Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 41
Hírvilág
2011. AUGUSZTUS 15.
Életvégi döntésekről az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán
Bár elvben a jog tiltja, gyakorló orvosok szerint napi gyakorlat hazánkban az eutanázia, amelyet a jognak is jó volna követnie. Lényegében azonban mindmáig tisztázatlanok a fogalmak, így fordulhat elő, hogy a bioetikusnak kell a jogtudóst figyelmeztetnie: Hitler eutanázia-programnak nevezett tömeggyilkosságából hiányzott az elpusztítottak önkéntessége, így az semmiképpen sem nevezhető „szép halálnak”…
Lege Artis Medicinae
2007. FEBRUÁR 22.
Az idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata
A WHOQOL-OLD életminőségkérdőívet multikulturális módszerrel fejlesztették ki. A szerzők a nemzetközi munkacsoport magyar résztvevői voltak. A szolgáltatások fejlesztése céljából az idősödő emberek attitűdjeinek megismerése is fontos, ezért a munkacsoport egy AAQ elnevezésű (angolul: attitudes to ageing questionnaire) kérdőívet is létrehozott. A két módszerrel hazai idős emberekből álló mintát vizsgáltak.
Lege Artis Medicinae
2006. ÁPRILIS 21.
A kiégés jelensége az orvosi hivatásban
A kiégés lényege a testi, lelki és érzelmi kimerülés, amelyet krónikus érzelmi megterhelés vált ki, és többlépcsős folyamat végén jelentkező állapotnak tekinthető. Olyan foglalkozásúak körében gyakori, akik mindennapos munkájuk során segítő kapcsolatba kerülnek az emberekkel, és azok elsősorban negatív érzéseivel.
Ideggyógyászati Szemle
2003. DECEMBER 20.
Szerotonin diszfunkciók a hét fõbűn hátterében
Az emberiség kultúrtörténetén - bizonyos művészeti alkotásokban tételesen fellelhető módon - végigvonul a hét főbűn szimbolikája. Idetartozik, többek között, Hieronymus Bosch festménye - A hét főbűn és a négy végső dolog -, Dante Alighieri műve - Divina Commedia (Isteni színjáték) - és Edmund Spenser The Faerie Queene (A tündérkirálynő) című költeménye.
Lege Artis Medicinae
2000. ÁPRILIS 01.
Hálapénz a magyar egészségügyben; Attitűdök és vélemények
Az egészségügy egyre kevésbé kielégítő finanszírozása mellett feltűnő a kormányzat egyre fokozódó érdeklődése a hálapénz iránt. Szinte egy időben hívta életre az egészségügyi miniszter az úgynevezett hálapénzbizottságot és kezdett kutatást – a Közép-európai Egyetem és az Állami Pénztárfelügyelet megbízásából, illetve támogatásával – a Tárki. A két program eredményeit összefoglaló tanulmányok is közel ugyanekkor váltak ismertté. Sorozatunkban párhuzamosan tallózunk az elméleti megközelítéseket előtérbe helyező bizottsági jelentésben és a szociológiai tényekre (véleményekre) támaszkodó tanulmányban. A párhuzamosságot a tartalmi hasonlóságon túl indokolja, hogy a Tárki kutatói (Bognár Géza és Gál Róbert Iván, témavezető Kornai János) köszönetet mondanak „értékes megjegyzéseiért” Balázs Péter- nek, a miniszter által felkért munkabizottság vezetőjének. Feltételezhető tehát, hogy a két kutatócsoport ismerte és felhasználta egymás eredményeit.
Ideggyógyászati Szemle
1996. MÁRCIUS 20.
Diszfunkcionális személyiség attitűdök és depresszió migrén típusú fejfájásban szenvedő serdülőknél
A szerzők egy 14-18 éves serdülőkből álló 28 fős klinikai mintát hasonlítottak össze depresszió és diszfunkcionális attitűdök vonatkozásában, nem és korösszetételben azonos egészséges serdülőkből álló kontrollcsoporttal (n=68), a betegcsoport diagnózisa típusos aurával járó migrén volt. A Burns Diszfunkcionális Attitűdskálájával és Beck Depressziókérdőívével végzett felmérés szerint a migrénben szenvedő serdülők fokozottan dependensek és szenzitívebbek hasonló korú társaiknál, kevéssé realisztikusan gondolkodnak, egészében diszfunkcionálisabb személyiségprofilt mutatnak fel az egészségesekhez képest. Jóllehet nemcsak a kontrollcsoportot, de a klinikai csoportot is jobban jellemzik a pszichológiai, mint a klinikai paraméterek, diszkriminancia-analízissel kielégítő szenzitivitás mellett csak mérsékelt specificitást sikerült elérni. Fokozott depresszivitást nem sikerült kimutatni a migrénben szenvedő serdülőknél, a két serdülőcsoport között csak fokozati különbségek vannak.
Lege Artis Medicinae
1994. FEBRUÁR 28.
Táplálkozási attitűdök és evészavarok tánctagozatos középiskolások között
A szerzők két középiskolás populációban vizsgálták az anorexia és bulimia nervosa morbiditását és a patológiás táplálkozási attitűdök gyakoriságát, kétlépcsős vizsgálatban. Az egyik csoport két tánc tagozatos osztályból (n=54), a kontrollcsoport általános tantervű két társosztályból állt (n=61). Mindkét csoportban 1-1 diáklány teljesítette a bulimia nervosa kritériumait, s ez az összpopuláció 2%-a. Anorexia nervosában szenvedő diák nem volt, míg a patológiás táplálkozási attitűdök a fokozott karcsúságideállal jellemezhető tánctagozatosok között szignifikánsan gyakoribbak voltak. A vizsgálat alapján e speciális populációban az evészavarok kockázata nagyobb. Ez a különbség azonban nem a klinikailag súlyos szindrómák, hanem a szubklinikus, attitűdbeli zavarok gyakoriságában mutatható ki.
Lege Artis Medicinae
1992. AUGUSZTUS 26.
Az AIDS-ismeretek szintje és szerkezete Magyarországon 1991-ben
A szerzők a 15 éven felüli magyarországi lakosság körében 2000 fős reprezentatív mintán kérdőíves adatgyűjtést végeztek az AIDS szel kapcsolatos ismeretek, attitűdök és magatartás vizsgálatára. Az ismeretek szintjét vizsgálva kiderült, hogy a tudat előterében lévő ismeretek szintje rendkívül alacsony, majd növekszik, ahogy a kérdések közvetlenül egy-egy ismeretelemre irányulnak. Az ismeretszint a nehezen mozgósítható passzív tudásmezőben a legmagasabb. Az ismeretek szerkezete a helyes válaszok alapján a vizsgált tudásmezőkben ellentmondó képet mutat: míg a passzív tudásmezőben a társadalmi-gyakorlati típusú ismeretek vannak túlsúlyban, addig az aktív mezőben biomedikális-orvosi természetűek. A korábbi magyarországi kutatások adatait eredményeinkkel összevetve kiderült, hogy 1987 óta csökkent az AIDS-ismeretek szintje. Újra kell gondolni az AIDS elleni propaganda egészét, egyrészt kampányok helyett hosszú távú stratégiai lépések sorává alakítva azt, másrészt az egyént aktivizáló szemléletűvé kell tenni, felváltva az eddigi „paternalista" szemléletet.
Lege Artis Medicinae
1992. MÁJUS 27.
Bulimiás vonások obesitasban
A nagy népegészségügyi jelentőségű obesitas gyakran pszichoszomatikus zavarnak tekinthető. Kapcsolatát az evészavarok klasszikus formáival (anorexia, bulimia) a folyamatos átmenetet hangsúlyozó kontinuum-hipotézis szerint képzelhetjük el. Az obesitasban szenvedők mintegy fele bulimiás tünetekkel is rendelkezik az irodalmi adatok alapján (falásrohamok, hányás, hashajtózás). Az obesitasnak (vagy bulimiának) ezt az al csoportját vizsgálták a szerzők különböző evészavar-tesztekkel és interjúkkal egy 172 fős, illetve részben egy 254 fős obes populációban, egy helyi fogyókúrás szanatóriumban. A klinikai kritériumoknak megfelelő bulimia prevalenciája 55 férfi között 7,3%, 117 nő között 19,7% volt. A 254 fős populációban vizsgált tesztek alapján a táplálkozással kapcsolatos kóros attitűdök aránya igen magas, például bulimiás prediszpozíció a férfiak 41,2%-ában és a nők 73,0%-ában mutatható ki. A bulimiás obesitas alcsoportja a fenti nagy arányok miatt figyelmet érdemel, s kezelésében pszichoterápiás segítségre is szükség van.
Ideggyógyászati Szemle
1991. ÁPRILIS 01.
Táplálkozási attitűdök középiskolások között
A pszichoszomatikus táplálkozási zavarok epidemiológiai vizsgálatainak többsége a legnagyobb kockázatú populáción, egyetemista, főiskolás hallgatók körében készült. A szerzők korábbi vizsgálatuk során az anorexiás attitűd és a bulima (nervosa) gyakoriságát egyetemista populációban hasonlónak találták a fejlett nyugati államokból származó adatokhoz.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.