Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 50
Ideggyógyászati Szemle
2024. JANUÁR 30.
[A glioblastoma-epigenomika komplex biológiai folyamatokat és potenciális terápiás célpontokat tár fel]
[Az agydaganat legsúlyosabb típusát, a glioblastomát (GBM) mélyrehatóan tanulmányozták OMICS-módszerekkel az elmúlt években, és legjellegzetesebb molekuláris meghatározói a kórszövettani diagnózis részévé váltak. A kutatási ismeretek azonban csak részben kerültek át a klinikai gyakorlatba. Jelen tanulmányunk célja, hogy epigenomikai elemzéseink eredményei alapján bemutassuk a GBM korai és késői molekuláris meghatározóit a gyakorló szakemberek számára.
A GBM-mintákat az első diagnózis után (GBM1) és kiújuláskor (GBM2) nyertük sebészeti úton. A DNS-t 24 pár formalinnal fixált, paraffinba ágyazott daganatszövetből vontuk ki. A könyvtárkészítés a Reduced Representation Bisulfite Sequencing kit alkalmazásával történt. A könyvtárakat egy Illumina NextSeq 550 készüléken szekvenáltuk. A metilációs kontrollokat (MC) egy nyilvánosan elérhető adatbázisból nyertük. Bioinformatikai elemzéseink során azonosítottuk a differenciálisan metilált útvonalakat és azok elemeit az MC-, GBM1- és GBM2-csoportokban.
Számos differenciáltan metilált útvonalat találtunk a GBM1 vs. MC és a GBM2 vs. MC összehasonlítások során, amelyek intracelluláris biológiai és agyszövet-fejlődési folyamatokban vesznek részt. Ezzel szemben, a GBM2 vs. GBM1 differenciáltan metilált útvonalai közül az immunszabályozásban, a neurotranszmitter- (különösen a dopaminerg, noradrenerg és glutaminerg) válaszokban, valamint az őssejt-differenciálódás és -proliferáció szabályozásában részt vevő útvonalak emelhetők ki.
Elemzésünk a korai és késői gliomagenezis biológiai komplexitását tárta fel, ami az alapvető biológiai elemektől az eltorzult idegfejlődési folyamatokon át a tumor-mikrokörnyezet specifikusabb immun- és neurotranszmitter-folyamatáig terjed. Ezek az eredmények célpontokat jelölnek meg új terápiás megközelítések számára.]
Lege Artis Medicinae
2023. DECEMBER 19.
Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
Idegtudományok
2023. OKTÓBER 27.
Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Ideggyógyászati Szemle
2023. MÁJUS 30.
[A kombinált kétoldali subthalamicusmag-stimuláció és levodopakezelés hatása az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban]
[A kétoldali subthalamicus mag mély agyi stimulációja (STN-DBS) és a dopaminerg gyógyszeres kezelés együttes hatékonyságának értékelése az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. A vizsgálatba 18, kétoldali STNDBS stimulációs terápia alatt álló PD-beteget vontak be. A betegek klinikai jellemzőinek értékelésére az egységes Parkinson-kór értékelő skálát (UPDRS) alkalmazták.]
Idegtudományok
2022. NOVEMBER 13.
Othello-szindróma Parkinson-kórban
A Parkinson-kórban gyakori pszichózis részeként téveszmék is előfordulhatnak, ennek egy fajtája a beteg és családja életminőségét egyaránt jelentős mértékben rontó, Othello-szindrómaként is ismert féltékenységi téveszme. A nem ritka szindróma felismerése és hajlamosító tényezőinek ismerete fontos a klinikai gyakorlatban.
Idegtudományok
2022. OKTÓBER 29.
A szkizofrénia a Homo sapiens sajátossága – a neuropszichiátriai betegségek evolúciós hátterének feltárása
A szkizofrénia valóban a modern emberben jelenhetett meg, és megjelenésének evolúciós szerepe van; a neandervölgyi agyban más lehetett a dopaminerg neurotranszmisszió szerepe, különösen a jutalom- és fájdalom-feldolgozás vonatkozásában (az ezekért felelős agyterületeken csökkent az FDOPA-felvétel a több neandervölgyi eredetű DNS-variációval rendelkező egészséges személyek egyes agyterületein).
Idegtudományok
2022. JÚNIUS 21.
Vonzóbbá teszi a fertőzötteket a Toxoplasma gondii
A Toxoplasma gondii világszerte az emberek közel 50%-ában okoz – többnyire látens – fertőzést, és a 2000-es évek vége óta azt is tudjuk, hogy a neurotróp intracelluláris protozoa nemcsak fertőzött macskafélék székletével, kontaminált élelmiszerrel és vízzel, de szexuális úton is terjed. Súlyos tünetek (akut toxoplazmózis: agyvelőgyulladás, szem-, tüdő-, májbetegség) csak a fertőzöttek kis százalékában (főleg immunszuppresszáltakban) alakulnak ki, azonban az aszimptomatikus személyek körében többféle viselkedésmódosulást is megfigyeltek (kockázatkeresés és a balesetek számának növekedése, neuroticizmus, mentális betegségek, pl. szkizofrénia, öngyilkossági hajlam, obszesszív-kompulzív zavar). Már eddig is ismert volt, hogy terjedése elősegítése érdekében a Toxoplasma gondii manipulálja köztesgazdái fenotípusos jellegzetességeit, most evolúcióbiológusok és evolúciós pszichológusok bebizonyították: ember esetében is ez a helyzet.
Klinikum
2022. MÁJUS 26.
A cukros üdítőitalok szerepe az elhízásjárványban és a krónikus betegségek prevalencianövekedésében
A túlsúly és az elhízás prevalenciája az elmúlt négy évtizedben megháromszorozódott. 2016-os adatok szerint az elhízás prevalenciája gyermekeknél 8%, férfiak között 11%, nőknél 15%. Ma a globális populáció 30%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a 2-es típusú diabetes (T2DM) vezető kockázati tényezője, továbbá coronariabetegséghez, stroke-hoz, és számos rákfajta kialakulásához vezethet. Az elhízással kapcsolatos költségek globálisan a nemzeti össztermék 2,8%-át emésztik fel, ami nagyjából megegyezik a dohányzás vagy a fegyveres konfliktusok költségével.
Ideggyógyászati Szemle
2022. JANUÁR 30.
[A pramipexol és a ropinirol összehasonlítása a Parkinson-kór kezelésében]
[A Parkinson-kór motoros és nem motoros tünetekkel járó, progresszív neurodegeneratív betegség. A betegség tüneti kezelésében a levodopa a leghatékonyabb gyógyszer. A dopaminreceptor-agonisták tartós dopaminerg stimulációt biztosítanak, és a tapasztalatok szerint késleltetik a levodopakezelés bevezetésének szükségességét, valamint csökkentik a hosszú távú levodopakezelés következtében kialakuló motoros mellékhatások gyakoriságát. A jelen vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy összehasonlítsa két potens nem ergolin dopaminagonista, a pramipexol és a ropinirol hatékonyságát dopaminagonista monoterápiás csoportokban, valamint hozzáadott levodopa terápiás csoportokban. A másodlagos cél a pramipexol és a ropinirol depresszióra gyakorolt hatékonyságának és biztonságosságának megállapítása volt. Módszerek – A randomizált, párhuzamos csoportos klinikai vizsgálatba 44, 36 és 80 éves kor közötti, idiopathiás Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be a török egészségügyi minisztérium ankarai Diskapi Yildirim Beyazit Oktató- és Kutatókórház neurológiai klinikáján. A betegek két csoportba randomizálva dopaminagonista pramipexol- vagy ropinirol-monoterápiában, vagy hozzáadott levodopa terápiában is részesültek. A pramipexol, illetve a ropinirol maximális napi dózisa 4,5 mg, illetve 24 mg volt. A betegek utánkövetése 6 hónapig tartott, ezalatt rögzítésre kerültek az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála, a Betegségsúlyosságra Vonatkozó Klinikai Összbenyomás és a Klinikai Összbenyomás javulása értékeiben történő változások, valamint az előrehaladott állapotú betegeknél a levodopadózisokban történő változás. Rögzítésre és összehasonlításra kerültek a gyógyszeralkalmazással összefüggő nemkívánatos események is. Eredmények – A dopaminagonista monoterápiás csoportban szignifikánsan javult az Egységesített Parkinson-kór Pontozó Skála összes alcsoportjának pontszáma és összpontszáma, szignifikánsan javult továbbá a pramipexolcsoportban a Betegségsúlyosságra Vonatkozó Klinikai Összbenyomás, különösen a hatodik hónap végére. A hozzáadott levodopa- és pramipexolkezelésben részesülő csoportban szignifikáns mértékben növekedett a Betegségsúlyosságra Vonatkozó Klinikai Összbenyomás- és a Beck Depresszió Kérdőív-pontszám, továbbá a 6. hónap végén szignifikáns javulás volt kimutatható a ropinirolkezelésben részesülő alcsoport Betegségsúlyosságra Vonatkozó Klinikai Összbenyomás-pontszámában is. Számos korábbi vizsgálat demonstrálta már a pramipexol és a ropinirol Parkinson-kór elleni hatékonyságát monoterápiában és hozzáadott levodopa kezeléssel, továbbá a hozzáadott levodopa kezelés hatékonyságát a motoros komplikációkkal kapcsolatban. A vizsgálat támogatja a pramipexol- és a ropinirol-monoterápia, valamint a hozzáadott levodopa kezelés hatékonyságát és biztonságosságát Parkinson-kórban.]
Idegtudományok
2021. NOVEMBER 11.
A szaglásvesztés mechanizmusai SARS-CoV-2-fertőzést követően
A Covid-19-járvány felhívta a nagyközönség figyelmét a szaglás fontosságára: a higiéniában, táplálkozásban, élvezetekben betöltött szerepe mellett ennek a meglehetősen alulértékelt érzéknek fontos feladata, hogy figyelmeztessen olyan környezeti veszélyforrásokra, mint a romlott étel, a tűz, a szivárgó gáz vagy a légszennyezés. A szaglórendszer receptorsejtjei különösen kitettek a külső környezet ingereinek, így a körülöttük elhelyezkedő epithelsejtekkel egyetemben könnyedén károsíthatják őket a levegőben terjedő vírusok, baktériumok és nanorészecskék. A szaglóreceptorsejtek képesek a környezetből származó xenobiotikumokat közvetlenül az agyba juttatni. A szaglásvesztés korai mortalitással társul és az Alzheimer-, valamint a Parkinson-kór első stádiumát is jelezheti.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.