Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Mély agyi stimuláció: új perspektíva a mozgászavarok kezelésében

KOVÁCS Norbert, BALÁS István, LLUMIGUANO Carlos, ASCHERMANN Zsuzsanna, NAGY Ferenc, JANSZKY József, DÓCZI Tamás, KOMOLY Sámuel

A 20 éves múltra visszatekintő mély agyi stimuláció jelentős áttörést hozott a gyógyszerrezisztens mozgászavarok kezelésében. A stimuláció bizonyos kórosan túlműködő magvak funkcionális gátlásával fejti ki a hatását.

HUN 2009;19(02)

Ideggyógyászati Szemle

2008. JANUÁR 22.

A mélyagyi stimulátor beültetését követő beteggondozás speciális kérdései

KOVÁCS Norbert, BALÁS István, JANSZKY József, ASCHERMANN Zsuzsanna, NAGY Ferenc, DÓCZI Tamás, KOMOLY Sámuel

A mélyagyi stimuláció egyre elterjedtebben alkalmazott eljárás különböző mozgászavarok kezelésére. A módszer áttörést jelent a késői, gyógyszeres terápiával nem uralható Parkinson-kór, esszenciális tremor, illetve gyógyszerrezisztens dystonia tüneteinek javításában.

HUN 2008;61(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2006. NOVEMBER 30.

A tremorometria szerepe az ablatív műtétek eredményességének előrejelzésében

KOVÁCS Norbert, BALÁS István, ILLÉS Zsolt, KELLÉNYI Lóránt, NAGY Ferenc

Az ablatív beavatkozásokat jelenleg is széles körben alkalmazzák a Parkinson-kór késői stádiumának kezelésére. Az esetek egy részében a műtét során elért tüneti javulás csak átmeneti és a végleges eredmény eléréséhez reoperáció szükséges.

HUN 2006;59(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2006. NOVEMBER 30.

Mozgásfüggő béta-válaszok essentialis tremorban és Parkinson-kórban

GERTRÚD Tamás, PÁLVÖLGYI László, TAKÁTS Annamária, SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

Az essentialis tremor (ET) és a Parkinson-tremor (PT) patomechanizmusát vizsgáltuk, összefüggést kerestünk a tremor súlyossága és az elektroencefalográfiával (EEG) detektált mozgásfüggő béta-válaszok között.

HUN 2006;59(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2006. JANUÁR 30.

Komplex tremorometria az esszenciális tremor és a Parkinson-szindróma elkülönítésében

FARKAS Zsuzsanna, CSILLIK Anita, PÁLVÖLGYI László, TAKÁCS Annamária, SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A tremor leggyakrabban Parkinson-kór tünete vagy esszenciális. A már kialakult betegségekben a tremorok elkülönítése nem okoz gondot, a kezdeti stádiumban azonban a differenciálás nehéz lehet. A tremorok gyógyszeres kezelésének hatását csak műszerekkel lehet objektíven bizonyítani. Vizsgálatunk célja annak megítélése volt, hogy a CATSYS 2000 komplex klinikai tremorometriás módszer segítheti-e a különböző típusú tremorok elkülönítését.

HUN 2006;59(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JANUÁR 20.

A corticobasalis degeneráció diagnózisának ismérvei

FARSANG Marianna, TAKÁTS Annamária, SZIRMAI Imre, KOVÁCS Tibor

A corticobasalis degenerációt 1968-ban Rebeiz, Kolodny és Richardson írta le mint aszimmetrikus akinesissel-rigorral, dystoniával, apraxiával, myoclonussal és dementiával járó klinikai szindrómát. Patológiailag jellemzõ a frontális és parietalis atrophia, az idegsejtpusztulás, a gliosis és az „achromasiás” idegsejtek (valamint újabban az úgynevezett „astrocytaplakkok”).

HUN 2005;58(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚLIUS 10.

A Parkinson-tremor és az esszenciális tremor elkülönítése elektrofiziológiai módszerrel

GERTRÚD Tamás, FELYÉR Dénes, MAGYAR András, PÁLVÖLGYI László, TAKÁTS Annamária, SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

A tremor az egyik leggyakoribb mozgászavar. A különbözõ típusú tremorokat centrális vagy perifériás oszcillátorok hozzák létre. Parkinson-kórban a motoros agykéreg a tremor generátorkörének része, esszenciális tremorban az agykéreg szerepe tisztázatlan. Jelen munkánkban azt vizsgáltuk, hogy az akaratlagos kézmozgás által kiváltott motoros kéreg aktiválása hogyan hat a Parkinson-kórban jelentkezõ, illetve az esszenciális tremorra.

HUN 2004;57(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia gyógyszeres kezelése

SZUPERA Zoltán

Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).

HUN 2004;57(05-06)

Lege Artis Medicinae

2004. MÁJUS 20.

Rifaximin a hepaticus encephalopathia kezelésében Multicentrikus tanulmány

SZALAY Ferenc, TELEGDY László, SZELI Dóra, CSÁK Tímea, FOLHOFFER Anikó, HORVÁTH Andrea, ABONYI Margit, SZABÓ Olga, RÉDEI Csaba, NEMESÁNSZKY Elemér

A hepaticus encephalopathia a máj elégtelen működéséhez vagy a portalis keringés zavarához társuló, pszichés, neurológiai és neuromuscularis zavarokkal járó tünetegyüttes. A rifaximin nem felszívódó, széles spektrumú antibiotikum, az irodalom szerint alkalmas a hepaticus encephalopathia tüneteinek kezelésére. A rifaximin hatékonyságát és biztonságosságát vizsgáltuk I., II. és III. fokú hepaticus encephalopathiában szenvedő magyarországi cirrhosisos betegek körében.

HUN 2004;14(05)

Ideggyógyászati Szemle

2003. JÚNIUS 20.

A Parkinson-kór diagnosztikai kritériumai és differenciáldiagnosztikája

TAKÁTS Annamária

A Parkinson-kór diagnózisának felállítása a motoros klinikai tünetek (bradykinesis, rigor, tremor, tartási instabilitás) kombinációján alapul. A diagnosztikai bizonyosság három szintjét különböztetjük meg: lehetséges, valószínű és biztos Parkinson-kórt. Míg az első két esetben csak a klinikai tüneteket vesszük figyelembe, addig a biztos Parkinson-kór diagnózisa csak szövettanilag is igazolt esetekben állítható fel.

HUN 2003;56(05-06)