Részletes keresés

Nővér

2018. DECEMBER 30.

A szervdonációk ápolásetikai problémáinak szakápolói megítélése egy hazai felmérés tükrében

SZÉCSÉNYI Péter, RAJKI Veronika

A vizsgálat célja: A transzplantációs osztályokon dolgozó szakápolók véleményének feltérképezése volt a laikus lakosság felkészültségéről a szervadományozás témakörével kapcsolatban. Továbbá vizsgálni kívántuk, hogy az ápolók a vallási meggyőződést és etikai elveket részesítik-e előnyben a jogi szabályozással szemben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a transzplantációs osztályon dolgozó ápolók felajánlanák-e saját szerveiket.

HUN 2018;31(06)

Idegtudományok

2018. DECEMBER 13.

Nemi különbségek az empátiában és a rendszerezésben, valamint az autizmus az extrém férfi agy következménye: igaz-e ez a két teória?

HUN

Klinikum

2018. DECEMBER 13.

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.

HUN

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

A fej-nyak daganatok modern kezelése

KATONA Csilla, LANDHERR László

A fej-nyak daganatok világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek. A terápiás modalitások nagymértékű fejlődése ellenére prognózisa az utóbbi évtizedekben nem változott. Kialakulásában a klasszikus rizikófaktorok, az alkoholfogyasztás és dohányzás játszanak szerepet, azonban a szájgaratdaganatok jelentős részét HPV-infekció okozza, amelyre jellemző egy új betegcsoport, jobb prognózis és terápiás válasz. A kivizsgálás magába foglalja a stagingvizsgálatokat (CT, MR, FDG-PET), amelyek alapján oncoteam szükséges a terápiás döntéshez. Ezt a beteg preferenciája jelentősen befolyásolhatja. Korai vagy lokálisan előrehaladott daganatokban a terápia multimodális, műtét, sugárkezelés, kemoirradiáció, kemoterápia, illetve ezek kombinációja jön szóba. A target terápiák közül az EGFR-gátlók használata hasznos, részben recidiváló/metasztatikus vonalban, részben sugárterápiával kombinálva. Az immunellenőrzőpontgátlók egy új terápiás lehetőséget jelentenek előkezelt, recidiváló/metasztatikus betegségben, szerepüket vizsgálják korábbi terápiás vonalakban is. A HPV-pozitív daganatok esetében több klinikai vizsgálat irányul a kezelés dezintenzifi kálására. Molekuláris genetikai vizsgálatokkal alcsoportokat próbálnak meghatározni a kezelés individuálisabb megtervezésére. Tekintettel arra, hogy a betegség és a kezelés jelentős funkcionális és esztétikai károsodással járhat, a szupportív kezelésnek, rehabilitációnak kiemelkedő szerepe van.

HUN 2018;5(04)

Hypertonia és Nephrologia

2018. DECEMBER 10.

Hypertonia és pitvarfibrilláció - II. rész A pitvarfibrilláció szűrési módszereinek alapelvei és értéke

KÉKES Ede

A pitvarfibrilláció korai felismerése, különösen a rövid ideig tartó „megszaladások” észlelése, nagyon fontos, elsősorban az idősebb (65 év feletti) egyéneknél, kiemelten azoknál, akik szívbetegségben, hypertoniában vagy diabetesben szenvednek. A pitvarfibrilláció korai felismerésére két módszer ismert: Az egyik (rendszeres szűrés): a 65 év feletti egyéneknél megszabott időszakokban 12 elvezetéses EKG-vizsgálatot készítünk. A másik (opportunista szűrés) esetben minden 65 év feletti beteg, amikor - bármely panasszal - megjelenik a rendelőben, megtapintják a pulzusát és ha aritmiát észleltek, akkor EKG-vizsgálat történik. Mindkettő bizonyítottan hasznosabb a rutinellátási módszernél, amikor a beteg jelentkezik a panaszával.

HUN 2018;22(06)

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

Előremutató terápiák kasztrációrezisztens áttétes prosztatarákban

GIULIA Baciarello, MARCO Gicci, KARIM Fizazi

Bevezetés: A prosztatarák világszerte a második leggyakoribb daganatos betegség, és az Európai Unióban az 50 fölötti férfi ak leggyakrabban diagnosztizált daganata. Változatlanul az androgéndeprivációs terápia a kiújult vagy áttétes betegség kezelésének alapja. Szerencsétlen módon viszont csaknem az összes beteg rezisztenssé válik az androgénblokáddal szemben, és kialakul a „kasztrációrezisztens prosztatarák” (CRPC) képe. Az utóbbi 10 évben az új kezelési lehetőségeknek köszönhetően drámaian javult az áttétes CRPC-ben (mCRPC) szenvedő férfi ak túlélése. A legmodernebb terápiák az AR-axis-gátlók és a taxánalapú kemoterápiák, valamint a radiofarmakonok és a sipuleucel T. Az érintett területek: A szerzők az áttétes CRPC legújabb szisztémás kezelési lehetőségeit tárgyalják. Ezután a legújabb kezelések részletes analízise következik, és tárgyalják az új terápiák alapját képező biológiai okokat. Szakértői vélemény: Mivel számos vizsgálat igazolta, hogy a docetaxel és az új hormonális szerek meghosszabbítják az áttétes CRPC-ben szenvedők, valamint a nem áttétes CRPC-ben szenvedők élettartamát, várható, hogy a betegek egyre növekvő alcsoportjában korán lehet kemoterápiát és az AR-t célzó anyagokkal végzett kezeléseket elindítani. Alapvető, hogy találjunk új stratégiákat a gyógyszer-rezisztencia legyőzésére, amellyel tovább javulhat a betegek túlélése.

HUN 2018;5(04)

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

A palliatív neurálterápia életminőségre gyakorolt hatása inoperábilis alsó végtagi obliteratív verőérbetegeknél

MOLNÁR István, DEÁK Botond Zsolt, HEGYI Gabriella, KOVÁCS Zoltán, KAPÓCS Gábor, SZŐKE Henrik

Célkitűzés - Validált objektív és szubjektív módszerekkel felmérni a lumbalis szimpatikus dúcok percutan neurolysisének fájdalomra gyakorolt hatásait és az ebből eredő életminőségi változásokat. Követni a beavatkozás mellékhatásait, szövődményeit.

HUN 2018;71(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

[Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat ]

AYSEL Tekeşin, ABDULKADIR Tunç

[Cél - A benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) a visszatérő szédülés leggyakoribb oka. Feltételezhető, hogy BPPV esetén a gyulladás kóroki szerepet játszik. A vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsa BPPV-betegek és egészséges személyek gyulladásos biomarkereinek szintjét. ]

ENG 2018;71(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

[Carpal tunnel szindrómás betegek tüneti súlyosságának, funkcionális státuszának és szorongásszintjének meghatározása elektrofiziológiás stádiumuk szerint ]

SEVINC Gürses Eftal, TEKESIN Aysel, TUNC Abdulkadir

[Cél - A vizsgálat célja az idiopathiás carpal tunnel szindrómában (CTS) szenvedő betegek elektrofiziológiás stádiuma, tüneti súlyossága, funkcionális státusza és szorongásszintje közötti kapcsolat meghatározása volt. Anyagok és módszerek - A vizsgálatba olyan 25 és 79 éves kor közötti személyeket vontunk be (n = 130 fő), akiket elektromiográfiás (EMG) laboratóriumunkban klinikai és elektrofiziológiás kritériumok szerint idiopathiás CTS-betegnek diagnosztizáltunk. A fájdalomintenzitást vizuális analóg skálával (VAS) mértük fel nyugalomban és mozgás közben. A tüneti súlyosságot és a funkcionális státuszt a Boston Carpal Tunnel Skálával (BCTS) mértük fel. A BCTS részeként külön értékeltük a Tüneti súlyosság skálát (SSS) és a Funkcionális kapacitás skálát (FCS). A szorongást Beck-féle szorongás-kérdőívvel (BAI) értékeltük. Eredmények - A prospektív vizsgálatban 130 beteg (105 nő és 25 férfi) vett részt, átlagéletkoruk 46,95 ± 10,57 év volt. Az elektrofiziológiás stádium növekedésével nőtt az SSS- és az FCS-pontszám (p < 0,001). Nem volt szignifikáns kapcsolat az elektrofiziológiás stádium, valamint a VAS- vagy a BAI-pontszámok között. Pozitív korreláció volt kimutatható a VAS-pontszámok, valamint az SSS-, FCS- és BAI-pontszámok között (p < 0,001). A tüneti súlyosság és a funkcionális státusz összefüggést mutatott a szorongáspontszámokkal (p < 0,001). A III-as és magasabb stádiumú betegek SSS- és FCS-pontszámai szignifikánsan magasabbak voltak, mint az I-es és II-es stá­diumú CTS-betegeké (p < 0,01). Következtetés - A vizsgálat szignifikáns összefüggést mutatott ki a CTS-betegek tüneti súlyossága, funkcionális státusza és szorongásszintje között. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy romlik a súlyosabb tünetekkel rendelkezők mentális állapota. Másrészt a közepesen súlyos tünetekkel rendelkezők számára is fel kellene ajánlani a pszichés támogatást. Az elektrofiziológiás mérés nem elégséges a betegség hatásainak értékelésére.]

ENG 2018;71(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

[A pulmonalis fizioterápia és az aerob edzésprogram javítja a kognitív funkciót és a fizikai terhelhetőséget ]

TEKESIN Aysel, TUNC Abdulkadir, GÜNGEN Dogan Belma, AVCI Nalan, BAKIS Muhammed, PERK Seyma

[Cél - Az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan növekvő dementiaprevalencia számos társadalmi és gazdasági problémával társul. A fizikai aktivitás dementiaprevencióban játszott szerepét, továbbá az aspirációs pneumonia hatását a dementiával küzdő betegek morbiditására és mortalitására lehetetlen túlbecsülni. A vizsgálat célja az aerob nyújtó gyakorlatokkal kombinált pulmonalis rehabi­litáció hatásának felmérése a dementia korai stádiumában lévő, enyhe kognitív zavarban szenvedő betegek kognitív működésére, életminőségére, fizikai terhelhetőségére és depressziójuk mértékére. ]

ENG 2018;71(11-12)