Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2005. JANUÁR 20.

Szédülés - vertigo Alarmírozó tünet a vertebrobasilaris rendszer keringési zavaraiban - II. rész

FAZEKAS András

A szédülés/vertigo a klinikai orvoslásban - hasonlóan a fejfájáshoz - az egyik leggyakoribb panasz és tünet, amellyel a beteg orvoshoz fordul. A neurológiában - ellentétben a fejfájással, ahol önálló fejfájáskórképek (például a migrén) mellett a fejfájás különbözõ kórfolyamatok tüneteként is jelentkezik - a szédülés/vertigo nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely számos kórképben fordulhat elõ.

HUN 2005;58(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2004. DECEMBER 10.

Szédülés - vertigo Alarmírozó tünet a vertebrobasilaris rendszer keringési zavaraiban - I. rész

FAZEKAS András

A szédülés/vertigo a klinikai orvoslásban - hasonlóan a fejfájáshoz - az egyik leggyakoribb panasz és tünet, amellyel a beteg orvoshoz fordul. A neurológiában - ellentétben a fejfájással, ahol önálló fejfájáskórképek (például a migrén) mellett a fejfájás különbözõ kórfolyamatok tüneteként is jelentkezik - a szédülés/vertigo nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely számos kórképben fordulhat elõ.

HUN 2004;57(11-12)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa és komplex kezelése

ÚJSZÁSZY László, TÚRY Ferenc

Az irritábilis bél szindróma diagnózisának alapja a beteg tüneteinek értékelése. A korábban elterjedt, az organikus eltérés lehetőségét mindenáron kizáró „maradék diagnózis" alkalmazási köre csak a súlyosabb klinikai képpel járó, pszichiátriai kórállapotokhoz társult esetekben és idősebb korban javasolható. Az utóbbi évek megegyezései alapján (római kritériumok I., II.) a panaszokon alapuló primer kórismének szerves része a tüneteknek megfelelő kezelés azonnali megkezdése. A differenciál diagnosztikai kérdések attól függnek, hogy milyen típusú tünet a meghatározó. Ennek alap ján eltérő a stratégia aszerint, hogy a hasmenés, a székrekedés vagy a fájdalom dominál.

HUN 2000;10(04)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Ifjú neurológusok XI. fóruma

Az a. carotis elváltozásai és az agyi perfúziós viszonyok összefüg­gése (Carotis Duplex scan és agyi SPECT-vizsgálat összevetése alapján). Stenosis vagy dissectio? Differenciáldiagnosztikai kérdések ca­rotiskeringési zavarokban. 3D TCD-vel diagnosztizált AVM. Supraaorticus Duplex UH-vizsgálatok és angiográfia kapcsán felmerülő diagnosztikus tévedések lehetőségei. A nyaki carotisok duplex ultrahangvizsgálata során előforduló diagnosztikus tévedések okai és elkerülésük lehetőségei. A duplex-szonográfia szerepe az arteria carotis communis occ­lusio műtéti elbírálásában (esetismertetés). Moyamoya-betegség követése transcranialis dopplerrel (TCD). Thrombocytafunkciós tesztek agyi keringészavar akut és krónikus szakaszában. Multicausalis agyi keringészavarok. Parkinsonismus és óriásaneurysma együttes előfordulása (esetismertetés). lntermittáló fejfájás hátterében teratoma adultum, germinoma, spinalis és cerebralis metastasisok - 5éves betegkövetés Meningealis daganat differenciáldiagnosztikai problémái. Agyi metasztázis tüneteivel jelentkező extracranialis daganatok. Craniocervicalis átmeneti és magas cervicalis térfoglaló folya­matok diagnosztikájának buktatói. Benignus spinalis tumorok diagnosztikája. Spinalis dermoid ciszta - adatok a low back pain szindróma etiológiájához. Az agyi mikrodialízis kísérleti és klinikai lehetőségei. Multiplex intracranialis daganatok kezeléséről. Tremor- és reflexvizsgálatok Parkinson-kórban. HMPAO SPECT-vizsgálatok Parkinson-szindrómában. Aurorix kezelés Parkinson-szindróma depresszióval szövődött eseteiben. A Parkinson-szindróma gyógyszeres terápiája, különös tekintet­tel a napszaki teljesítményingadozásokra. Jumex a Parkinson-szindróma korai fázisában. Konduktív nevelés parkinsonizmusban. Biofizikai módszerek használata ideggyógyászati betegségek patomechanizmusának kutatásában. Nagy vakfolt szindróma. Optokinetikus nystagmus vizsgálata szoliter frontalis laesio esetén. Hypocalcaemia és epilepszia. Nehézségek az epilepsziás álrohamok felismerésében. Hipnóziskezelés parciális epilepsziákban. Migrén, depresszió, szorongás. Fejfájások verbalizációs jellegzetességei. Fahr-betegség osztályunk anyagában. Agyi vascularis laesiók CT-vizsgálata és differenciáldiagnosztikai nehézségek. Binswanger-kór. Pszichopatológiai tüneteket mutató betegek CT-elváltozásai. A 3D MR-angiográfia jelentősége occlusiv agyi érbetegségekben. Nyaki nagyereken végzett képalkotó eljárások összehasonlító vizsgálata. A craniocervicalis átmenet diagnosztikájának nehézségei egy eset kapcsán. A gerincvelöbetegségek elkülönítő kórismézése. A Parkinson-betegség története és epidemiológiája. Újabb adatok a parkinsonizmus patomechanismusához; kísér­leti terápiák Diagnosztikai tévedések Parkinson-szindrómában. Sinemet CR - előrelépés a gyógyszeres terápiában. Parkinson-szindrómás betegeink oxidator fenotípus vizsgálatairól. Parkinson-szindrómás betegek Madopar-HBS kezelése. Szövődményes migrén és idiopathias agyi atrófia együttes előfor­dulása. Családvizsgálat adreno-leuko-dystrophiában. Anaemia perniciosában szenvedő betegeink elektrofiziológiai vizsgálatáról. A sacralis durazsákba sodródott porckorongrészlet. Elektrofiziológiai vizsgálatok eredményei Parkinson-szindrómában szenvedő betegeknél. EMG-SCAN vizsgálatok Parkinson-szindrómás betegeknél. Felnőttkori myotubularis myopathia esete osztályunkon. Kugelberg-Welander-szindróma előrehaladott képe. Az idiopathiás gyulladásos myopathiák immunológiai vizsgálata. Recesszív generalizált myotonia (Becker). A myotoniák differenciáldiagnózisa egy eset kapcsán. Glossopharyngeus neuralgia szinkópéval. Multiszisztémás atrófia családi előfordulása. Az Apert-szindróma a korszerű diagnosztika tükrében. Reit-szindrómás kisded (video esetbemutatás). Fiatalkori kardiogén stroke. Sneddon-szindróma. Agyi érbetegek osztályunkon 1993 első felében. Cerebellaris vérzések. Változás a prognózis megítélésében osztályunk beteganyagában. Sclerosis multiplexnek tartott medialis thalamuslágyulás esete. Stroke okozta extrapyramidalis károsodás. Kétoldali occipitalis lebenylágyulás esetei. Súlyos agytörzsi laesio (centralis pontin myelinolysis) esete. A sejtes és humorális immunválasz hosszú távú követése sclero­sis multiplexes betegeknél. A Lyme-borreliosis aktuális problémái osztályos gyakorlatunkban. Listeria monocytogenes mint a purulens meningitisek lehetséges kórokozója. Diagnosztikus nehézséget okozó, alsó végtagi gyöki jellegű fáj­dalmak előfordulása osztályunkon. Perifériás neuropathia hypereosinophil szindrómában. Az agytörzsi megbetegedések okozta szemmozgászavarok. Parkinson-szindrómában szenvedő betegek depressziója, különös tekintettel a preszuicidális szindróma (RINGEL) lehe­tőségére.

HUN 1994;47(03-04)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

A pajzsmirigy primer non-Hodgkin lymphomája

ÉSIK Olga, NÉMETH György, PÓCZA Károly

A szerzők az elmúlt 30 évben észlelt 3 primer pajzsmirigy non-Hodgkin lymphomás beteg kórtörténetét ismertetik, különös tekintettel a diagnózisra, a staging-vizsgálatokra, a differenciáldiagnosztikára, a kezelésre, a követésre és a túlélésre. I E és viszonylag lokalizált II E stádium esetén műtét (bilateralis intra- vagy extracapsularis thyreoidectomia és szelektív nyirokcsomó-eltávolítás) indikált. A műtét után sugárkezelésre a regionális nyirokrégiók (nyak és felső mediastinum) ellátása érdekében minden esetben szükség van. Ezt követően adjuváns kemoterápia ajánlott, mivel ez az egyetlen módja a daganatos eredetű halálozás nagy részéért felelős távoli kiújulások megelőzésének. A diffúz II E, valamint II E-IV E stádiumú daganatok kezelése nem tér el más nodalis lymphomák terápiájától: a kezelés súlypontja a citosztatikumok alkalmazása, melyet többnyire sugárkezeléssel kell kiegészíteni. Ilyen esetekben radikális pajzsmirigyműtét végzése már nem indikált.

HUN 1993;3(01)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

A tüdőtuberculosis differenciáldiagnózisa

BÖSZÖRMÉNI Miklós

A gümőkóros esetek ritkulása következtében a tüdőtbc differenciáldiagnózisa nehéz lett, az orvosok nem gondolnak erre a betegségre, ami különösen az idős tbc-s emberek életét veszélyezteti. Primaer tbc-s fertőzés ma Magyarországon elsősorban fiatalembereken észlelhető. A főleg általános tünetek mellett a tuberkulin-re akció hyperergiás. A tbc-s pleuritis diagnózisa leginkább más eredetű mellkasi folyadékgyülemek kizárása útján lehetséges, de thoracoscopos biopszia is szükséges lehet. A tbc-s bronchadenitis ritkaság, de adott esetben sarcoidosistól vagy malignus nyirok csomó-megnagyobbodásoktól elkülönítendő, ami bronchoscopiával vagy idős egyéneken terápiás teszttel lehetséges. Az infiltrativ tbc lényegesen ritkább mint a radiológiailag hasonló primaer vagy secundaer (főleg tüdőrák melletti) pneumonia, vagy a tüdőinfarctus. Koch-negatív, infiltrativ tbc diagnózisa sokszor csak terápiás teszttel lehetséges. A differenciáldiagnosztikus nehézségek legnagyobbak a disseminalt formában. A szerző óva int az aggresszív beavatkozások (BAL, thoracotomiás biopszia) túl korai alkalmazásától, helyette a terápiás teszt jelentőségét hangsúlyozza. Kerekárnyékok esetében viszont a tbc diagnózisa és a tüdőrák kizárása érdekében ideális vizsgálatnak tartja a transthoracalis tűbiopsziát. Befejezésül megemlíti az újabb kutatásokat a kevés baktériumot ürítő betegek tbc-jének bakteriológiai diagnózisa érdekében, de hangsúlyozza, hogy ezekben az esetekben a közvetett eljárásokra (kizárásos diagnózis, terápiás teszt) még sokáig szükség lesz.

HUN 1991;1(15)

Lege Artis Medicinae

1991. JÚLIUS 31.

A prosztatarák klinikai patológiája

KISS Ferenc

A prosztatarák diagnosztikájában a klinikai patológus feladatai a következőképpen foglalhatók össze: A prosztata adenocarcinoma felismerése és differenciáldiagnosztikája. A tumor prognózisának megítélése megbízható grading eljárás alkalmazásával és a kiterjedés (stádium) megállapításával. A kezelés hatékonyságára való következtetés a szöveti kép alapján. A rákmegelőző állapot (dysplasia) morphologiájának megismerése és diagnosztikája. A rutinmunka során fel kell használni az elérhető modern vizsgálómódszereket a tumor biológiai viselkedésének individualizált jellemzésére.

HUN 1991;1(13)

Ideggyógyászati Szemle

1983. DECEMBER 01.

Herediter motoros és szenzoros neuropatia (HMSN)

DR GÁTI István, DR CZOPF József, TROMBITÁS Károly

A leírt esetben az apa, az apai nagyapa és három első unokatestvér vizsgálata szolgált a domináns öröklési mód bizonyítására. A beteg klinikai, liquor-, elektrofiziológiai és szövettani leleteinek elemzése felhívja a figyelmet az örökletes polineuropátiák vagy a poliganglioradiculitis differenciáldiagnózisának nehézségeire. Az eset példát szolgáltat arra, hogy a jóindulatú klinikai kép mellett az összfehérje emelkedése a liquorban előfordulhat az I. típusú domináns örökletes motoros és szenzoros neuropathia esetén.

HUN 1983;36(12)

Ideggyógyászati Szemle

1980. JÚNIUS 01.

[Az agyi sérülések klinikai differenciáldiagnózisa]

H. Reisner

[Az agyi ischaemia klinikai képét az esemény egyes formáinak differenciáldiagnózisa alapján mutatjuk be. Kizárólag a klinikai vizsgálati kritériumok segítségével több mint egy év alatt meg lehet különböztetni a véres és a vértelen inzultusokat az esetek több mint 90 százalékában. A pontos megkülönböztetés, különösen a terápiás intézkedések meghozatalához számos nem invazív és invazív diagnosztikai módszer alkalmazása szükséges. ]

ENG 1980;33(06)

Ideggyógyászati Szemle

1978. AUGUSZTUS 01.

A neuroleptikum okozta stupor klinikuma és differenciáldiagnózisa

DR. UNGVÁRI Gábor, DR. PETHŐ Bertalan

A szerzők két eset ismertetése kapcsán tárgyalják a neuroleptikumok indukálta stupor klinikumát, áttekintik a differenciáldiagnosztikus lehetőségeket, és vázolják e ritka stupor patofiziológiájának hipotézisét.

HUN 1978;31(08)