Részletes keresés

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

A lelki betegségek gyógyításának lehetőségei Magyarországon

DR.BUDA Béla

A magyar helyzet jellemzői: riasztó epidemológiai adatok, magas gyermekkori pszichés morbiditás (Pászthy Bea), szenvedélybetegségek (különösen alkoholizmus) nagy gyakorisága. Öngyilkosság és önkárosítás – magas arányszámok, devianciák és társadalmi problémák (fiatalkori bűnözés, válás stb.) elterjedtsége, krízisek „Puha” mutatók – rossz társadalmi közérzet, hibás és elégtelen megküzdési képességek, a stressz-feldolgozás zavarai.

HUN

Lege Artis Medicinae

2006. MÁJUS 21.

A Fordítva Alvók Országa

BÁNFALVI Attila

Wells A Vakok Országa című művében a főhős olyan elzárt vidékre érkezik, ahol egy különös betegség következtében az emberek megvakultak, és immár generációk óta a látás képessége nélkül élnek. A protagonista úgy véli, hogy „a félszemű is király a Vakok Országában” népi bölcsessége alapján majd fölébe kerekedik a bennszülötteknek. Ám végül szélsőséges devianciája (hiszen ő az egyetlen, aki lát) annyira megnehezíti létét a közösségben, hogy a „krónikus idegenséget” okozó látóképességét „meggyógyító” műtétre késztetik...

HUN 2006;16(05)

Ideggyógyászati Szemle

1975. JÚNIUS 01.

A szülök deviáns magatartásának és egyes gyermekkori szociális tényezőknek jelentősége a felnőttkori neurosisban

DR. HORVÁTH Szabolcs, DR. PERTORINI Rezső, DR. JUHÁSZ Erzsébet

Előző tanulmányunk (Pertorini, Horváth, Juhász E. 1974) folytatásaként 280 férfi neurotikusból és 180 azonos nemű normál személyiségből álló minták összehasonlítása r évén a szülők deviáns magat artásának, a rendszeres testi fenyítésnek és a gyermekkori család egisztenciális nehézségeinek hatását vizsgáltuk a felnőttkori neurosis szempontjából. Az egyik szülőfél izolált enyhébb davianciája (neurosisa, személyiségzavara ) kompenzálható tényezőnek bizonyult, és a későbbi neurosisra való praedisponáltság csak abban az esetben volt kimutatható, ha mindkét szülőnél állt fenn enyhén deviancia, ill. ha az egyik szülőfél devianciájához rendszeres testi fenyítés vagy egzisztenciális nehézségek kapcsolódtak. A súlyosabb szülői deviancia (psychosis, alkoholizmus) elvétve szerepelt izoláltan, általában egyéb tényezővel halmozódva hozta létre a praedispositiót. A rendszeres testi fenyítés, a gyermekkori család egzisztenciális nyomorúsága, sőt - az előző tanulmányunkban vizsgált - csonka család is csak a szülők deviáns magatartásával összekapcsolódva jut szerephez a későbbi pathologiás folyamatban. Az eredmények a neurosis aetiopathogenesisének szociálpszichiátriai teóriájához szolgálnak adalékul.

HUN 1975;28(06)