Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 8

Klinikum

2021. JÚNIUS 09.

A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása

CSERNUS Zita

A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Őssejteket Buerger-kórban?

Interjú prof. dr. Boda Zoltánnal

Lege Artis Medicinae

2010. MÁJUS 20.

A haemophilia napjainkban

KARDOS Mária

A haemophilia a legismertebb veleszületett vérzési rendellenesség, amely X-kromoszómához kötötten öröklődik, és a férfiakat érinti. Súlyosságát a keringő funkcionális faktoraktivitás alapján csoportosítjuk: súlyos (faktoraktivitás <1%), középsúlyos (faktoraktivitás: 1-5%) és enyhe (faktoraktivitás >5%). A súlyos haemophiliát a gyakori spontán vérzések jellemzik, míg a középsúlyos vagy enyhe formában csak trauma vagy műtét idéz elő vérzést. Bár vérzések mindenütt kialakulhatnak, a leggyakoribb... tovább »

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

A veleszületetten vérérzékeny betegek 1994. évi ellátásának tapasztalatairól

PELYHE Tamás

Az Országos Haemophilia Központ meghívására részt vettem az OHVII-ben szeptember 8-án tartott szakmai értekezleten. Ennek témája az örökletes vérzékenység kezeléséhez kapott faktor készítmények felhasználásának eddigi tapasztalatai voltak. Szó esett az MHE nyári gyermektáboráról is, amelynek szervezésében jövőre az OHK is részt fog venni. A központ vezetőinek összefoglalóiból számomra a következők voltak alapvetően fontosak.

Lege Artis Medicinae

1994. FEBRUÁR 28.

Az inhibitoros haemophilia A és a szerzett, gátlótest-haemophilia kezelése

PFLIEGLER György, RÁK Kálmán, KRÁLL Géza, SAS Géza, HAYNAL Imre

A VIII. faktor (antihaemophiliás globulin) ellenes antitest haemophiliásokban (alloantitest) és nem haemophiliásokban (autoantitest) való előfordulásának, a reakciókinetikai és klinikai különbségeknek, valamint az antitesttiter meghatározásának áttekintése után a szerzők részletesen ismertetik a korszerű kezelés lehetőségeit. Útmutatót igyekeznek adni a vérzés meg előzése, a heveny vérzés ellátása és a VIII. faktor-ellenes antitest termelésének gátlását, az immuntolerancia kialakítását... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1993. JANUÁR 20.

Haemophilia A-ban szenvedő beteg szövődmény-mentes discushernia műtéte

SZAPPANOS László, BODA Zoltán, SZÜCS Gabriella

Szerzők korábban nem diagnosztizált vérzékenységben (haemophilia-A) szenvedő betegük discushernia műtétét ismertetik. Felhívják a figyelmet sebészi megbetegedések esetén a vérzékenység kikérdezésére, a laboratóriumi szűrővizsgálatok fontosságára. Leírják az esetükben végzett műtét előtti kivizsgálást, a műtét és az utókezelés speciális szempontjait.

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A haemophilia krónikája

ISTVÁN Lajos

A haemophiliáról – amelynek története az Kr. e. 2. évszázadig nyúlik vissza – számos kultúrtörténeti, történelmi és orvostörténeti adatot jegyeztek fel. Ezek lehetőséget nyújtanak a betegség jellegének, tüneteinek, öröklődésének visszamenőleges tanulmányozására.

Ideggyógyászati Szemle

1967. NOVEMBER 01.

Huntington chorea látszólag nemhez kötött öröklődése

LÉNÁRD Lili

A családfa elemzése nem dönti meg a classicus tant, mely szerint egy autosomalis gén dominans öröklődése felelős a Huntington-chorea átviteléért. A nemeknek ilyen megoszlását egy autosomalis dominans gén véletlen szórása is létrehozhatja. Modificaló gének actioja is lehetséges. Egyszerű ivari chromosomában localizált tényezőre, mint a haemophilia vagy színvakság esetében, a családfa nem utal. A nők kizárólagos megbetegedése és az életképtelen férfiak aránylag magas száma azonban elképzelhetővé... tovább »