKOR István, TUSA Csaba, BERENTE László, SALACZ Pál, VÉCSEI László, SAS Katalin, SEMJÉN Judit, NIKL János, SZAPÁRY László, KAKUK Anikó, RÓZSA Csilla, HORVÁTH Melinda, IMRE Piroska, KÖVES Ágnes, BALOGH István, MOLNÁR Sándor, FOLYOVICH András, AL-MUHANNA Nadim, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, HAHN Katalin, KRISTÓF Piroska, SZÁSZ Attila Sándor, SZŰCS Anna, BERECZKI Dániel

[A magyarországi akut stroke halálozás rosszabb a nyugat-európai eredményekhez képest, részben a szuboptimális oki kezelés miatt. ]

Lege Artis Medicinae

2019. JANUÁR 20.

A pozitív öregedés pszichológiai forrásai

OLÁH Attila

A tanulmány négy részre tagolódik. Az első rész a sikeres öregedés fogalmának a karrierjét mutatja be a pszichológiai nézőpontot elő­térbe helyező gerontológiai irodalomban (Cicerótól napjainkig) és rávilágít azokra a problémákra, amelyek miatt a mai napig nem sikerült igazolni ennek a tudományos konstruktumnak az érvényességét. Ismerteti a sikeres öregedés fogalmával rokon felvetéseket (aktív, egészséges, optimális, vitális, ha­tékony).

Hypertonia és Nephrologia

2018. SZEPTEMBER 14.

A ketosavak és a diéta szerepe a vesebetegek anyagcsere-kezelésében

KISS István, HARIS Ágnes, DEÁK György

A fehérjebevitel korlátozása a krónikus vesebetegek nem gyógyszeres kezelésének fontos részét képezi. A fehérjefogyasztás csökkentésével pár huzamosan lényeges a megfelelő energiabevitel biztosítása a malnutritio elkerülése érdekében. Mérsékelten fehérjeszegény (0,6-0,7 g fehérje/ttkg/nap) és nagyon alacsony fehérjetartalmú étrendet (0,3-0,4 g fehérje/ttkg/nap) különböztetünk meg. A mérsékelten fehérjeszegény diéta esszenciális aminosavakkal, illetve azok ketoanalógjaival (ketosavakkal) történő kiegészítése javasolt napi 1 tabletta/8-10 ttkg adagban, ha fenn áll a proteinmalnutritio veszélye (például vegán étrend esetén). A nagyon alacsony fehérjetartalmú diétát kötelezően ki kell egészíteni ketosavakkal napi 1 tabletta/5 ttkg adagban. A mérsékelten fehérjeszegény étrendet elsősorban a krónikus vesebetegség (KVB) har madik stádiumában progresszíven romló vesefunkció vagy nefrózisszindróma esetén, diabeteses nephropathiában, KVB negyedik és ötödik, nem dializált stádiumaiban alkalmazzuk. A nagyon alacsony fehérjetartalmú diéta nefroprotektív hatása elsősorban a 20-25 ml/perc/1,73 m2 alatti eGFR-tartományban érvényesül jól együttműködő betegeknél. A fehérjefogyasztás megszorításával mérsékelhető az acidosis és a proteinuria, csökkenthető a vesefunkció-romlás üteme, késleltethető a dialízis elkezdése. Alkalmazása megfelelő energiabevitel és ketosavpótlás mellett biztonságos. Képzett dietetikus által történő betegedukáció és diétás vezetés a nefrológiai gondozás fontos eleme. Közleményünk mondanivalóját esetismertetésekkel is illusztráljuk.

Hírvilág

2016. ÁPRILIS 14.

Az olajkatasztrófa miatt emelkedett az újszülött delfinek halálozási aránya

A 2010 és 2013 között partra sodródott, halva született vagy világra jötte után nem sokkal elpusztult delfinek számának növekedése valószínűleg az anyaállatok krónikus betegségeinek számlájára írható, a kórok a BP olajcég egy tengeri platformján bekövetkezett olajömléssel függnek össze.

LAM Extra Háziorvosoknak

2014. FEBRUÁR 18.

Kontaktlencse-viselés

TAPASZTÓ Beáta

A kon­takt­len­cse-alap­anyag­ok és -típusok fej­lesz­té­se lehetővé tet­te, hogy az egy­szerű op­ti­kai-koz­me­ti­kai cé­lú il­lesz­tés mel­lett a kon­takt­len­csék­kel lá­tá­si re­ha­bi­li­tá­ci­ót is vé­gez­zünk.

Ideggyógyászati Szemle

1980. FEBRUÁR 01.

Diastematomyelia „latens”

DR SCHÉDA Vilmos

A szerző a gerincvelő harántmetszeti tünetcsoportjának egy esetét mutatta be; a kórok diastemetomyelia volt, mely csupán felnőttkorban okozott tüneteket. Ezt a késői tüneteket okozó formát az irodalomban eddig csak három betegnél ismertették.

Ideggyógyászati Szemle

1977. DECEMBER 01.

A mellékvesekéreg elégtelen működésével szövődött központi idegrendszeri elvelőtlenedés

DR NÁDOR Györgyi

43 éves férfi beteg klinikopatológiáját ismertetik. A klinikumot a mellékvesekéreg insufficiens működése, melanoderma, Th5 magasságú gerincvelői harántlaesio alkották. A kórszövettani feldolgozásnál a mellékvesekéreg fibrotikus elfajulását, a herében Leydig adenomát, az agytörzsben és gerincvelőben demyelinisatiót észleltek. Hasonló jellegű elváltozás volt a kisagyban és a bal temporalis szarv körül. Aetiologiai factorként - az irodalmi adatok alapján - enzimdefektust vagy (és) hormonalis egyensúlyzavart tételeznek fel, amely együttesen vagy külön-külön okozna elváltozást a mellékvesekéregben és a központi idegrendszerben.

Ideggyógyászati Szemle

1973. MÁRCIUS 01.

A myasthenia gravis pathogenesisének neurogen magyarázata; a serumok antineuronalis activitása

DR FAZEKAS András, DR OROSZ Antal, SZENTPÉTERI Gabriella

Myasthenia gravisban szenvedő betegek és egészséges egyének serumaiból immunglobulinokat izoláltak, melyeket fluorescein isothiocyanáttal jelöltek. Különböző emlősök szövetmetszeteiben direct és indirect immunofluorescens módszerrel vizsgálták a jelzett ellenanyagok kötődését. A myastheniás betegek seruma reactiot adott egyes nagyagykérgi és agytörzsi neuronok, kisagyi Purkinje-sejtek és gerincvelői motoneuronok magjaival. Az egészségesek és a betegek jelzett ellenanyagai nem kötődtek izom, máj, lép, ovarium, vese sejtek és leukocyták, valamint borjú-thymus praeparatum magjaihoz; a harántcsíkolt izmok fluorescentiáját sem észlelték.