Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 24.

Intelligens sejthálózatok és az emberi betegségek kapcsolata

A molekuláris biológia fellendülése kapcsán rengeteg adat gyűlt össze a humán genomról, egyidejűleg számos újabb válaszra váró kérdést hozva magával - különösképpen az öröklődő betegségek területén.. Az „egy gén/egy enzim/egy funkció”-elmélethez képest, mely egyenes összefüggést feltételez a geno- és fenotípus között, ma már tudjuk, hogy ennél sokkal összetettebb folyamatok vannak a háttérben. Sokkal többször fordulnak elő hiányos beékelődések, változó génexpressziók, betegség fellépésének különbségei és módosító mutációk, mint azt eddig gondolták.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Hogyan is érzel a mamád iránt? A korai élmények epigenetikája

Összefüggést találtak a gyermekkori súlyos bántalmazás vagy elhanyagolás és egy glükokortikoid-receptor megváltozott expressziója, génjének inaktiválódása között öngyilkosok hippocampusát vizsgálva. Ez a receptor felelős a tartós stressz miatti fokozott kortizoltermelődés korlátozásáért.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A gyulladásos bélbetegségek genetikája

A genetikai markerektől azt várják a kutatók, hogy segítsék a betegségek - jelen esetben a gyulladásos bélbetegségek - diagnózisának felállítását és differenciáldiagnosztikáját, adjanak támpontot a prognózis meghatározásához, a szövődmények kockázatának felméréséhez, jelezzék a betegség aktivitását, és nem utolsó sorban mutassák meg, hogy vajon reagálni fog-e a kórfolyamat a gyógyszeres terápiás beavatkozásokra.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mesenchymalis őssejtek: az őssejtterápia ígéretes eszközei

Teljes gyógyulás érhető el az 1-es típusú diabetes állatkísérletes modelljében mesenchymalis őssejtek beültetésével, amelyek nemcsak a csontvelőben, de valamennyi kötő- és támasztószövetben megtalálhatók, hangzott el a Semmelweis Egyetem Genomikai Hálózat c. rendezvénysorozatának szeptember 23.-i előadásán.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Megváltoztatja génjeinket a sportolás

Lassan már a génmanipulált versenyzők kiszűrésére kell készülnünk a versenysport területén – indította a rendszeres testedzés és a genetika kapcsolatáról szóló beszélgetésünket dr. Pucsok József nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA doktora.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Szkizofrénia Akadémia Budapesten

Március 19-én és 20-án 11. alkalommal rendezte meg a Szkizofrénia Akadémiát a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája a Janssen-Cilag támogatásával.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Antidepresszívumok?

Az antidepresszívummal kezelt betegeknek több mint a fele nem lesz jobban a kezeléstől, egyrészt azért, mert a depresszió neurobiológiai hátteréről alkotott elméletek túlságosan leegyszerűsítőek, másrészt azért, mert a jelenlegi antidepresszívumok rossz célpontra irányulnak - állítják a Northwestern University kutatói.

HUN

Lege Artis Medicinae

2010. OKTÓBER 20.

A menopausa hatása az immunrendszer működését szabályozó gének transzkriptomikai változásaira humán csontszövetben

BALLA Bernadett, KÓSA P. János, KISS János, PODANI János, TAKÁCS István, LAZÁRY Áron, BÁCSI Krisztián, NAGY Zoltán Zsolt, SPEER Gábor, LAKATOS Péter

Az immunrendszer és a csontrendszer funkcionális kapcsolatban áll egymással. A menopausát követő nemihormon-hiány megváltoztatja komplex kölcsönhatásukat.

HUN 2010;20(10)

Ideggyógyászati Szemle

2009. OKTÓBER 20.

Az öregedés fokozza az amiloid prekurzor protein és a triptofán 2,3-dioxigenáz gének transzkripcióját patkányagyban

KÁLMÁN Sára, PÁKÁSKI Magdolna, SZŰCS Szabina, GARAB Dénes, DOMOKOS Ágnes, ZVARA Ágnes, PUSKÁS László, BAGDY György, ZELENA Dóra, KÁLMÁN János

A dementiák kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője maga az öregedés. Hatvanöt éves kor után exponenciálisan nő az Alzheimer-kór (AK) gyakorisága, ötévente megduplázódik. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy az öregedés hogyan befolyásolja a neurodegeneratív kórállapotokban szerepet játszó gének transzkripcióját patkányagyban.

HUN 2009;62(09-10)

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

Nem kódoló genom és mikro-RNS-ek: új fejezet a genetika történetében

MOLNÁR Viktor, BAKOS Beáta, HEGYESI Hargita, FALUS ANDRÁS

A DNS jelentőségének megismerését követően évtizedekig a DNS fehérjét kódoló szakaszainak mind részletesebb feltárása állt a kutatások középpontjában, miközben a genom jelentős részét, több mint 98%-át kitevő, nem kódoló DNS-szekvenciákat evolúciós maradványnak, vagyis feleslegesnek tartották (junk DNA: hulladék-DNS). Napjainkban azonban a rövid láncú, fehérjét nem kódoló RNS-ek népes családjai, mint az siRNS, a mikro-RNS, a rasiRNS és piRNS, forradalmasítják a génszabályozásról alkotott ismereteinket.

HUN 2008;18(08-09)