Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 677

Immunonkológia

2023. DECEMBER 20.

Onkológiai progresszió értékelése az immunonkológiai kezeléseknél (iRECIST – RECIST 1.1 értékelések közötti hasonlóságok és különbségek)

KALINA Ildikó

Az onkológiai betegek kezelésénél alapvető fontosságú a tumorterhelés változásának objektív értékelése, ezért szükség van olyan kritériumrendszerekre, amelyek alapján a terápiára adott válasz objektíven értékelhető.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Időskori hypothyreosis – Kezeljem vagy ne kezeljem?

VALKUSZ Zsuzsanna

A pajzsmirigy csökkent működése gyakori az idősekben. A hypothyreosis gyakori okai között szerepel a pajzsmirigy autoimmun megbetegedése, a korábbi pajzsmirigyműtét és a radiojód-terápia. A tünetek atípusosak lehetnek, és a szérumpajzsmirigy-stimuláló hormon szintjének mérését a laboratóriumi vizsgálatok részeként feltétlenül el kell végezni. Az emelkedett szérum-TSH-szint megállapítását ismételt vizsgálattal kell megerősíteni.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A nők és a cardiovascularis betegségek

BENCZÚR Béla

A nők és férfiak kockázati tényezői, társadalmi és környezeti faktorai, szív-ér rendszeri betegségeik megjelenési formája, felismerése és kezelése között jelentősek a különbségek. A legfrissebb statisztikák szerint több nő, veszíti életét cardiovascularis betegségekben. A jelen összefoglaló áttekintést kíván adni a cardiovascularis betegségek, nemhez kötött jellemzőiről.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Az élet napos oldala – Renoir és az impresszionizmus

NÉMETH István

A 19. század művészetéről írt összefoglaló művében Németh Lajos jegyezte meg a francia impresszionista festőkkel kapcsolatban, hogy „a művészettörténet egyik legnagyobb paradoxona, hogy ezek az úgyszólván szüntelen a koplalás ellen küzdő, ócsárolt, meg nem értett, egyéni tragédiákat átélt művészek írták a festészet történetének egyik legoptimistább, napfénytől harsogó fejezetét”.

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Különbözik-e a nők és férfiak hypertoniája?

MASSZI Gabriella

A hypertonia a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktora nőkben és férfiakban is. Az élethosszvizsgálatok igazolták, hogy a nők időskorban gyakrabban szenvednek magas vérnyomás betegségben, mint a férfiak, és ez igen gyakran társul obesitassal, dyslipidaemiával, cukorbetegséggel. Mindez nagy valószínűséggel összefüggésben lehet a menopauzával, amikor az egyik legfontosabb női nemi hormon, az ösztrogén érvédő és gyulladáscsökkentő hatása megszűnik. Az is bebizonyosodott, hogy a várandósság is próbatételt jelent az érrendszer számára. A terhespatológiai eltérések a későbbiekben növelik a cardiovascularis rizikót. Különbségek mutathatók ki a vérnyomás szabályozásában, a vegetatív idegrendszer és a hormonális hatások következtében. Különbségek fedezhetők fel a gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában is. Bár az ajánlások jelenleg nem tesznek különbséget, eltérő lehet a terápiák hatékonysága és a mellékhatások gyakorisága is. A legutóbbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a nők szív- és érrendszeri veszélyeztetettsége alacsonyabb vérnyomásértéknél nyilvánul meg, mint a férfiaké. Lehetséges, hogy a nők vérnyomásának küszöb- és célul kitűzött értékeit is módosítanunk kellene ahhoz, hogy a jól tervezett terápia révén a magas vérnyomás nőkben igazolt szív- és érrendszeri rizikóját mérsékeljük.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Lehetne jobban?! – A háziorvosi teljesítmény értékelésének módszertani továbbfejlesztése

PÁLINKÁS Anita, VINCZE Ferenc, KOVÁCS Nóra, SIPOS Valéria, CZIFRA Árpád, KOLOZSVÁRI László Róbert

Az alapellátás hatékonyságát a háziorvos (HO) egyéni jellemzőin és a praxis sajátosságain túl, általa nem befolyásolható tényezők határozzák meg, melyek figyelembevétele a jelenlegi hazai teljesítményértékelési rendszerben nem hangsúlyos. Vizsgálatunkkal szerettük volna demonstrálni, hogy milyen módon egészítené ki a HO-i teljesítmények praxisjellemzőkkel korrigált értékelése a jelenleg működő értékelési rendszert.

Klinikai Onkológia

2023. ÁPRILIS 01.

Áttétes colorectalis rák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez

Sok előnye van annak, ha egy tevékenység alapját nem az egyéni tapasztalatok, hanem e tapasztalatok összessége határozza meg. Ilyen gyűjteményt a medicinában több évezreddel ezelőtt már használtak, de korábban ezek az iránymutatások tradíciókon alapultak és tekintélyelvűek voltak. A modern klinikai irányelvek már az evidenciák alapján kidolgozott, széles körű konszenzus talaján kerülnek kidolgozásra. Ezek azonosítják, összefoglalják és értékelik a legmagasabb szintű evidenciákat, a legújabb adatokat a prevencióról, a diagnózisról, a prognózisról, a kezelésről, beleértve az előnyöket/hátrányokat és a költséghatékonyságot is.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Ultrahang-vezérelt botulinum neurotoxin terápiában részesülő COL-CAP módszer szerint klasszifikált cervicalis dystoniás betegek klinikai jellemzői]

SZABÓ Máté , DO KIEM Dániel , GÁRDIÁN Gabriella , SZPISJAK László , SALAMON András , KLIVÉNYI Péter, ZÁDORI Dénes

[A cervicalis dystonia (CD) a leggyakoribb fokális dystonia, amelynek esetén az érintett izmok azonosítása, az izmonkénti botulinum neurotoxin A- (BoNT-A-) dózis meghatározása és a precíz injekció kivitelezése egyaránt kihívást jelenthet. A jelen tanulmány célja, hogy a lokáliscentrumadatokat a nemzetközi adatokkal összehasonlítva azonosítani tudjuk a különbségek hátterében álló populációbeli és metodikai faktorokat, ezáltal javítani tudjuk a CD-ben szenvedő magyar betegek ellátását.]

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

A cardiovascularis prevenció 2021. évi európai irányelvei

VÁLYI Péter , KÉKES Ede

2021. augusztusban jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) és 12 további tudományos társaság ”A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának az előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tették szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely most már a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát együttesen jelzi előre 10 év távlatában és élethossziglan. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatásra kerül a feltételezhetően egészséges, illetve a már felismert atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő személyek kockázatának a felmérése és lépcsőzetes kezelése. A kockázati tényezők befolyásolásának a kedvező hatása, a megnyert életévek már élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a páciens preferenciáit figyelembe véve személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról, azok mértékéről. Az új irányelv részletesen foglalkozik a cardiovascularis kockázatot módosító tényezőkkel, társbetegségekkel, a személyre szabott kezelés elveivel, az egyéni és a társadalmi szintű prevencióval is.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

Status epilepticus prehospitális ellátása

A generalizált, konvulzív status epilepticus egy olyan sürgős ellátást igénylő helyzet, melynek ellátását – amennyiben a görcsroham nem kórházi környezetben jelentkezik – már prehospitális környezetben szükséges megkezdeni. Az ajánlások alapján 10 mg midazolam intramuscularis beadása javasolt, ugyanis ez a bejuttatási mód egyszerű és hatékonyságát „A” szintű evidenciák igazolják. A midazolam intranasalisan is alkalmazható („B” szintű evidencia), az intravénás alkalmazásról ugyanakkor nincsenek jó minőségű, megbízható eredmények. Kutatási helyzeten kívül, valós körülmények között a midazolam gyakran intranasalisan vagy intravénásan kerül alkalmazásra és sokszor az ajánlottnál alacsonyabb dózisokban. Egyes kohorszvizsgálatok alapján mind az intranasalis, mind pedig az alacsonyabb dózisú adagolás kevésbé hatékony a roham megszüntetésében, ugyanakkor ezeket a vizsgálatokat megzavarhatja, hogy az ellátók a gyógyszer dózisát a betegség véleményezett súlyosságának megfelelően változtatták.