Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

A kis dózisú acetilszalicilsav-terápia gastrointestinalis veszélyei

RÁCZ István

Az acetilszalicilsav a szintetizálása óta eltelt több mint 100 év alatt az egyik legsikeresebb gyógyszernek bizonyult. A kis dózisú, tartós acetilszalicilsav- terápia csökkenti a myocardialis infarctus kockázatát, a stroke gyakoriságát, valamint az artériás érbetegségek és emboliás betegségek által okozott halálozást is.

HUN 2005;15(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2003. OKTÓBER 20.

A krónikus C hepatitis kezelésének újabb lehetőségei: a pegilált interferonok

GERVAIN Judit, NEMESÁNSZKY Elemér, CSEPREGI Antal

A krónikus C hepatitis antivirális terápiájának jelenleg is leghatékonyabb gyógyszere az interferon- α, amelyet ribavirinnel kombinálva alkalmaznak világszerte. Ennek az elvnek az alapján hazánkban huszonkét májcentrumban folyik a betegek kezelése.

HUN 2003;13(07)

Lege Artis Medicinae

2002. ÁPRILIS 20.

Sikeres Helicobacter pylori-eradikáción átesett betegek egyéves utánkövetése

VINCZE Áron

A Helicobacter pylori-fertõzés fontos szerepet játszik a gastroduodenalis nyálkahártya-károsodás kialakulásában és fenntartásában. Fekélybetegség esetén egyértelműen szükséges az eradikációs kezelés, ugyanis eradikációt követõen a fekély relapsusaránya 59-67%-ról 4-6%-ra csökken.

HUN 2002;12(04)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁJUS 20.

Helicobacter pylori-fertőzés A diagnózis és a kezelés gyakorlati kérdései

RÁCZ István

Jelen ismereteink szerint a Helicobacter pylori a fekélybetegség patogenezisének döntő faktora. A fekélybetegek mintegy 70-80%-a hordozza a baktériumot, a baktérium legtöbbször az antrumnyálkahártya felszíni nyákjában kolonizálódik. A baktérium kiirtása, eradikációja az esetek döntő többségében, 85-90%-ban a fekély végleges gyógyulását eredményezi. A kezelés indikációit és a kezelésre alkalmas gyógyszer-kombinációkat nemzetközi konszenzusértekezletek alapján készült javaslatok körvonalazzák.

HUN 2001;11(05)

Lege Artis Medicinae

2001. MÁJUS 20.

A pyogen granuloma gastrointestinalis megjelenése

SIKE Róbert, SZÉKELY György, DEMETER Pál, SÁPI Zoltán

Az irodalomban is ritkán szereplő, ventricularis lokalizációjú pyogen granuloma egy esete kapcsán a szerzők ismertetik a kórképet. A 65 éves férfi beteget akut gastritis tüneteivel vették fel osztályukra. Kétnapos tüneti kezelés ellenére a beteg állapota nem változott. Felső panendoszkópiás vizsgálattal Helicobacter pylori-asszociált gastritist, valamint a cardia közvetlen szomszédságában egy babnyi nagyságú polypoid képletet észleltek, amelynek szövettani vizsgálata ventricularis lokalizációjú pyogen granulomát igazolt.

HUN 2001;11(05)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

A funkcionális dyspepsia

SIMON László, LONOVICS János

A funkcionális dyspepsia nagyon változatos megjelenési formájú, számos klinikai átfedést produkáló tünetcsoport, amelynek okaként jelenlegi ismereteink alapján nem tudunk határozott morfológiai, biokémiai vagy infekciós kóreredetet kimutatni. A szindróma multifaktoriális patogenezisű, létrejöttében biztosan szerepet játszanak a visceralis percepció zavarai is. A gyomorsósav szekréciójának eltérései nem döntő jelentőségűek, de csökkentése egyes esetekben jó effektusú. Ugyan így, a Helicobacter pylori-infekció nagy való színűséggel nem meghatározó a kórkép kifejlődésében és megszüntetése sem jár tartós terápiás eredménnyel, a fekélyszerű alcsoportnál mégis javasoljuk preventív szempontból az eradikációt. A funkcionális dyspepsia másik esszenciálisan fontos alcsoportja a dysmotilitas típusú tünetcsoport, amelynek létre jöttében a primer motilitászavarok és a központi idegrendszeri szenzoros input (integráció), effektoros output károsodása dominál. A tünetcsoport kórismézésénél a pozitív diagnózis szükségességére hívjuk föl a figyelmet, részletezve az orvos-beteg kapcsolat néhány kitüntetett fontosságú kérdését. A kezelés sikere elsősorban ezen alapul, bár megvalósításához már számos hatékony gyógyszer rendelkezésünkre áll.

HUN 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A nagy célkitűzés: a poliomyelitis eradikációja 2000-re

LELKES Miklós, VEDRES István

A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) elleni küzdelemben a döntő fordulatot a poliovírusok szövetkultúrán való tenyészthetőségének megoldása alapzota meg 1948-ban, ezt követően pedig a tömegoltásokra alkalmas inaktivált poliovírus-vakcina felfedezése hozta meg 1953-ban (Salk-vakcina). A továbbiakban az élő vakcina felfedezése és széleskörű használata jelentett nagy előrelépést (Sabin-vakcina: az USA-ban 1961-ben engedélyezték, de sok országban már 1960 ban felhasználták tömegoltásokra). A WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja a poliomyelitist is célbetegségei közé sorolta. Az 1977-ben közölt felmérések világossá tették, hogy a poliomyelitis a fejlődő országokban is nagy népegészségügyi probléma. A poliomyelitis elleni küzdelemnek is új lendületet adott a feketehimlő 1977 re befejeződött és 1980-ban ünnepélyesen deklarált eradikációja. A nagy célkitűzést, a poliomyelitis eradikációjának 2000-re történő végrehajtását 1988-ban fogadta el a WHO közgyűlése. Az eradikáció kulcsát az élő poliovirus-vakcina (Sabin-vakcina) jelen ti, mert ez a helyi immunitást is adó oltóanyag alkalmas a fertőzési lánc megszakítására, és így a vad vírusnak a populációból való kiszorítására. Magyarország - többek között a poliomyelitis elleni védőoltások magas, példamutató teljesítési százalékával - kiveszi részét a poliomyelitis eradikációjára irányuló nemzetközi küzdelemből.

HUN 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Védőoltások a világban, a kiterjesztett immunizációs program

LELKES Miklós, VEDRES István

A szerzők összefoglalják a WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) néhány főbb eredményét. A program eredeti célbetegségei a tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus és morbilli. A WHO a sárgaláz endémiás területeken az EPI oltások keretében a febris flava elleni rendszeres oltást is javasolja és a program napjainkban a hepatitis B vírusfertőzések, valamint a rubeola (ezáltal a congenitalis rubeola syndroma) megelőzésének problémakörével is foglalkozik. 1991-re világviszonylatban sikerült elérni az eredeti EPI célbetegségekkel kapcsolatban az 1 éves korúak 80%-os átoltottságát. A program 2000-re Földünkön a poliomyelitis teljes eradikálását tűzte ki célul (amint az a himlő esetében már megtörtént). A morbilli eradikációja még csak egy távolabbi cél, de az EPI program résztvevői szeretnék elérni, hogy 1995-re a program előtti időszakhoz képest a morbilli esetek 90%-kal, a halálesetek 95%-kal csökkenjenek globálisan, a morbilli letalitása pedig minden országban 1% alatt legyen. Európa (és benne Magyarország) járványügyi helyzete az EPI célbetegségeire vonatkozóan alapjában kedvező. Az EPI egyik célkitűzése, hogy Európában 2000-re már csak behurcolt morbilli esetek forduljanak elő.

HUN 1992;2(09)