Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 48
Hypertonia és Nephrologia
2015. OKTÓBER 30.
Hypertonia és Nephrologia
2013. OKTÓBER 20.
Beszámoló a VII. Országos Pszichonephrologiai és Rehabilitációs Konferenciáról, valamint a IV. Országos Gánti Pszichoszociális Reszortos Nõvérképzésrõl
2013. május 13-án a Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Vese Alapítvány, a Preventív Medicináért Alapítvány és a Szent Margit Kórház Vese Alapítvány, valamint a Nemzeti Veseprogram támogatásával immáron hetedik alkalommal rendeztük meg Újpest Polgár Centrumában az Országos Pszichonephrologiai és Rehabilitációs Konferenciát 85 regisztrált résztvevővel (ezek közül 49 szakdolgozó). A konferencia fókuszában idén az öngondoskodás és az otthoni hemodialíziskezelés bevezetésének lehetősége, valamint az otthoni dialízissel kapcsolatos pszichoszociális kérdések álltak.
Hypertonia és Nephrologia
2013. MÁRCIUS 22.
Optimális és adekvát dialíziskezelési lehetõségek. Paradigmaváltások a vesepótló kezelésben - A krónikus vesebetegek minõségi dialízis- és gyógyszeres kezelése I. rész
Az elmúlt harminc év kutatásai igen sok eredményt hoztak az akut és krónikus veseelégtelenség patofiziológiájával, klinikumával és terápiájával kapcsolatban. Jóval többet tudunk az uraemiás toxinokról és azok jellegzetességeiről, a só- és vízháztartás szabályozásáról, a renalis anaemia kezeléséről, az uraemiás anyagcserezavarokról, a kalcium-foszfát és a zsíranyagcsere-zavarról. A kezelés minőségét javító, a mortalitást csökkentő lehetőségek és befolyásolható tényezők közül előtérbe kerül a dialíziskezelés kivitelezése és technikája. Mai ismereteink szerint a mortalitás csökkentésére vonatkozóan elsőrendű szempont a kezelési idő. Ezt legjobban az intermittáló kezeléseknél a megnövelt (4,5-6 órás) kezelési idő segíti. Szűk körben választható lehetőség a hetente háromszorinál több kezelés, a napi nyolcórás, hosszú, éjszakai kezelés is. A mortalitást a betegoldalról jelentősen befolyásolja az életkor, a nem, a komorbiditás, a folyadék- és a CaxPO4-egyensúly. A technikai oldalról kiemelt befolyásoló tényező még a dializáló oldat tisztasága és a membrántulajdonságok. A high-flux membránok alkalmazása egyértelműen javítja a kezelés minőségét, a hemodiafiltrációs kezelés többlethaszna a mortalitás vonatkozásában azonban még ellentmondásos. Az optimális-adekvát dialíziskezelés komplexitásának biztosítása eredményezhet mortalitáscsökkentést és életminőség-javulást a krónikusan dializált betegek esetében.
Hypertonia és Nephrologia
2012. DECEMBER 30.
Prof. dr. Vas István, aki megváltoztatta a peritonealis dialízis kimenetelét
Vas professzor úrral 1996-ban egy torontói tanulmányutam során találkoztam. Már az első napokban lenyűgözött az egyénisége, a széles körű tudása és az intelligenciája. Hihetetlen volt számomra az a tisztelet és szeretet, amellyel őt a betegei, a nővérei és az orvos kollégái körülvették. Soha nem a szakmai elismerést kereste, hanem a betegeinek a gyógyítását, az önálló kezelésükre való tanítását, a kiszolgáltatott helyzetüknek megsegítését és az egyenrangú partnerként való kezelését tartotta a legfontosabbnak. Szakmai munkásságának középpontjában is a vesebetegek gyógyításának a javítása és a mikrobiológia eredményeinek a gyakorlatban való bevezetése állt. Az orvosokat és a nővéreket rendkívüli szeretettel és segítőkészséggel tanította. A peritonealis dialízis (PD-) kezelés oktatásában, és a betegek gondozásában a nagy szakmai önállósággal dolgozó nővéreket tartotta kulcsszereplőknek, akik így az orvos egyenrangú partnereivé válnak. Mikrobiológusként alapvetően megváltoztatta a peritonealis dialízis kimenetelét, és döntő szerepe volt abban, hogy ez a kezelés világszerte egyenrangúvá vált a hemodialízissel (HD), sőt egyes vonatkozásaiban azt felül is múlta. A dialíziskezelések jövőjét értékelve mindig azt hangsúlyozta, hogy nem az a kérdés, hogy PD- vagy HDkezelésben részesül-e a beteg, hanem az, hogy otthon vagy intézetben történik-e a kezelés, mert a fejlődés egyértelműen a betegek önálló, otthoni kezelésének, egyenrangú partnerként való elfogadásának irányába mutat. Ez pedig újfajta orvosi szemléletet igényel. Számomra a sors különleges ajándéka volt, hogy egy ilyen nagyszerű emberrel megismerkedhettem, aki kitüntetett a barátságával, és az élete utolsó tíz évében tanítómesterem és példaképem lett. Vas professzor úr élettörténete is különleges, hiszen kiemelkedő tudással kellett Kanadába emigrálnia, ahol a szakmájában világhírű lett, és ezzel méltán növelte a magyar orvostudomány hírnevét. Végül soha nem múló hazaszeretete 2002-ben, 75 éves korában hozta haza Magyarországra.
Hypertonia és Nephrologia
2012. DECEMBER 08.
A hypertonia kezelése krónikus vesebetegségben és veseelégtelenségben
A krónikus vesebetegek száma folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben. Ennek oka volt az egyre nagyobb számban kialakuló hypertoniabetegség és diabetes mellitus, amelyeknek gyakori szövődménye a vesebetegség. Vesebetegség fennállásakor, illetve veseelégtelenség esetén gyakoribb a magasvérnyomás-betegség, amelynek rendkívül komplex a kezelése. A vesebetegek kevés klinikai vizsgálatban vehettek részt, ezért esetükben kisszámúak a gyógyszerterápiás vizsgálatokból származó evidenciák. Ezért is nagyon fontosak az áttekintő elemzéssel készült szakmai irányelvek, amelyek most a KDIGO ajánlásaként jelentek meg 2012 novemberében. A szerző ennek gyors ismertetésére, a gyakorlat számára fontos üzeneteinek összefoglalására vállalkozott a jelen közleményben.
Hírvilág
2012. NOVEMBER 28.
Újszülött tartós hemodialíziskezelése
Mérföldkövet jelentő terápiás beavatkozás a debreceni gyermekklinikán
Hypertonia és Nephrologia
2012. SZEPTEMBER 21.
Csontelváltozás és lágyrész-kalcifikáció előfordulása és meghatározó faktorai dializált betegekben
A krónikus veseelégtelenség gyakori szövődménye a csont- és ásványi anyagcsere zavara. Az utóbbi évtizedek kutatásai számos bizonyítékot szolgáltattak a csontelváltozás és a lágyrész-kalcifikáció kapcsolatára mind patofiziológiai, mind epidemiológiai szempontból. A jelen vizsgálatban a hazai dializált betegek kalcium-foszfát anyagcsere auditjának adatbázisában elemeztük ennek a két szövődménynek a kapcsolatát, jellegzetességeit és meghatározó faktorait. Demográfiai adatokat (életkor, nem, testmagasság, testsúly, a dialízis típusa), laboratóriumi eredményeket (szérumparathormon-, -kalcium-, -foszfát-, -albuminszint), diabetes mellitus, csontelváltozás és lágyrész-kalcifikáció jelenlétét gyűjtöttük össze a 2010. évben krónikus veseelégtelenség miatt dializált betegek között. Kimutattuk, hogy a csontelváltozás és a lágyrész-kalcifikáció megjelenése hasonló tendenciát mutat: mindkét elváltozás gyakrabban fordul elő 150 pg/ml alatti (42,9% és 51,5%) vagy 500 pg/ml feletti (44,2% és 55,5%) parathormonszintnél, mint 150-500 pg/ml közötti (30,7% és 47,4%) parathormonszint esetén. A többváltozós logisztikusregresszió-számításban a csontelváltozások gyakoriságát szignifikánsan meghatározza az alacsony (<150 pg/ml) és emelkedett (>500 pg/ml) szérumparathormon- szint (p<0,001), a hemodialízis-kezelés (vs. peritonealis dialízis) (p<0,001), az életkor (p<0,001) és a cukorbetegség (p<0,001). Ugyanebben a statisztikai modellben a lágyrész-kalcifikáció szignifikáns meghatározói a hemodialízis-kezelés (p<0,001), az alacsony (<65 pg/ml) (p<0,01) és emelkedett (>500 pg/ml) (p<0,001) szérumparathormon-szint, a cukorbetegség (p<0,001), életkor (p<0,001) és az emelkedett (>2,4 mmol/l) szérumkalcium-érték (p<0,05). Összességében, a krónikus veseelégtelenség miatt dialíziskezelésben részesülőknél a csontelváltozás és a lágyrész-kalcifikáció gyakorisága „U” alakú görbét formál a parathormonszint függvényében. A két szövődmény kapcsolatának és az azt meghatározó faktoroknak további hosszú távú vizsgálata szükséges.
Hypertonia és Nephrologia
2012. SZEPTEMBER 21.
Prof. dr. Taraba István, a tudós, az orvos és az ember. - „A nehézségek arra valók, hogy leküzdjük őket!”
Kevés nagyformátumú orvos élt, akinek a munkássága és az egyénisége olyan mértékben meghatározta a magyar nefrológia fejlődését, mint prof. dr. Taraba Istváné. Egyetemi pályáját a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében kísérletes kutatóként kezdte, majd kandidátusként 34 éves korában döntött úgy, hogy a veseelégtelenség patofiziológiájában szerzett ismereteit a betegek ellátásában kívánja hasznosítani. Így jutott el oda, hogy a munkásságát az akkori legmostohább körülmények között élő, veseelégtelenségben szenvedő betegek gyógyításának szentelte. A közvetlen gyógyítás mellett kiemelkedő szervezői munkát végzett a Magyar Nephrologiai Társaság megalapítása és vezetése terén, valamint a nefrológiai szakorvos- és szakápolóképzés elindításában. Szakmai munkáját fémjelzi, hogy a rendkívül mostoha körülmények ellenére forszírozta a dialíziskezelések európai szintre emelését. A vesepótló kezelések közül a peritonealis dialízist - korát jóval meghaladó módon - azonos értékűnek tartotta a hemodialízissel, és annak országos elterjesztésére törekedett. A Fővárosi Margit Kórház általa vezetett Nefrológiai Osztálya a hazai nefrológiának gyógyító- és oktatóközpontja lett. A munkásságát jelentős nemzetközi elismerés is kísérte, és korai halála nagy vesztesége a magyar nefrológiának. Számomra nagy megtiszteltetés, hogy a Margit Kórházban töltött időszakában mindvégig mellette dolgozhattam, és 1997 márciusa óta az ő szellemében vezethetem az általa alapított nefrológiai osztályt.
Hypertonia és Nephrologia
2012. SZEPTEMBER 21.
A szérumalbuminszint prognosztikai szerepe krónikusan hemodializált betegek túlélésében
A szerzők retrospektív vizsgálatban 238, krónikusan hemodializált beteg túlélését tanulmányozták a dialízis elkezdésekor és a megfigyelési időszak végén mért szérumalbuminszintek függvényében önmagában, illetve a nemre, életkorra, testtömegre, szérumhemoglobin-koncentrációra és diabetes mellitus meglétére vonatkozóan. Az átlag 5,5 éves követés azt bizonyította, hogy mind a dialízis kezdetén, mind a vizsgálat zárásakor mért szérumalbuminszint pozitívan korrelál a túléléssel, függetlenül a kortól, a nemtől és a diabetes jelenlététől. A krónikushemodialízis- programban kezelt fiatalabb betegek (<60 éves) albuminszintje a vizsgálati periódusban nem változott. A 60 év, de különösen a 70 év feletti betegek esetében azonban kifejezett albuminszint-csökkenés volt megfigyelhető. Eredményeik a retrospektív vizsgálat korlátaival együtt megerősítették az irodalmi adatokat a predialízis-szérumalbuminszint és mortalitás közötti korrelációra vonatkozóan. Igazolták, hogy a mortalitással összefüggésben jelentősége van a dialíziskezelés periódusa alatti szérumalbuminszint változásának és összefoglalták az időskorú dializált betegek fokozott mortalitási kockázatát a szérumalbuminszint tükrében is.
Hypertonia és Nephrologia
2012. MÁJUS 20.
Életminőség és alvászavarok vesetranszplantált betegek körében
Végstádiumú vesebetegek számára a vesetranszplantáció többnyire jobb életkilátásokat és életminőséget biztosít, mint a dialíziskezelés. Az utóbbi években egyre inkább előtérbe került a krónikus betegségekben, így a krónikus vesebetegségben szenvedők életminőségének vizsgálata. Az alvászavarok, köztük az insomnia, az alvási apnoe szindróma és a nyugtalan láb szindróma egyaránt előfordulnak vesetranszplantált betegek körében. A fenti alvászavarok közül az alvási apnoe prevalenciája kiemelkedően magas, körülbelül 30% ebben a betegcsoportban. Sok közleményben foglalkoztak a dializált betegek alvászavarainak és életminőségének kapcsolatával, de vesetranszplantáltakról csupán néhány erre vonatkozó eredmény jelent meg. Az eddig végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az alvásproblémák rontják a vesetranszplantált betegek életminőségét. Cikkünkben összefoglaljuk a vesetranszplantált betegek alvászavarairól, illetve ezeknek az életminőségre gyakorolt hatásáról a szakirodalomban megjelent kutatások fontosabb eredményeit.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.