Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 302

Hírvilág

2021. AUGUSZTUS 24.

hirdetés

A TAGRISSO TM ▼ megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását a korai stádiumú, EGFR-mutációt hordozó, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek adjuváns kezelésére

A jóváhagyás a III. fázisú ADAURA vizsgálat eredményei alapján történt, ahol a TAGRISSO-kezelés 80%-kal csökkentette a halálozás, illetve a betegség kiújulásának relatív kockázatát.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Az előrehaladott méhnyakrák korszerű gyógyszeres kezelése

SZÖLLŐSI Regő

A méhnyakrák világszerte a fiatal nők egyik leggyakoribb daganata, amelyet majdnem minden esetben a HPV 16/18 fertőzés okoz.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A vastagbélrák gyógyszeres kezelésének újdonságai

LAKATOS Gábor

A colorectalis rák egyike a leggyakoribb és legtöbb halált okozó daganatos betegségeknek a fejlett országokban. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt mind a lokalizált, mind az előrehaladott stádiumú betegség ellátásában.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Epehólyag- és epeúti daganatok kezelése

HARISI Revekka

Az epeeredetű daganatok (BTC-k: epehólyagrák, intrahepaticus és extrahepaticus epeúti daganat) olyan heterogén rosszindulatú daganatok, amelyek jelentősen eltérő epidemiológiai, klinikai és molekuláris jellemzőkkel rendelkeznek.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

A KRAS-mutáns tüdőrák kezelésének új lehetőségei

MOLDVAY Judit, TÍMÁR József

A KRAS-mutáns tüdőrák a leggyakoribb molekuláris alcsoportját képezi a tüdő adenocarcinomáinak, és maga is egy heterogén entitás, mert az exon-2-ben a 12G aminosav C/D/V mutációvariánsok formájában van jelen, amelyek funkciója jelentősen különbözik.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Újra virágozni – női életutak agysérülés után

MASÁT Orsolya, BÁLINT Brigitta, BOLLA Brigitta, GORJANÁCZ Ilona, SIPOS Hédi, BÚZÁS Lili, DÉNES Zoltán

Súlyos agysérülés, trauma után az érintett személyek funkcióképessége mellett az önképe is sérül. Hagyományos rehabilitáció során kevés figyelem irányul a nőbetegek elveszett nőiségére. A jelen munka célja a nőiség pszichés és fizikai megélése segítésének bemutatása agysérülés után. Az OORI Agysérültek Rehabilitációs Osztályán kezelt női betegek rehabilitációját a szerzők heti egy alkalommal női csoportfoglalkozásokkal egészítették ki.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Ahogy korábban megszokhatták kedves Olvasóink, ezúttal is színes, változatos válogatást nyújtunk át Önöknek tavaszi első számunkkal. A pulmonalis hypertonia nehezen kezelhető, súlyos állapot, amelynek az etiológiájában a krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia kiemelt szerepet játszik. A Gottsegen Országos Kardiológiai Intézet közleményéből kiderül, milyen echokardiográfiás jelek alapján kell CTEPH-ra gondolni, illetve milyen lehetőségeink vannak a kezelésre.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A felső végtagok mélyvénás thrombosisának diagnosztikája és akut ellátása

KEREKES György, KOVÁCS Beáta

A felső végtagot érintő mélyvénás thrombosisok a vénás thromboemboliás betegségek szerény hányadát teszik ki, így az orvosi köztudatnak nem képezi szerves részét ezek patofiziológiai alapokon nyugvó speciális kezelése. Az összefoglaló közleményben ismertetésre kerülnek a betegség patofiziológiájának részletei, melyek alapján a kezelés szempontjából fontos szubcsoportok kialakítására van lehetőség.

Klinikum

2024. MÁRCIUS 06.

hirdetés

Az idős beteg és a bőronkológia: fókuszban a szűrés jelentősége

BÁNVÖLGYI András

Az időskori mortalitásban és morbiditásban a rosszindulatú bőrdaganatok fontos szerepet játszanak. Időben történő felismerésük és korai ellátásukkal megelőzhetők a későbbi szövődmények. Rendszeres szűrővizsgálattal és a nem bőrgyógyászati szakképzettségű egészségügyi személyzet edukációjával a korai felismerés aránya jelentős mértékben javítható.