Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 228

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra

NOVÁK István

Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

Bevezetés: A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Étkezés mint rohamkiváltó faktor temporalislebeny-epilepsziában

TÉNYI Dalma, JANSZKY József, SCHULZE-BONHAGE Andreas

Bevezetés: A szakirodalomban számos potenciálisan epilepsziás rohamot kiváltó faktort írtak le. Vizsgálatunkban az étkezés rohamtriggerelő hatását tanulmányoztuk fokális epilepsziákban.

Módszerek: 100 beteg videóanalízis-vizsgálata során rögzített 596 epilepsziás roham került elemzésre. A rohamot megelőző 60 perc hosszúságú időintervallumot tanulmányoztuk aszerint, hogy volt-e étkezés; amennyiben igen, rögzítettük a táplálékbevitel és a roham indulása közötti latenciát. Általános... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

EEG-alapú agyi funkcionális konnektivitásvizsgálat epilepsziákban

DÖMÖTÖR Johanna, CLEMENS Béla

Bevezetés: A neurológiában a tisztázatlan kérdések megválaszolásához új megközelítésre van szükség, melyre az agyi hálózatok vizsgálata nyújt lehetőséget. Epilepsziákban az epileptogenesis, a rohamok megjelenése és megszűnése, a műtéti eredmény előrejelzése, az epilepszia gyógyulása olyan nyitott kérdések, melyek megértésében segítségünkre lehet a hálózatelemzés.

Módszerek: Az agyi hálózatok vizsgálatának számos módja van, egyik az EEG-adatokból számított funkcionális konnektivitás... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Folyamatos EEG-monitorozás neurológiai szubintenzív osztályon

BENKŐ-ZAJA Gréta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Bevezetés: Kritikus állapotú betegnél az agyi funkciók károsodása akár órákkal is megelőzheti a neurológiai fizikális vizsgálattal észlelhető állapotromlást. A corticalis funkciók folyamatos tér- és időbeli követésére a tartós EEG- (continuous EEG, cEEG) monitorozás érzékeny vizsgálómódszer. Vizsgálatunk célja az OMIII Szubintenzív osztályán a cEEG-monitorozás klinikai alkalmazhatóságának vizsgálata súlyos idegrendszeri kórképekben. Módszerek: A cEEG-monitorozást Carescape B650 (GE... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Fehérállományi neuronok és szerepük a temporalislebeny-epilepsziában

ÁBRAHÁM Hajnalka, SÓKI Noémi, RICHTER Zsófia, KARÁDI Kázmér, LŐRINCZ Katalin, HORVÁTH Réka, GYIMASE Csilla, SZEKERES-PARACZKY Cecília , SÉTÁLÓ György, HORVÁTH Zsolt, JANSZKY József, DÓCZI Tamás, SERESS László

Bevezetés: A temporalislebeny-epilepszia (TLE) az egyik leggyakoribb felnőttkori farmakoterápia-rezisztens epilepszia, melyben a hippocampalis elváltozások mellett jelentős patológiás elváltozások találhatók a neocorticalis területeken is. Ismert, hogy a TLE-betegek agykérgi fehérállományában szignifikánsan nagyobb számban vannak jelen neuronok, mint nem epilepsziásokban, abban az esetben is, ha képalkotó eljárásokkal a neocortex területén nem látható eltérés. Korábbi vizsgálataink során... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A humán agykéreg elektromos ingerlésével kiváltott válaszok alatti lokális hálózati és egysejt-szintű aktivitásváltozásainak vizsgálata

HAJNAL Boglárka, ENTZ László, TÓTH Emília, WITTNER Lucia, ULBERT István, ERŐSS Loránd, FABÓ Dániel

Bevezetés: A corticalis elektromos stimuláció az agykérgi ingerlékenység vizsgálatán keresztül a kóros agyterületek azonosítására, valamint a távoli agyterületek között fennálló funkcionális kapcsolatok meghatározására széles körben alkalmazott módszer. A stimulációval kiváltott válaszok alatt lezajló lokális kérgi folyamatok emberben kevésbé ismertek. Munkánk során ezen hálózati és egysejt-szintű változásokat vizsgáltuk beültetett subduralis elektródával terápiarezisztens epilepsziás betegek... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Robotasszisztált idegsebészeti módszerek epilepszia, mozgászavarok és intraventricularis műtétek kapcsán

ERŐSS Loránd, BENKŐ Zsolt, NAGY Gábor, HALÁSZ László

A robotsebészet első prototípusait idegsebészeti műtétek céljából 1982 óta fejlesztik. Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban az első idegsebészeti robotasszisztált műtétet 2018-ban végeztük Parkinson-kór mély agyi stimulációs kezelése kapcsán. Azóta 71 robotműtétet végeztünk, valamint 3 műtéttechnikai irányt fejlesztettünk és alkalmazunk a napi rutinban:

1. A sztereo-EEG-elektródákat robottechnológiával epilepsziasebészeti kivizsgálás céljából 11 betegnél... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A valproátterápia túlélésre gyakorolt hatása gliomás betegek esetén – alternatív terápiás lehetőség a radiokemoterápia effektusának javítására

MEZEI Tamás, MÉSZÁROS Dávid, POLLNER Péter, BAGÓ Attila, FEDORCSÁK Imre, SIPOS László

Bevezetés: A glioma, ezen belül a glioblastoma továbbra is megoldatlan onkológiai problémát jelent. A szekunder szimptómás epilepsziabetegség megjelenése pozitív prognosztikai faktornak tekinthető a korai diagnosztizálás és az antiepileptikumok potenciális antitumorhatásának köszönhetően. A valproát túlélést hosszabbító hatása már több mint 20 éve az alap- és klinikai kutatások tárgyát képezi; napjainkban ismert citotoxikus, proapoptotikus, anti-angiogenetikus és hiszton-deacetilázinhibitor... tovább »