Részletes keresés

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. DECEMBER 12.

Terápiarezisztens hypertonia: differenciáldiagnózis és kezelés

TISLÉR András

Terápiarezisztenciáról akkor beszélünk, ha magas vérnyomás miatt kezelt betegnél a vérnyomás három, különböző támadáspontú antihipertenzívum (köztük egy diuretikum) szedése ellenére sem éri el a célértéket.

HUN 2009;1(05)

Lege Artis Medicinae

2009. DECEMBER 10.

Terápiarezisztens hypertonia: differenciáldiagnózis és kezelés

TISLÉR András

A rezisztens hypertonia klinikai jelentősége nemcsak gyakoriságában rejlik, hanem abban is, hogy prognózisa rossz. A célszervkárosodások gyakorisága, 50-100%-kal nagyobb a jól beállított betegekhez képest.

HUN 2009;19(12)

Lege Artis Medicinae

2009. JÚNIUS 10.

Vascularisan dekompenzált cirrhosis hepatis kezelése hosszú távon

KISS Krisztina, KISS János Tibor, KISS Zsófia, GROSZ Andrea, NEMESÁNSZKY Elemér, BALÁZS Csaba

A 60 éves férfi betegnél 1996-ban kórismézték alkoholos eredetű májcirrhosisát (Child-C stádium); 1999 óta alapbetegségének döntően vascularis jellegű dekompenzációját észleljük. Rendszeresen visszatérő jelleggel szaporodik fel konzervatív - kombinált diuretikus - kezelésre refrakter, extrém mennyiségű ascites. A folyamatosan képződő, mennyiségéből adódóan panaszt okozó szabad hasűri folyadék három-négy havonkénti lebocsátására kényszerülünk. Gondozásunk során státusa lényegében változatlan maradt.

HUN 2009;19(04-05)

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Egy felfedezés magyar sorsa - a diuretikus renográfia

RADÓ János

A közbeszéd aránylag gyakran foglalkozik a magyar felfedezők "sorstalanságával”. A Magyar Nephrologiai Társaság jubileumi 25. kongresszusának nyitóbeszédét Turi Sándor professzor azzal a kijelentéssel fejezte be, hogy ebben az évben ünnepeljük a diuretikus renográfia felfedezésének 40 éves évfordulóját.

HUN 2009;19(02)

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Direkt vasodilatatorok és digitálisz alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

DÉKÁNY Miklós

A szisztolés diszfunkcióval járó krónikus szívelégtelenség optimális gyógyszeres kezeléséhez a standard diuretikus és neurohormonális antagonista kezelés mellett szükség lehet a direkt értágító dihidralazin és nitrát kombinációjának, valamint a digitálisz alkalmazására is.

HUN 2007;17(06-07)

Lege Artis Medicinae

2007. JÚLIUS 14.

Diuretikumok és aldoszteronreceptorantagonisták alkalmazása krónikus szívelégtelenségben

NYOLCZAS Noémi

A diuretikumok a krónikus szívelégtelenség kezelésének egyik bázisát jelentik. Bár a kacsdiuretikumok és a thiazid diuretikumok vonatkozásában nem rendelkezünk nagy, randomizált, placebokontrollált, multicentrikus vizsgálatokból származó, kedvező mortalitási adatokkal, e gyógyszerek jelentősége vitathatatlan a folyadékretenció megszüntetésében és a szívelégtelenség tüneteinek csökkentésében.

HUN 2007;17(06-07)

Lege Artis Medicinae

2007. FEBRUÁR 22.

Diuretikumok a kardiológiában: adjuk vagy szedjük?

NAGY Viktor

A diuretikumok a gyógyszeres kezelés alapvető eszközei. Hatékonyan csökkentik a vérnyomást és - ahogyan azt számos hypertoniatanulmány igazolta - eközben csökkentik a cardiovascularis és cerebrovascularis morbiditást és mortalitást.

HUN 2007;17(02)

Lege Artis Medicinae

2003. FEBRUÁR 20.

A diuretikus kezelés

RADÓ János

A diuretikumokat az orvosi gyakorlat úgyszólván minden ágában használják a különböző, oedemával járó és oedemamentes állapotok kezelésében. Hatásukat a szervezet folyadék- és ionháztartásának, valamint ozmoregulációjának mélyreható változtatásaival fejtik ki. Elsősorban a vesére hatnak, de másodlagosan számos más szerv, főként a szív és az erek, a tüdő, a máj és az agy működését is befolyásolják.

HUN 2003;13(02)

Lege Artis Medicinae

1994. FEBRUÁR 28.

Szívroham elsődleges megelőzése magas vérnyomás vizsgálatban

MATOS Lajos

Enyhe-középsúlyos hypertoniaban szenvedő férfiakon a diuretikus-, illetve béta-blokkoló antihipertenzív kezelés összehasonlítása a nem halálos infarctus, a coronaria mortalitás és az összmortalitás szempontjából.

HUN 1994;4(02)

Lege Artis Medicinae

1992. JANUÁR 29.

Akut volumenterhelés hatása a pitvari natriuretikus peptid (ANP) elválasztására endokrin kórképekben

DE Chatel Rudolf, TISLÉR András, BARNA István, TÓTH Miklós, RUDOLF F. Lang

Az akut volumenterhelésre adott diuretikus választ és a pitvari natriuretikus peptid (ANP) plazmaszintjét vizsgáltuk endokrin kórképekben. A betegek és kontroll személyek 2000 ml sóinfúziót kaptak intravénásan 4 óra alatt. Az infúzió előtt és után vett vérminták ANP tartalmát radioimmunoassay-vel mértük. Sóterhelésre minden csoportban emelkedett az ANP plazmaszintje. Hypothyreosisban és csík-gonárd szindrómában szenvedő betegeink nyugalmi ANP szintje alacsonyabb (p<0,001) volt a kontrollokénál és az infúzió után is szignifikánsan elmaradt a kontrollok átlagánál (p< 0,001); az alacsony ANP szintek ellenére mind két csoportban jelentősen nőtt a Na- és vízürítés. Ca-anyagcserezavarban szenvedő betegeinknél a létrejött ANP változás összefüggést mutatott a nyugalmi Ca szinttel (r=0.674, p<0.025). Diabetes mellitusos betegeink ANP szintjei infúzió előtt nem különböztek a kontrollokétól, a NIDDM csoportban az infúzió hatására az ANP szint nagyobb mértékben növekedett (p<0,05) mint az IDDM betegekben vagy a kontrollokban, ugyanakkor a Na- és vízürítés kevésbé fokozódott. Eredményeink szerint az ANP a volumenterhelésre adott diuretikus válasz egyik mediátora. Extrém plazma Ca értékek esetén a szív endokrin aktivitása függ a Ca koncentrációtól, NIDDM-ban a szív endokrin válaszkészsége fokozott, a periféria érzékenysége csökkent. Hypothyreosisban és csík-gonad szindrómában a szervezet - a szív csökkent endokrin aktivitása ellenére – képes a többletfolyadék kiválasztására.

HUN 1992;2(01)