Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 103
Ideggyógyászati Szemle
1997. MÁRCIUS 20.
Progresszív myoclonusepilepsia - irodalmi áttekintés és saját eseteink
Progresszív myoclonusepilepsia szindrómát ritka, öröklődő betegségek okozhatnak. A szindróma leggyakoribb okai az Unverricht-Lundborg-betegség, a Lafora-betegség, a ceroid lipofuscinosis, a MERRF (myoclonus epilepsy with ragged red fibers) és a sialidosis. A szindróma négy alaptünete: akciós myoclonusok, epilepsziás rosszullétek, dementia és különböző neurológiai tünetek. Napjainkban a progresszív myoclonusepilepsiában szenvedő betegek egyre nagyobb hányadában tudunk oki diagnózishoz jutni. Epilepsziaambulanciánkon gondozott, progresszív myoclonusepilepsiában szenvedő 10 beteg klinikumát és leleteit dolgoztuk fel retrospektíven. A betegeknél elektrofiziológiai, neuroimaging és szövettani vizsgálatok történtek. A leletek alapján oki diagnózisokat állítottunk fel. A tíz beteg közül hat Unverricht-Lundborg-betegségben, egy Lafora-betegségben, egy MERRF-ben szenved. Két beteg esetében nem tudtunk oki diagnózishoz jutni. Betegeink közül a roma származásúak aránya viszonylag magas volt, és tudomásunk van több, nem általunk gondozott, roma származású progresszív myoclonusepilepsiában szenvedő betegről. Ez felveti azt a lehetőséget, hogy a hazai roma lakosságot gyakrabban érinti a megbetegedés. Jelen tanulmány – tudomásunk szerint - az első hazai, nagyobb számú, progresszív myoclonusepilepsia szindrómás esetet ismertető közlemény.
Ideggyógyászati Szemle
1986. NOVEMBER 01.
Saját vér embolussal előidézett cerebralis ischaemia nyálon
A szerzők az artéria cerebri media thromboembolisatióját idézték elő a carotis internába rögzített kanülben képződött vérrög befecskendezésével 40 nyálon. Az embolizált oldalon az agyi elektromos tevékenység frekvenciája és feszültsége, a lokális cerebralis véráramlás, a rendelkezésre álló O2 kifejezetten és tartósan csökkent, a DG potenciálok negatív irányba tolódtak el. Az embolizálás az állatok majdnem felében okozott irritatív tevékenységet az akut stádiumban. Indukált „epilepsiás” roham kifejezettebbé tette az ischaemiás agyszövet károsodását. Morphologiailag az artéria cerebri médiában thrombust, az ér ellátási területében oedemát vagy infarctust találtak, amelyhez gyakran társult vérzés.
Ideggyógyászati Szemle
1983. ÁPRILIS 01.
Arteria carotis interna fibromuscularis dysplasiája neuropszichiatriai betegeken
A szerzők ritkán kórismézett ismeretlen eredetű, segmentális, főleg a közép-nagy artériákat érintő fibromuscularis dysplasiát írnak le neuropszichiátriai beteganyagon. 11 betegnél észleltek az egyik-, vagy mindkét oldali carotis int. extracranialis szakaszán típusos, gyöngyfüzérre (,,string of beads"), emlékeztető képet. 4 betegnél a fibromuscularis-dysplasia atherosclerosis kíséretében fordult elő, s fokozhatta a cerebralis keringés elégtelenségét; 2 esetben agydaganattal-, 1-1 esetben multiplex intracranialis aneurysmákkal, ill. epilepsiával társult, míg 3 esetükben az ismétlődő amaurosis fugax-, szenzoros Jackson rohamok-, ill. diffus, mindkét féltekét érintő károsodás hátterében „csak" az art. carotis int. extracranialis szakaszának fibromuscularis dysplasiáját találták. Felhívják a figyelmet az extracraniális erek vizsgálatára, s az eseteket individuálisan értékelve, az fibromuscularis dysplasia szerepének lehetséges meghatározására.
Ideggyógyászati Szemle
1978. FEBRUÁR 01.
Családtervezési tanácsadás epilepsiások esetében
Az epilepsiás leendő szülőnek adandó genetikai tanácsadás esetében alapvetően két szempont figyelembevételét javasolják: 1. az anyai epilepsia típusa és súlyossága; 2. a kezelésre használt gyógyszer vagy gyógyszerek (melyek adagolására a terhesség alatt is feltétlenül szükség van) teratogenitása.
Ideggyógyászati Szemle
1977. JÚNIUS 01.
Adatok az epilepsiás produktív pszichotikus epizódok kérdéséhez
A szerzők közleményükben olyan beteganyag vizsgálatát választották, mely a Landolt felosztásában szereplő ún. produktív pszichotikus homályállapotnak felel meg. E csoport kritériumait pontosan meghatározzák (akut vagy szubakut kórlefolyás, tudatzavar hiánya vagy minimális volta, produktív tünetek jelenléte) és elválasztják az egyéb epilepsiás pszichózisoktól.
Ideggyógyászati Szemle
1977. MÁRCIUS 01.
Schizoid psychosisok temporális epilepsiánál
Szerzők kilenc epilepsiás beteget ismertetnek, akiknél tüneti schizophren psychosis alakult ki. A betegek psychopathologiai szempontból két csoportra oszthatók: A-csoport: 7 beteg, paranoid schizophren tünetekkel, B-csoport: 2 beteg, előtérben hebephren tünetekkel. Az A-csoportban a schizophren tünetek az epilepsiás rosszullétek kezdete után átlagosan 11,3 év múlva jelentkeztek, a B-csoportban 1/2 év múlva. A psychés tünetek előterében a paranoid-hallucinatoros forma állt, gyakori religiosus téveseszmékkel, ritkábban voltak kataton tünetek, az affectivitás viszonylag megkímélt volt. Három beteg psychés tüneteit nagy felhívó erejű, komplex, kifejezetten religiosus tartalmú, főként visuális jellegű érzékcsalódás vezette be. Az EEG-n egy esetben centrencephalis (a B-csoportban), az összes többi esetben temporális működészavart észleltünk, hét esetben a nem domináns féltekében. Öt esetben a psychosis kialakulása előtt fél évnél hosszabb, három betegnél pedig egy hónapos rohammentes időszak volt. A psychés tünetek jelentkezésekor négy esetben a korábban pozitív EEG negatívvá vált, majd a többéves kórlefolyás során még három esetben az EEG a psychés tünetekkel alternáló módon negatívvá vált.
Ideggyógyászati Szemle
1977. FEBRUÁR 01.
Az EEG szerepe a koponyaűri térfoglaló folyamatok diagnosztikájában
A szerző összefoglalja a koponyaűri térfoglaló folyamatok EEG jeleit, a teszt vizsgálatokat, rámutat azok lehetőségeire és határaira. Részletesen foglalkozik a tumor - epilepsia - epileptiform tevékenység problémájával. Kitér az extra- és intracerebralis daganatok elkülönítésének lehetőségeire, valamint az agydaganat, agyvérzés, agytályog elkülönítő kórismézésének a kérdésére.
Ideggyógyászati Szemle
1977. JANUÁR 01.
Perifocalis oedema kialakulása kobalt-zselatinnal előidézett kísérletes epilepsiában
Ko-zselatin corticalis, somatosensoros areában történő beültetése után kialakuló coagulatiós necrosis a gliomesenchymalis heg, és az epilepsiás működészavar szempontjából szerepet játszó átmeneti zóna oedemájának kialakulását elemeztük EBA és coIIoidalis vas jelzőanyagok intravénás beadásával. Az EBA részben a coagulatiós necrosisban mutatható ki a műtétet követő első 14 napon, részben az átmeneti zónában, a vér-agy gát károsodásával párhuzamosan a sejtkárosodást jelzi. A coIIoidalis vas a gliomesenchymalis heg fokozott permeabilitására hívja fel a figyelmet. A két jelzőanyag az elváltozások két különböző mozzanatára vet fényt. A lokális vér-agy barrier zavar, oedema más tényezők meIIett az epilepsiás működészavar kialakulásában lényeges tényezők.
Ideggyógyászati Szemle
1976. NOVEMBER 01.
Epilepsiás rohamok retrográd tudati reflexiója gyermekkorban
150 gyermek epilepsiás megbetegedésével kapcsolatos magatartásmódjait, és ezek összefüggéseit vizsgáltuk. Leglényegesebbnek a reakciók meghatározásában a beteg alapadottságai és környezete magatartása bizonyult. - Még naponta rohamozó betegnél is előfordult harmonikus életvezetés kedvező feltételek mellett - Tapasztalataink szerint, minél idősebb volt a beteg, annál inkább- előtérbe került az epilepsia életében, éspedig elsősorban annak szociális, kevésbé emocionális kihatásai miatt. Többek között ezért is tartjuk nagyon lényegesnek, hogy a beteget minél előbb kezeljük, és, ha az lehetséges, rohammentessé is tegyük. A betegek zöme, itt 150-ből 116 rohamairól csak hozzátartozói megnyilvánulásaiból szerez tudomást. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos megtanítani a hozzátartozókat arra, hogyan viselkedjenek roham esetén. Végül sok esetben megfigyelhető, hogy egyes reakciósmódok adott pszichopatológiai kóformákhoz vezetnek. Ezek megelőzése végett a gyermekpszichiáternek idejében kell közbelépnie.
Ideggyógyászati Szemle
1976. AUGUSZTUS 01.
Az epilepsia orvosszakértői véleményezésének néhány diagnosztikai problémája kártérítési perekben
A szakértőnek a kártérítési perek során gyakran kell a koponyát ért sérülések szövődményeként jelentkező ún. késői posttraumás epilepsia kérdésében nyilatkoznia. A szerző közleményében e problémakör néhány diagnosztikai kérdését tárgyalja. Foglalkozik avval a problémával, hogy egyes esetekben már magának a traumának az igazolása is nehézséget jelenthet. Ismerteti azt az állásfoglalást, hogy minél súlyosabb volt a koponyatrauma - amit a sérülés nyílt jellege, neurologiai góctünetek, hosszantartó eszméletvesztés, szövődmények fellépése jelent - annál valószínűbb a koponyatrauma és az epilepsia összefüggése. Ugyanakkor azonban komplikációmentes fedett koponyasérülések esetén jelentkező kis traumák, rövid eszméletvesztéssel is vezethetnek epilepsiához - ennek részletei a per során, gyakran csak nagy valószínűséggel, a baleset körülményeiből rekonstruálhatók.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.