Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 11
Hypertonia és Nephrologia
2023. DECEMBER 18.
Az idős, az obes és a stresszes hypertoniás betegek
Fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitással találkozhatunk a hypertonia minden formájában, ugyanakkor ennek mértéke különbözhet az egyes kísérő betegségektől függően. Idősebb életkorban, elhízásban emelkedik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás és ezért nem meglepő ezek szoros kapcsolata a hypertonia különböző formáival sem. Jól ismert a megélt, krónikus stressz szerepe a hypertonia kialakulásában is.
Lege Artis Medicinae
2023. DECEMBER 19.
Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
PharmaPraxis
2023. SZEPTEMBER 15.
A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat
Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.
Hypertonia és Nephrologia
2023. JÚNIUS 18.
Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai
A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.
Lege Artis Medicinae
2023. FEBRUÁR 22.
A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig
A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődéséről és működéséről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.
Lege Artis Medicinae
2022. OKTÓBER 28.
A Janus-arcú ACE2 fehérje szerepe és gyakorlati jelentősége
A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek kiemelt jelentősége van a szervezet homeosztázisának a fenntartásában, ugyan-akkor kóros túlműködésének jelentős szerepe van a hypertoniás szervkárosodások, valamint a szívelégtelenség kialakulásában. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer megfelelő egyensúlyának fenntartásában, szabályozásában egy karboxipeptidáz enzimnek, az ACE2-nek van központi szerepe.
Ideggyógyászati Szemle
2022. SZEPTEMBER 30.
[A szérum MMP-9- és TIMP-1-szintjei, valamint az MMP-9/TIMP-1 arány aurával vagy a nélkül migrénben szenvedő betegek esetén]
[A mátrix metalloproteinázok (MMP) felelősek az extracelluláris mátrix fehérjéinek proteolyticus aktivitásáért. Az MMP-k endogén inhibitorai a szöveti metalloproteináz-inhibitorok (TIMP). Az MMP-9 a cerebellaris epithelium bazális membránjára hat, és a TIMP-1 antagonizálja. Az MMP-9/TIMP-1 arány az MMP-9 nettó aktivitását mutatja. A jelenlegi elképzelés szerint ezeknek az enzimeknek szerepük van a migrén patogenezisében.
Összesen 50, korábban nem kezelt, egyéb betegségben nem szenvedő migrénbeteget (25 fő aurával, 25 aura nélkül) vontunk be vizsgálatunkba. A kontrollcsoportot 25, életkorban és nemben illeszkedő egészséges személy képezte. Az MMP-9- és TIMP-1-szintek elemzéséhez a kontrollcsoport tagjaitól egy, a betegektől két (fejfájásos, illetve fejfájásmentes időszakban) szérummintát gyűjtöttünk. Az enzimek mennyiségét kompetitív ELISA módszerrel elemeztük. Rögzítettük a fájdalom időtartamát és erősségét, valamint a betegség fennállásának időtartamát.
Nem volt szignifikáns különbség a betegek (fejfájásos, illetve fejfájásmentes időszakban mérve), valamint a kontrollszemélyek között az MMP-9-szintekben (p: 0,746, p: 0,243). A betegek TIMP-1-szintje szignifikánsan alacsonyabb, MMP-9/TIMP-1 aránya magasabb volt, mint a kontrollszemélyeké (p: 0,001). Pozitív korrelációt találtunk mindkét betegcsoport fejfájásmentes periódusban mért MMP-9-szintje és a fájdalom időtartama között p < 0,05). Szintén pozitív korrelációt találtunk az MMP-9/TIMP-1 arány és a fájdalom erőssége között (p < 0,05).
Vizsgálatunk során a betegek fejfájásos, illetve fejfájásmentes időszakaiban mért alacsony TIMP-1-szint arra utal, hogy a proteolyticus védelem zavarai szerepet játszanak a migrén kapcsán jelentkező neuroinflammációban és fájdalomban. Ebből következően, ezek az enzimek a jövőbeli migrénellenes gyógyszerek támadáspontjaiként szerepelhetnek.]
Lege Artis Medicinae
2022. JÚLIUS 18.
Kettős inkretinterápia – új lehetőség a 2-es típusú diabetes vércukorcsökkentő kezelésében
Az inkretinhatáson alapuló vércukorcsökkentők, a dipeptidil-peptidáz (DPP)-4-gátló (i) készítmények és a glükagonszerű peptid (GLP)-1-receptor-agonista (RA) csoportú szerek bevezetése új távlatokat nyitott a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) antidiabetikus kezelésében. Megjelenésükkel ugyanis olyan hatékony készítménycsoportok váltak a napi gyakorlat részévé, amelyek a hypoglykaemiakockázat érdemi fokozása nélkül, testsúlysemleges módon (DPP-4i csoport), vagy a testsúly csökkenése mellett (GLP-1-receptor-aktivátorok) biztosították az anyagcsere hatékony javítását. Továbbá, ez utóbbi csoport hosszú hatású hatóanyagai előnyösnek bizonyultak az atherogen kockázat mérséklésében és vesevédő természetük is igazolódott.
Ideggyógyászati Szemle
2001. NOVEMBER 01.
Zárt koponyasérülés okozta agyi víztérváltozások vizsgálata MR-rel
A súlyos koponyasérülést követő agyödémának a koponyaűri nyomásfokozódásban játszott szerepe és ezek hatékony kezelése jelenleg sem tisztázott. Az eddigi feltételezésekkel ellentétben a szerzők azt a hipotézist állították fel, hogy az agyduzzadásért elsősorban a komplex neurotoxikus folyamatokat követő intracelluláris folyadékfelszaporodás tehető felelőssé.
Ideggyógyászati Szemle
2001. NOVEMBER 01.
A vér-agy gát zárt koponyasérülést követő akut változásának nyomon követése MR-vizsgálattal
A tanulmány célja a vér-agy gát diffúz agysérülést követő akut változásainak in vivo nyomon követése volt kontraszt· anyag (Gd-DTPA) adását követően készült T₁-súlyozott MR-képek segítségével. A vizsgálatok során a maximális szignálintenzitás növekedéséből következtettek a sérülés mértékére.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.