Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 218

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

A nivolumab és az everolimus összehasonlítása előrehaladott vesesejtes carcinomában

A PD-1 (programozott sejthalál 1) immunellenőrzőpont- gátló nivolumab a korábbi, kontrollt nem alkalmazó vizsgálatokban ígéretes eredményeket mutatott a teljes túlélés tekintetében előkezelt előrehaladott vesesejtes carcinomában. Ebben a randomizált, nyílt, fázis III. vizsgálatban a nivolumabot az everolimusszal hasonlították össze.

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

A nivolumab és a docetaxel összehasonlítása nem laphámrák típusú NSCLC-ben

A nivolumab olyan humán monoklonális IgG4-antitest, amely a T-sejtek felszínén expresszálódó antigénhez, a „programozott sejthalál-1” (PD-1) receptorhoz kötődik. A gyógyszer ún. immunellenőrzőpont-inhibitor, mely gátolja a PD-1 receptor és ligandjai között létrejövő kapcsolatot...

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

Az immunológiai mellékhatások mint az immunkezelésre adott válasz biomarkerei

Az ellenőrzőpont-gátlók alkalmazása során először a daganatok látszólagos növekedése, pszeudoprogressziója következik be - mivel a daganatba a tumort infiltráló immunsejtek tömege kerül be -, ezért a hatás felmérésére a szokásos RECIST-kritériumok nem megfelelőek. Az immunológiai hatással összefüggő kritériumok a mindennapi gyakorlatban alig használhatók, az immunológiai mellékhatásokon (irAE) alapuló

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

Rutinvérvizsgálat és klinikai jellemzők használata immunterápia során

Előrehaladott daganatos betegségek kezelésében ugrásszerű fejlődést hoztak az immunellenőrzőpont- gátlás (ICI) különféle módozatai (PD-1-, PD-L-1-, CTLA-4-gátlás). Sajnos sokan nem reagálnak vagy éppen látszólagos progresszióval válaszolnak, és nem csekély az immunológiai mellékhatások (irAE-k) miatti toxicitás sem.

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

A kulcs a mellékhatások időbeni felismerése

MEZŐSI Emese

Az immunterápia forradalmasította a rákgyógyítást, egyelőre a tüdőrák és a melanoma kezelésében hozott áttörő, életmentő eredményeket, de a közelmúltban számos egyéb daganat kezelésére is törzskönyveztek immunellenőrzőpont-gátló készítményeket. Mellékhatások tekintetében is egészen új helyzettel kerültek szembe az orvosok. Dr. Mezősi Emese endokrinológus, egyetemi tanár, a pécsi tudományegyetem általános orvostudományi kar endokrinológiai tanszékének vezetője, elsősorban az ő területét érintő mellékhatásokat kezeli, viszont elmondása szerint a kezelés szinte mindig felülír minden más körülményt. Az ugyanis valóban javítja a beteg életkilátásait.

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

Az ANTI-PD-1-kezelés hatásossága és az életkor közötti kapcsolat

A citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalálreceptor-1 (PD-1) ellenőrzőpont-gátló immunkezelések egyaránt hatásosak BRAF-mutáns és vad típusú melanomában, továbbá tartós betegségkontrollt eredményezhetnek. A daganaton belüli immunsejtek mennyisége és működése befolyásolja a terápiás választ.

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

A nivolumabbal kezelt nem kissejtes tüdőrák és a perifériás vér biomarkereinek kapcsolata

A nivolumab egy olyan immunellenőrzőpont-gátló fehérje, amely a programozott sejthalál receptor-1 (programmed cell death-1 - PD-1) monoklonális antitestje, és számos szolid tumor, köztük metasztázisos nem kissejtes tüdőrák (NSLC) terápiája során is alkalmazzák. A nivolumabbal és ehhez hasonló immunterápiás hatóanyagokkal kezelt betegek ki vannak téve immunrendszeri eredetű mellékhatásoknak, és mivel tartós terápiás választ csak a kezelésben részesülő betegek korlátozott hányada tapasztal, ezért kiemelkedően fontos meghatározni azon betegeket, akiknél a leghatásosabb eredmény érhető el a nivolumabbal és hasonló hatóanyagokkal folytatott immunterápiás kezelés során.

Klinikai Onkológia

2019. AUGUSZTUS 30.

Gyógyszeres kezelés okozta neuropathia megelőzése a klinikai gyakorlatban

VAJDICS Tímea

Az elmúlt öt évben az onkológiai kezeléseket forradalmasította az immunterápiák megjelenése, amelynek következményeképpen a különböző immunellenőrzőpont-gátlók okozta mellékhatások kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába. A leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartozó emlő- és vastagbél daganatok kezelésében azonban napjainkban is a platina-, illetve taxánalapú kemoterápiák jelentik a kezelés alapját. Az elmúlt évtizedekben számos kemoterápia okozta mellékhatás kezelésében jelentős fejlődés ment végbe. A korszerű szupportív terápiák bevezetésével a kemoterápia okozta hányinger, hányás, neutropenia, anaemia preventív kezelése mára már magas evidenciákon alapul. Továbbra is vannak azonban olyan mellékhatások, amelyeknek a megelőzése, illetve a tünetek kezelése jelenleg sem megoldott, ezek közé a mellékhatások közé sorolható a kemoterápia indukálta perifériás neuropathia is. A cikk áttekintést nyújt a kemoterápia indukálta perifériás neuropathiák megelőzésére alkalmazható gyógyszeres terápiákról, vitaminkészítményekről, illetve a nem farmakológiai eljárásokról, azonban jelenleg nincs olyan gyógyszerkészítmény, amely a klinikai vizsgálatok alapján bizonyítottan hatékony a kemoterápia indukálta perifériás neuropathia megelőzésében.

Lege Artis Medicinae

2019. MÁJUS 20.

Immunonkológiai terápia a nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél

CSÁNKY Eszter

A dohányzásról leszoktató és tüdőrákszűrő programok bevezetése ellenére is a hörgőrák miatti halálozás vezeti évtizedek óta a mortalitási statisztikát a daganatok okozta halálozások között világviszonylatban. A platinabázisú kemoterápia nem változtatta meg alapjaiban a nem kissejtes tüdőrák (non small cell lung cancer, NSCLC) kezelésének eredményességét. Az elmúlt években előtérbe kerülő immunterápiás kezelések egyik legújabb megközelítési módja, az úgynevezett immune checkpoint (immunellenőrzőpont-) blokkoló szerek alkalmazása azonban új lehetőség a terá­piában.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

SZONDY Klára, BOGOS Krisztina

Az utóbbi években az onkológia területén hatalmas kutatás folyik és ennek eredményeként lényegesen hosszabb túlélést láthatunk az orvoslás ezen területén. A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, kezd a krónikus betegségek családjába tartozni. Mind a sebészeti bravúrok, mind a sztereotaxiás radioterápia és a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban sem ritka az ötéves túlélés, relatíve hosszú progresszióig eltelt idő mellett. Nagy túlélési előnyt jelentett a korábbi, harmadik generációs citotoxikus kombinációk után a hozzáadott, érnövekedés- gátló (VEGF-gátló) maintenance kezelés vagy a folyamatos pemetrexed citotoxikus kemoterápia. Az első igazi áttörést, a hosszú progressziómentes túlélést a célzott kezelés hozta, amely ismert driver mutációk mellett bizonyult hatékonynak. A másik nagy eredményt, különösen az éveken át „mostoha” laphámsejtes karcinómánál, az immunterápia, az immunellenőrző pontok gátlása jelentette, amelynek hatékonysága adenocarcinomában is igazolódott. Számos kutatás folyik az immunterápia adjuváns, neoadjuváns, valamint kombinált alkalmazásával (akár sugárterápiával, akár citotoxikus kemoterápiával kombinálva).