Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2008. JANUÁR 22.

Funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatok a neurológiában (angol nyelven)

AUER Tibor, SCHWARCZ Attila, HORVÁTH Réka A., BARSI Péter, JANSZKY József

A funkcionális MR (fMR) egyre növekvő szerepet kap a neurológiai betegségek kivizsgálásában. Összefoglalónkban az fMR szerepét tárgyaljuk a leggyakoribb kórképekben.

HUN 2008;61(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2007. MÁRCIUS 20.

A centrális atrialis natriureticus peptid dehidrációban

BAHNER Udo, GEIGER Helmut, PALKOVITS Miklós, LENKEI Zsolt, LUFT C. Friedrich, HEIDLAND August

A dehidrációnak az agyi atrialis natriureticus peptid (ANP) koncentrációjára kifejtett hatását vizsgáltuk 18 agyterületen, amelyek magukba foglalták azokat is, amelyekről ismeretes, hogy szerepet játszanak a só-víz homeosztázis fenntartásában és a cardiovascularis szabályozásban.

HUN 2007;60(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2007. JANUÁR 20.

Alacsony térerőn nyert funkcionális MR-képek alkalmazása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél

AUER Tibor, SCHWARCZ Attila, JANSZKY József, HORVÁTH Zsolt, KOSZTOLÁNYI Péter, DÓCZI Tamás

Alacsony térerőn (1 Tesla) nyert funkcionális mágneses rezonanciás (fMR) képek felhasználása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél.

HUN 2007;60(01-02)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

A hypertonia jelentősége cerebrovascularis kórképekben

SZAPÁRY László

A stroke prevalenciája világszerte kiemelkedő. A kórkép a halálozás harmadik leggyakoribb oka, és vezető oka a maradandó rokkantságnak. Az agyérbetegségek hátterében 72-86%-ban ischaemiás mechanizmus áll. A magas vérnyomás mind a haemorrhagiás, mind az ischaemiás agyérbetegségek leggyakoribb rizikófaktora, az esetek mintegy 70%-ában fellelhető.

HUN 2004;14(04)

Ideggyógyászati Szemle

2004. MÁRCIUS 15.

Neuroprotekció agyi ischaemiában - kételyek és remények

ZÁDOR Zsolt, BENYÓ Zoltán, LACZA Zsombor, HORTOBÁGYI Tibor, HARKÁNY Tibor

Az ischaemiás stroke-ban a vérátáramlás javítása és az eseménysor közvetlen neuroprotektív befolyásolása a két fő lehetséges terápiás stratégia - ezt számos állatkísérlet alátámasztja. Az eddigi klinikai gyógyszerkipróbálásokban az ischaemia neurotoxikus eseménysorának direkt blokkolása eredménytelen maradt, noha számos vegyület klinikai kipróbálása még nem zárult le. Újabb terápiás megközelítésekre van szükség.

HUN 2004;57(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2003. AUGUSZTUS 20.

Apoptózis fokális agyi ischaemiában

ZÁDOR Zsolt, LACZA Zsombor, BENYÓ Zoltán, HARKÁNY Tibor, HORTOBÁGYI Tibor

Az ischaemiás stroke, amely hazánkban is vezető halálok, gócos agyi vérellátási zavar következtében alakul ki. Az ischaemiás sejtpusztulás döntően hevenyen lezajló nekrózis formájában jelentkezik. Terápiás szempontból is jelentős sajátosság, hogy a nekrotikus agyterület határzónájában késleltetett sejtvesztés zajlik, amely az apoptózis jellegzetességeit mutatja. Az apoptózis korunk orvosbiológiai kutatásainak egyik legintenzívebben vizsgált folyamata, mechanizmusának jobb megismerése számos betegség, köztük az ischaemiás stroke eredményesebb terápiáját ígéri.

HUN 2003;56(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A neuronavigáció és szerepe a modern idegsebészetben új módszer ismertetése az első hazai tapasztalatok

BAGÓ Attila, FEDORCSÁK Imre, NYÁRY István

Műtét közben az agy állományán belüli pontos tájékozódás sokszor komoly kihívást jelent az operáló idegsebész számára .. Bár a modern képalkotó technikák megfelelő morfológiai információkat nyújtanak a műtétek megtervezéséhez, ezen képi információknak egy konkrét műtéti szituációra történő átültetése szubjektív, gyakran évtizedes idegsebészeti tapasztalatot igénylő feladat.

HUN 2000;53(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

[Elokvens agyterületek cavernosus angiomáinak műtéti kezelése MR- vagy CT-vezérelt "kulcslyuk-craniotomia" segítségével]

KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VON JAKO C., BALÁS István

[Gyógyszeres kezeléssel rosszul befolyásolható epilepsziában szenvedő négy olyan betegünk modern ideg sebészeti kezeléséről számolunk be, akiknél a rohamokat elokvens vagy elokvens-közeli agyterületen subcorticalisan elhelyezkedő cavernosus angioma okozta. Közülük kettőnél a malformatiót csak MR-rel lehetett kimutatni. MR- (3 eset) vagy CT- 11 eset) vezérelt stereotaxiás ,,kulcslyuk-craniotomia" és mikrosebészeti resectio segítségével, morbiditás nélkül, radikálisan eltávolítottuk a domináns féltekei gyrus centralis anteriorban (2 eset), a domináns gyrus temporalis superiorban vagy a a domináns gyrus supramarginalisban lévő cavernosus angiomát. A. posztoperatív kórházi tartózkodás 3–5 nap volt, és mind a 4 betegnél teljes rohammentességet értünk el. Megfigyelésünk szerint a cavernosus angiomát legjobban kimutató képalkotó eljárással vezérelt sterotaxiás kulcslyuk-craniotomia" és a malformatio valamint a köröttes „glia-sánd" radikális mikrosebészeti resectiója eredményes kezelési eljárás. A sebészi indikációk a következők lehetnek: gyógyszeres kezeléssel nem szüntethető epilepsziás rosszullétek, intracerebralis vérzés és/vagy progresszív neurológiai tünetek.]

ENG 1997;50(09-10)