Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 91

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetkép- ződéshez vezetnek.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

DR. KISZELY Katalin

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

DR. KISZELY Katalin

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetképződéshez vezetnek.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. MÁRCIUS 01.

Az epilepsiás characteropathiákról gyermekkorban I.

DR. KISZELY Katalin

A szerző 336 gyermek-psychiatriai osztályon tartósan kezelt és ellenőrzött betegét, legjellemzőbb psychiatriai tüneteik alapján hét csoportra osztja. Csoportjai részben az epilepsiás characteropathia kialakulásának egyes lépcsőfokai a nem specifikus neurastheniás tünetektől a viscosus, psychomotorosan meglassúbbodott, enechetikus typusig. Az első csoportokban elsősorban a gyermek phasisspecifikus sajátosságai éleződnek ki pathologiásan. A felnőtt betegeknél ismert characteropathiák jellegzetes... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

DR. KISZELY Katalin

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetkép- ződéshez vezetnek.... tovább »

Idegtudományok

2021. MÁJUS 27.

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2014. MÁJUS 25.

LADA-típusú diabetes, coeliakia, cerebellaris ataxia és stiff-person-szindróma. Autoimmun hátterű betegségcsoport ritka társulása

SOÓS Zsuzsanna, SALAMON Mónika, ERDEI Katalin, KASZÁS Nóra, FOLYOVICH András, SZŰCS Anna, BARCS Gábor, ARÁNYI Zsuzsanna, SKALICZKI József, VADASDI Károly, WINKLER Gábor

A coeliakia típusos formájában jellegzetes klinikai tünetekkel járó, a gabonafélék gliadintartalmával szemben kialakuló krónikus immun enteropathia, amely gyakran társul más autoimmun mechanizmusú kórképekkel. Atípusos megjelenése esetén klasszikus tünetei hiányozhatnak vagy enyhék, és az extraintestinalis tünetek vagy a társult szindrómák állnak a klinikai kép előterében. A szerzők ilyen eset hosszmetszeti követését mutatják be. A most 63 éves nőbetegnek 19 éves korában kórismézték... tovább »

Gondolat

2012. JÚNIUS 24.

Sülykór vagy szent betegség?

Az epilepszia gyógyításának története

Ideggyógyászati Szemle

1997. MÁRCIUS 20.

Progresszív myoclonusepilepsia - irodalmi áttekintés és saját eseteink

JANSZKY József, HALÁSZ Péter, PERÉNYI József, SISKA Éva, RÁSONYI György

Progresszív myoclonusepilepsia szindrómát ritka, öröklődő betegségek okozhatnak. A szindróma leggyakoribb okai az Unverricht-Lundborg-betegség, a Lafora-betegség, a ceroid lipofuscinosis, a MERRF (myoclonus epilepsy with ragged red fibers) és a sialidosis. A szindróma négy alaptünete: akciós myoclonusok, epilepsziás rosszullétek, dementia és különböző neurológiai tünetek. Napjainkban a progresszív myoclonusepilepsiában szenvedő betegek egyre nagyobb hányadában tudunk oki diagnózishoz jutni.... tovább »